Simon Balázs magyar
1966. november 6. – 2001. június 12.
Katalógusnév | Simon Balázs |
---|
Könyvei 11
Kapcsolódó kiadói sorozatok: JAK-füzetek · Élő irodalom Jelenkor
Fordításai 1
Antológiák 2
Népszerű idézetek
A rétisas
Reggel, mint egy réti-
Sas, röppent föl egy
Galamb, a szárnya csak-
Nem úgy csattant, az
Égben ahogy kanalaz, tisztára,
Mint egy rétisas, átlebben egykor
Szép utcák felett és háromhangú
Énekét nem unja meg, a Szondin és
A Bajzán is kurrogja még, aztán az
Epres-kertben egy tanonc-szobor köz-
Hely vállára ül, addig kitartva őr-
Helyén, míg elhiszi, hogy rétisas,
Komoly madár, akit még visszavár a
Másik, réti sors.
28. oldal (Jelenkor, 2009)
Lehetne tán
Lehetne tán galambon is, ha
Akar, odvából előtotyog, mint
Ez a szinte már háziszúnyog, ha
Fölzúg éjjel, szárnyra miért kap?.
Vér nem érdekli, csak itt lehessen
Még, egyszer karomra ült, láttam,
Nincs szúrókája már, unottan
Sétált, nem kívánt, aludt kicsit a
Szőrök közt, miért ne volna egy
Galambom is, ha jön és eltűnik megint?
Akár az éjszaka a tengerkék öbölbn,
Ami egyre nő a nyári égen és mindjárt
Egészen ellepi, milyen kicsi, nevetséges
Szikla az éjszaka!, miért ne lássa a
Galambom is, még egy felesleges tanú?
22. oldal (Jelenkor, 2009)
Agyag gólem, agyag galamb
„agyagom látták szemeid…"
Zsoltárok, 139,16.
Az unokám, lehet, csak úgy fog
Emlékezni rám, mint aki sok
Galambot lőtt egy régi, cseh-
szlovák légpisztollyal, nem
Csinált magának gólemet, csak írt,
Valamiket, meg lőtt a lichthófban,
És ez a szó neki titokzatos lesz,
Mint a lámediga gólem volt, olyan lesz,
Mint nekem a gérokk vagy a féderes
Kocsi, csak névről ismerős, talán
Obszcén, kicsit szégyenteljes, „egy
Öreg ott a lichthófban", csak célzott
Álló nap, nekem se sokkal több az
Egyik nagyapám, majdnem csak egy
Agyaggalamb-lövő, „agyagom látták
Szemeid", csak néhány körülmény,
Törött korsó, Kőbányán ő volt az egylet
Titkára, fő lövő, agyaggalamb-poros
Cipőben látom, és a rögtönzött lőtéren
Pár nagyobb, egyben letört agyagdarab a
Háttere, lenne még az a lepkeszárnyakból
Csinált nagy lepkekép, üveg alatt, égetett
Rovátkákkal sötét rámáján, ha ki nem dobtuk
Volna rég, a nagyapám, agyaggalamb-lövő,
Valami gyárban dolgozott, sok tökéletlen,
Félkész tárgy között, lehet, lopva öntött
Mágikus, mindig célt érő golyókat is porrá
Tört bizmuttal, auripigmenttel kevert ólomból
Mars órájában, „agyagom látták szárnyaid",
Hányszor néztem a szárny fecnikből csinált
Lepkególemet, ahogy a légypiszkos üveg alatt
Pompázott esztelen, a kisszobában évekig
Számoltam, hány lepkéből áll, sikertelen.
14-15. oldal (Jelenkor, 2009)