Sławomir Mrożek lengyel

Ha te is mosol fület, te is híres író leszel.

106. oldal, A múzeum

Csak egyetlen tanulságot szűrtem le a jövőre nézve: soha ne jósoljunk madarak röptéből kalap nélkül.

126. oldal, A jövő

A könyvek polcokon sorakoztak, s félig megrágta őket a szú – azért csak félig, mert közben belehalt az unalomba, bár teli volt még fával a szája. Előfordult, hogy Józsefke egyik látogatása alkalmával meglökte a polcot, s fejére esett egy könyv; a gyerek összerogyott, s a nagybácsi szolgálója patikába kellett hogy menjen, sebkötő pólyáért. A könyv címe így hangzott: A szellem az anyag ellen.

5. oldal, A zsiráf

És ami a legrosszabb, mértéktelen szaporodásnak indultak a szüzek. Hogy a sárkány nem ritkította soraikat, minden bokorba jutott egy, ha kőbe rúgott az ember, szüzet talált. Ha legalább nyugton ültek volna! De nem, liliommal rohangásztak, s az emberek orra alá dugták a liliomjukat, és azt akarták, hogy dicsérő szavakkal illessük őket szűziességükért.

A menekült története

Szívből köszönjük a paraszt elvtársnak, hogy rövid, magvas paraszti szavaival részt vett ünnepségünkön.

31. oldal, Peer Gynt

Az a Kafka azt hitte, hogy az is valami, ami vele történt. Franz Kafkára gondolok, az irodalmárra, aki rovarrá változott, és ezt meg is írta egyik művében. Nagy kunszt, mindenki át tud változni valami undorítóvá, de ezzel még nem kéne dicsekedni. Én például egyszer hüllő lettem, de eszembe nem jutott, hogy ezt meg is írjam. Most már bánom, mert Kafka híres lett, én meg…

48. oldal, Az átváltozás

Semmit sem utálok jobban, mint a lélektelen, szívtelen társadalmat, ezért kimentem a konyhába az Emberi Jogokat követelni.

Kávé, tea ; 6. oldal

Lehúztam a nadrágomat, és az ég felé tartottam a fenekemet. Hadd tudják meg, mit gondolok róluk.

93. oldal ; Ez nem fair

Megundorodtam a civilizációtól, vágyódtam a természet után. Az legalább nem színlel semmit.

136. oldal, Civilizációundor