!

Solymossy Sándor magyar

1864. augusztus 28. (Pest) – 1945. április 9. (Budapest)

Tudástár · 10 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévSolymossy Sándor
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 12

Solymossy Sándor: A „vasorrú bába” és mitikus rokonai
Róheim Géza – Solymossy Sándor: Sárkányok és sárkányölő hősök / Népmeséink sárkány alakja
Solymossy Sándor: A magyar ősi hitvilág
Solymossy Sándor: A népmese és a tudomány
Berze Nagy János – Braun Soma – Katona Lajos – Solymossy Sándor – Arany László: A magyar népmese és mitológia varázslatos világa
Berze Nagy János – György Lajos – Horger Antal – Solymossy Sándor – Szendrey Zsigmond – Tolnai Vilmos – Viski Károly – Zlinszky Aladár: A magyarság szellemi néprajza 3.
Solymossy Sándor: Uti rajzok
Solymossy Sándor: Ősi fejfaformák népünknél
Solymossy Sándor: A csodaszarvas mondája
Solymossy Sándor: Lél vezér kürt mondája

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Hermész Könyvek Akadémiai

Fordításai 2

Ardov: A daemon
Gabriele D'Annunzio – Domenico Ciámpoli – Nicola Misasi – Emilio De Marchi – Amilcare Lauria – Alphonse Daudet: Mozaik

Antológiák 2

Bán Aladár: Finnek, észtek
Méhner Vilmos (szerk.): Költők lugasa

Népszerű idézetek

Mariann_Czenema P>!

Az eredeti kis mondaegységek e biológiai törvénynek engedelmeskedvén, a nagy idők folyamán számtalan társuláson mentek át. Maguk ezalatt nem változtak, de kapcsolódásuk módja haladt a kulturfokkal, mikor is a társítást más-más eszmekörű emberek végezték. Az időközben keletkezett ujabb mondarészletek – mert ezekkel is számolnunk kell – szintén közbeiktatódtak, újabb világfelfogást vive az ősiek közé. Ebben a chaotikus folyamatban volt, kellett lenni aztán időszaknak; midőn az eseménysort már nem mondai, hitelesnek tartott' adatokul mondták el, mikor a hitvilág lassú, de gyökeres átalakulásával az egykor vallási hitelt élvező mondatartalmak elvesztették komoly jelentőségüket, puszta fantasztikumokká, a képzelet játszi, kedves, de nem igaz termékeivé váltak, mikor ezeket szórakozásul kezdték emlegetni s a játszi képzelet szabadon csoportosította őket tetszése szerint és mások tetszését keresvén vele.
A most már máskép értékelt motívumok-, az átalakulás következtében mondaelemekből meseelmekké váltak és másféle hivatást kezdtek teljesíteni.

31. oldal

Mariann_Czenema P>!

Aki némi elszánással beleolvassa magát néhány mesegyűjteménybe, – ajánlatos ily célra lehetőleg eltérő tájakról és nemzetek köréből valókat kiszemelne – csakhamar kialakul az illetőben valami egység, az u. n. törzsmesék ismerete. Bármennyit olvas aztán hozzá, mindenütt ugyanezen törzsmeséket fogja megtalálni a táj és nemzet jellege szerint némileg eltérő köntösben.

22. oldal

1 hozzászólás