!

Sisa József magyar

1952. július 23. (Budapest) –

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévSisa József

Képek 1

Könyvei 17

Sisa József: Híres magyar templomok
Beke László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig
Sisa József: A magyar klasszicizmus
Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon
Csorba László – Sisa József: Az Országház
Sisa József: A csákvári Esterházy-kastély és parkja
Sisa József: A nádasdladányi Nádasdy-kastély
Sisa József: Az Országház
Sisa József – Tihanyi Bence – Bakos Ágnes: Az Országház
Sisa József: A dégi Festetics-kastély

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kolibri könyvek Móra · Stílusok – korszakok Corvina · Az építészet mesterei Holnap · Művészettörténeti füzetek Akadémiai · Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület

Szerkesztései 5

Sisa József – Dora Wiebenson (szerk.): Magyarország építészetének története
Sisa József (szerk.): A magyar művészet a 19. században
Sisa József (szerk.): Lechner, az alkotó géniusz
Sisa József (szerk.): Az Országház építése és művészete
Sisa József – Dora Wiebenson (szerk.): The Architecture of Historic Hungary

Népszerű idézetek

Kovács_Laci>!

Az elsősorban irodalmárként és nyelvújítóként számon tartott –és Magyarországon gyakran Goethéhez hasonlított- Kazinczy nem elsősorban mint alkotó személyiség, hanem mint nagy hatású ízlésformáló játszott kulcsszerepet, ideértve a képzőművészetet is. Széleskörű esztétikai, filozófiai és művészeti ismereteit a sárospataki kollégium könyvtárában alapozta meg, hogy aztán ismételt bécsi utazások során tovább mélyítse és gazdagítsa. A Zemplén megyei Széphalmon letelepedve folyóiratcikkeivel és még inkább személyes kapcsolatai, valamint hihetetlenül kiterjedt levelezése (ezt utóbb 23 kötetben adták ki) és az ország számos pontját érintő utazásai révén az ízlés legfőbb ítészévé és részben alakítójává vált Magyarországon. Jóformán egyszemélyes intézményként működött egy olyan országban, ahol a tényleges intézmények még hiányoztak. „hazánkban még nincsenek képárus boltok, nincs alakuló akadémiánk, s nagyjainknak egyéb kell, mint festés és rézmetszés. Az én honom pénztelen ország, a szépmesterségek szeretete pedig pénzt kíván”- írta le saját maga a cseppet sem szívderítő korai állapotokat.

10. oldal, 1. fejezet- A nemzet (Corvina, 2006)

Terka6>!

[…] I. István király elrendelte, hogy minden tíz falu emeljen magának egy templomot, […]

4. oldal