Steven Spielberg amerikai
Katalógusnév | Spielberg, Steven |
---|---|
Nem | férfi |
Képek 2
Könyvei 4
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kozmosz Fantasztikus Könyvek
Népszerű idézetek
Szorosan összekapaszkodtak, miközben valami, mely egy csillogó-villogó őszi színekkel pompázó naplementére emlékeztetett, elsöpört mellettük, majd lassítani kezdett. Aztán egy McDonald Arany ívek c. képét idéző hirdetőtábla következett, telehintve hat fényárnyalattal, s mielőtt ez a karácsonyfadísz is elsuhant volna, egy fehér folt tapogatta ki a szaggatott vonalakat az úton.
40. oldal - NYOLC
Brad óriásit sóhajtott.
– Kit érdekel egy buta rajzfilm?
– Hány éves vagy? – kérdezte az apja.
– Nyolc.
– Szeretnél már kilenc lenni?
– Igen.
– Akkor holnap megnézzük a Pinocchiót – mondta Neary.
– Csak szédíted a gyerekeket – jegyezte meg Ronnie a képmásának a tükörben.
– Csak tréfáltam – mondta Neary. – De én a Pinocchión nőttem fel. A gyerekek most is csak gyerekek, Ronnie. Imádni fogják. – Halkan dúdolt magában, majd elénekelt egy sort a filmből. – "Ha látsz egy hulló csillagot, s kívánsz valamit"… – Neary abbahagyta. Látta, hogy senki se figyel rá, se a gyerekek, se a felesége.
– Igazad van – mondta, s felemelte a kezét. – Srácok, ti fogtok dönteni, én nem akarlak befolyásolni benneteket a döntésben. Holnap mehettek minigolfozni, ami egy csomó várakozást, lökdösődést jelent, és esetleg nulla találatot, vagy… megnézhetitek a Pinocchiót, aminek szép zenéje van, és tele van állatokkal, és varázslatos dolgokkal, amire egész életetekben emlékezni fogtok.
Aztán kétségbeesetten így kiáltott:
– Szavazzunk!
– Golf! – kiáltotta egyszerre mind a három gyerek. Neary úgy tett, mint aki megadja magát.
– Oké, holnap golf. Ma viszont lefekvés. Azonnal. Indulás!
– Nem, várj csak – ellenkezett Toby. – Azt mondtad, hogy megnézhetjük a tévében a Tízparancsolatot.
A szoba másik végén csengett a telefon. Ronnie indult, hogy felvegye.
– Az a film négyórás – mondta közben.
HÁROM
Az egyik nagyobb fülke belsejében, mely egy kis kápolnához hasonlított, különös szertartás játszódott le. Tizenkét vörös overallos férfi, kezükben sisakkal, hátukon mentőfelszereléssel, egy fehér ruhás férfi előtt térdeltek.
– Dicsértessék az Úr neve – zsolozsmázta a pap.
– Adjon nekünk az Úr szerencsés utazást – válaszolták az űrhajósok.
– Uram, mutasd meg útjaidat.
– És vezess végig az ösvényeden.
– Nehogy letérjünk róla, s megtartassanak a parancsolatok.
157. oldal (Kozmosz Könyvek, 1981)