!

Stanley G. Weinbaum

1902. április 4. (Louisville, Kentucky, Amerikai Egyesült Államok) – 1935. december 14.

Tudástár · 12 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévWeinbaum, Stanley G.
Nemférfi

Könyvei 3

Stanley G. Weinbaum: Kalandok a Naprendszerben
Stanley G. Weinbaum: Bolygóközi odüsszeia
Stanley G. Weinbaum: The Best of Stanley G. Weinbaum

Kapcsolódó kiadói sorozatok: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek Metropolis Media · MesterMűvek Delta Vision · MesterMűvek: Science fiction Delta Vision · (Új) Galaktika Baráti Kör Metropolis Media

Antológiák 7

Nemes István (szerk.): Ozirisz országa
Burger István (szerk.): Galaktika 196.
Burger István (szerk.): Galaktika 197.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 119.
Burger István (szerk.): Galaktika 341 XL
Jeff VanderMeer – Ann VanderMeer (szerk.): The Big Book of Science Fiction
Isaac Asimov (szerk.): The Mammoth Book of Classic Science Fiction

Népszerű idézetek

Nuwiel P>!

– Ami engem foglalkoztat – válaszolta Jarvis –, az inkább a személyes haszon. Például egy könyv; a felfedezőutakról szólók mindig népszerűek. Marsbéli krónikák… ez milyen cím lenne?
– Vacak! – horkantotta a kapitány. – Mint egy történelemkönyv. Izgalmas címet kell neki adni: A marslakók szerelmi élete, vagy ilyesmi.

60. oldal (Az álmok völgye)

1 hozzászólás
Nuwiel P>!

– Valószínűleg elájultál a kimerültségtől.
– Sosem ájulok el – jelentette ki Patricia méltóságteljesen.
– Akkor elájultál, amikor kiszedtelek onnan.
– Csak elaludtam, miután vagy negyven órát voltam ébren egy falat nélkül – vágott vissza a nő. – Az ájulás, más néven szinkópa, teljesen más jelenség, az agyban fellépő vérhiány okozza…
– Rendben – vágott közbe Ham. – Ha agyra van szükség hozzá, akkor egyértelmű, hogy nem ájultál el. Folytasd!

235. oldal (A kétes bolygó)

Noro P>!

– Egy gyík sokkal intelligensebb, mint egy hal, de ahhoz nem eléggé, hogy ez bármiféle előnyt jelentsen a számára. De akkor miért folytatják a gyík és annak leszármazottai az intelligenciájuk fejlesztését? Miért… hacsak nem azért, mert minden élet arra törekszik, hogy idővel intelligenssé váljon?

155. oldal (A lótuszevők)

Dávidmoly>!

– Einstein már a huszadik század elején bebizonyította – folytatta –, hogy az energia parciális. Az anyag szintén parciális, és ehhez van Manderpootz most hozzáteszi, hogy a tér és az idő különvaló! – Merőn nézett rám.
– Az energia és az anyag parciális – dünnyögtem –, a tér és az idő meg különvaló! Hát, ez igazán rendes tőlük!
– Hülye! – fakadt ki – Hogy merészelsz gúnyt űzni Manderpootz szavaiból? Nagyon jól tudod, hogy fizikai értelemben használtam a fogalmakat! Az anyag részecskékből áll, tehát parciális. Az anyag részecskéit elektronnak, protonnak és neutronnak hívjuk, az energia részecskéit kvantumnak. Én ehhez most hozzáteszek még kettőt: a tér részecskéi a szpationok, az időéi pedig a krononok.

278–279. oldal, Az eszménygép

Nuwiel P>!

– Mi az ördögért nem veszi le a sisakját? – kérdezte rekedten. Mivel a másik nem válaszolt, folytatta: – Fél, hogy meglátom az arcát, hm? Nos, engem nem érdekel, nem vagyok zsaru.
Semmi válasz. Újra próbálkozott.
– Hogy hívják?
– Burlingame – jött a hűvös felelet. – Pat Burlingame.
Ham felnevetett.
– Patrick Burlingame halott, komám. Ismertem őt. – A másik válaszra sem méltatta. – És ha nem akarja elárulni az igazi nevét, legalább annyit tegyen meg, hogy nem tiporja sárba e bátor ember, e nagyszerű felfedező emlékét!
– Köszönöm – érkezett a cinikus válasz. – Az apám volt.
– Újabb hazugság. Nem volt fia, csak egy lá…- Ham elnémult a mondat közepén, megrökönyödés kötötte gúzsba a nyelvét. – Vegye le a maszkot! – kiáltott fel.

114. oldal (Paraziták planétája)

Nuwiel P>!

Jarvis élvezettel kinyújtózott, már amennyire az Árész szűk fedélzetén tehette.

(első mondat)

Zsola>!

– Ha jobban belegondolsz – érvelt mentegetőző hanghordozással Jarvis – az anarchia a kormányzás ideális formája, feltéve persze, hogy működik. Emerson azt mondta, hogy az a legjobb kormány, amelyik a legkevesebbet kormányoz, és hasonlóan vélekedett Wendell Phillips, és azt hiszem, George Washington is. És nem, nem találsz olyan kormányzatot, ami kevesebbet kormányoz, mint az anarchia, amelyben nem is létezik kormány!
– De hát ez… természetellenes – dadogta ingerülten a parancsnok. – Még a bennszülött törzseknek is van főnökük! Még egy farkasfalkának is van vezére.
– Viszont ez – vágott vissza kihívó hangon Jarvis – csak azt bizonyítja, hogy a kormányzat egy primitív eszköz, nem igaz? Egy tökéletes fajnak nincs szüksége semmi effélére. A kormányzat létezése a gyengeség beismerése, nem? Elismerése annak, hogy az egyedek egy része nem képes együttműködni a többivel, és törvényekre van szükség ahhoz, hogy féken tartsák azokat, akiket a pszichológusok antiszociálisnak neveznek. Ha nem lennének antiszociális személyek, bűnözők és effélék, nem volna szükség törvényekre, sem rendőrségre, nem igaz?

Álmok völgye

Kapcsolódó szócikkek: anarchia
1 hozzászólás
Nuwiel P>!

– Én… nagyon röstellem – hebegte.
– Ó, maguk bátor amerikai orvvadászok! – villantotta ki a fogát a házigazdája. – Mind ilyen vitézen vetik magukat a nőkre?
– De… honnan tudhattam volna? Mit keres egy lány egy ilyen helyen?
– Nem mintha bármi okom lenne válaszolni magának – a nő a belső szoba felé intett –, de a Hőségzóna flóráját és faunáját tanulmányozom. Patricia Burlingame vagyok, biológus.

115. oldal (Paraziták planétája)

Dávidmoly>!

– De én másik nevet választottam – triops noctivivans, a háromszemű éjlakó.
– Meglehetősen romantikus név egy ördögi szörnyetegnek!
– Igen; amit azonban ezzel mondani akartam, az az, hogy talán a triops… vagy triopsok… Mondd, mi a triops többesszáma?
Trioptes – morogta Ham. – Latin tő.
– Mindegy, én triopsoknak fogom mondani.

152. oldal, A lótuszevők

Dávidmoly>!

– […] Vagyis a geológiai nem éppen a helyes kifejezés, mert a geos földet jelent, tehát inkább vénuszológiai.
– Ez így helytelen. Te egy latin tövet egy göröggel helyettesítesz. A helyes megfelelő így hangzik: aphrodisiológiailag.

153. oldal, A lótuszevők

1 hozzászólás