!

Sinkó Ervin magyar

Tudástár · 10 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

KatalógusnévSinkó Ervin
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 17

Sinkó Ervin: Optimisták
Sinkó Ervin: Egy regény regénye
Sinkó Ervin: Szemben a bíróval
Sinkó Ervin: Tizennégy nap
Sinkó Ervin: Don Quijote útjai
Sinkó Ervin: Áron szerelme I-II.
Sinkó Ervin: Krleza
Sinkó Ervin: Epikurosz hervadt kertje
Sinkó Ervin: Magyar irodalom 3. könyv
Sinkó Ervin: Magyar irodalom

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Téka Kriterion · Gondolkodó magyarok Magvető · Hagyományaink Forum

Antológiák 8

Király István – Klaniczay Tibor – Pándi Pál – Szabolcsi Miklós (szerk.): Hét évszázad magyar versei
Illés Endre (szerk.): Magyar elbeszélők – 20. század I-III.
Kőszegi Lajos (szerk.): Nietzsche-tár
Tomán László (szerk.): Különös ajándék
Farkas József (szerk.): Megváltó viharban
Hózsa Éva (szerk.): Tigrislélek
Sárosi Károly (szerk.): Csillagok minden színben
Béládi Miklós – Pomogáts Béla (szerk.): Jelzés a világba

Népszerű idézetek

Kuszma>!

A vallási terror az alattvalói felelősséggel helyettesíti az emberi felelősséget. S mivel az emberi felelősség az alattvalóinál lényegesen komplikáltabb feladatok elé állít, lényegesen nehezebb, mint a legnehezebb alattvalói is – a vallási terror rengeteg fájdalmas emberi erőfeszítés szükséglete alól mentesít, bizonyos specifikusan emberi erőfeszítéseket bűnnek nyilvánít, de egyben feleslegessé is tesz az alattvaló számára. Ha sikerül megteremteni a jó alattvalót, azaz a teljesen alattvalóvá redukált embert, akkor megszületett egy bizonyos harmónia, megszületett e diszharmonikus világban a harmonikus ember. Egy harmónia, mely nem öntudaton, hanem a teljes függőség és a teljes bizalom megszokásán, a szokás hatalmán épül.

Sinkó Ervin: Egy regény regénye Moszkvai naplójegyzetek 1935–1937

Kodoma>!

– Nekünk, fanatikus optimistáknak – mondta aztán nyílt, meleg mosollyal –, egyikünknek sem a vidámság a jellemző tulajdonságunk. Legalábbis egyikünkön se látszik. Nem találja?

197. oldal

paranoidandroid>!

Ez a történet az első világháború végével, voltaképpen az ezerkilencszáztizennyolcadik év október hónapja utolsó éjszakájával és az egykori Magyarországnak abban a százezernél is több lakost számláló alföldi fészkében kezdődik, melyet hivatalosan Szabadka szabad királyi városának neveztek. Az azonban nagyjában és egészében csak annyiban különbözött valami szürke, poros illetve sáros falutól, hogy olyan óriási falu nincs is a világon. S azonkívül még annyiban, hogy volt egy bankokkal, kirakatos boltokkal és cigányzenés, tükrös kávéházakkal igazi várost mímelő, aszfaltozott, egyébként szintén szemetes Kossuth utcája, no meg egy többemeletes, állítólagos új magyar nemzeti stílusban a század elején épült cifra városházája, égnek szökő tornyának csúcsán, mintha csak templom lett volna, kereszttel.

(első mondat)

NB14>!

A borzalomnak szemei vannak, és a borzalomban virrasztó ember mindent képekben lát.

Harkov>!

Az embernek szép és jó dolgokra kell gondolni, és akkor valahol tán majd csak kiütközik rajta.

370. oldal

Kuszma>!

… a Szovjetúnióban olyan embert akarnak formálni, aki egész szellemi struktúrájában a hamleti vagy fausti típus teljes negációja. Egy embert, akinek ne legyenek olyan kérdései és kétségei, amelyekre már előzőleg nem állnának készen a feltétlenül elfogadható, kétséget kizáró autoritatív válaszok. A szovjet ideál olyan ember, aki maximális szorgalommal sajátítja el az autoritatív és minden további kérdést már csírájában feleslegesé tevő, kidolgozott feleletek sorát.

Sinkó Ervin: Egy regény regénye Moszkvai naplójegyzetek 1935–1937

Harkov>!

Talán nincs semmi, ami megrendítőbb, mint az, hogyha egyszerre csak bűnnek kell érezni azt, amit szeretni boldogító volt.

487. oldal

angisimon>!

A fontos az, hogy az ember ömnmagában egyensúlyozott legyen, és különben se kell az embernek önmagára koncentrálnia magát.

angisimon>!

Senki olyan meggyőzően nem hat az emberre mint saját hangja.

angisimon>!

De miféle munka lesz ez, ha nem hisz a győzelem lehetőségében?