!

Sík Sándor magyar

1889. január 20. (Budapest) – 1963. szeptember 28. (Budapest)

Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%ADk_S%C3%A1ndor

Könyvei 50

Sík Sándor: Esztétika
Sík Sándor: Összegyűjtött versei
Harmat Artúr – Sík Sándor: Szent vagy, Uram!
Sík Sándor: Isten tenyerén
Sík Sándor: Csend
Sík Sándor: Sík Sándor összes versei
Sík Sándor – Schütz Antal: Imádságoskönyv, egyszersmind kalauz a lelki életre a tanulóifjúság számára
Sík Sándor: Fekete kenyér
Sík Sándor: A magam módján
Sík Sándor: Kereszténység és irodalom

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Magyar Szemle kincsestára

Szerkesztései 3

Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma
Sík Sándor (szerk.): Himnuszok könyve
Sík Sándor (szerk.): Magyar cserkészvezetők könyve

Fordításai 10

Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Lackfi János (szerk.): Száz vers
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Szepessy Tibor (szerk.): Római költők antológiája
A zsoltárok könyve
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus legszebb versei
Sík Sándor (szerk.): Himnuszok könyve
Kovács András Ferenc (szerk.): Világ világossága
Horatius Flaccus Quintus: Horatius Noster / Magyar Horatius
Rónay György (szerk.): Égövek, ábrák, csillagok

Antológiák 11

Lukács László (szerk.): Innen és túl
Háy János – Gimes Katalin – Kőrössi P. József (szerk.): Karácsonyi történet
Ó, örök Isten
Szigethy Gábor (szerk.): Magyar Húsvét
Háy János – Reményi József Tamás (szerk.): Karácsonyi történet
Vincze Ferenc (szerk.): Sokunk karácsonya 2008
Lukács László – Pomogáts Béla – Rónay László (szerk.): Öröktűz
Mirk László (szerk.): 101 vers és ének Csíksomlyóról
Pomogáts Béla (szerk.): Querela Hungariae
Alszeghy Zsolt – Kállay Miklós (szerk.): Az élet ritmusa

Róla szóló könyvek 2

Tóth Árpád: Minek a lélek balga fényűzése?
Szabó János (szerk.): A százgyökerű szív

Népszerű idézetek

>!
olvasóbarát P

Van aki toronynak születik, és van aki remetének,
Van aki őrlő szájnak, és van aki csemegének:
Engem magnak vetett a Magvető,
És kenyérnek, annak is feketének.

Megértettem, hogy kenyérnek születtem

11. oldal

>!
Jaumijau

A béketűrésből kihozza
A bennem élő cinegét

Szamár és cinege

>!
olvasóbarát P

Imádság humorért

Csorgattál hitet fejemre,
(Vajha frissen őrzeném!)
Koszorúztál kegyelemmel
(Volna fogytig bár enyém!)
Hetven éves fiatalnak
Még valami kellene:
Humort, humort önts szívembe,
Meghallgatás Istene!

Nézni tanulj, vaksi lelkem,
Míg csak meg nem láthatod
Emberben az angyal-embert
És az ember-állatot.
Egy szemeddel egyet látni,
Másikkal a másikat.
Nagy az Isten vadaskertje,
A mennyország tágasabb.

Egybelátni mind a kettőt
És eggyé ölelni át:
Erre kérd, míg kérheted még
A Szentlélek humorát.
Több ez, mint távolbalátás,
Közelnél is közelebb,
Ez tanít meg mosolyogni
Szenteket és bölcseket.

Hát az öreg, aki hordoz
Harminchárom nyavalyát
S kétszer annyi gyengeséget,
Honnan vegye mosolyát?
Honnan erőt elviselni,
Kinevetni önmagát,
Megmaradni emberszinten
Éjek éjszakáin át!

Nincs itt más, mint bölcsnek lenni,
Ha csak egy hüvelyknyinek,
Semmi más, csak szentnek lenni,
Ha csak egy babszemnyinek.
Uram, egy babszemnyi lélek
küldi Hozzád sóhaját:
Csorgasd cserepes ajkára
Öregeid humorát.

88-89. oldal

Sík Sándor: Isten tenyerén Sík Sándor-versek Sinkovits Imre előadásában

>!
olvasóbarát P

A század méhe mélyről háborog.
Uralkodnak új diktátorok.

Ma élünk még

116. oldal

>!
olvasóbarát P

Mint a Mátra

Állani, némán, mint a Mátra,
Nem nézni előre, se hátra.

Nem erőlködni befelé sem,
Csak bámulni a létezésen,

A parttalanban elmerülni
És úszni benne és örülni

Az egyetlen csodának: annak,
Hogy valamik, valakik vannak,

És mindent köszönteni szépen,
Minden valók testvéreképpen;

Kontraktust kötni szent közönnyel,
Kánikulával, vízözönnel,

Szem-lehunyva és kar-kitártan
Felolvadni a napsugárban,

Ha jő Medárd, negyvennap ázni,
De csorgó hajjal is nótázni;

Orrszarvúként egyedül járván
Nem dideregni mégsem árván,

Mert egybering közel és távol
Szíved hullámzó ritmusával,

Amely magát némán kitárta
A mindenségnek, mint a Mátra.

78-79. oldal

Sík Sándor: Isten tenyerén Sík Sándor-versek Sinkovits Imre előadásában

1 hozzászólás
>!
Creusa

Akkor lesz az ember reális, igazi emberré, ha az én-en túl fölfedezi a mi-t.

106. oldal

>!
Creusa

Akit az ember szeret, arra mindenféle értéket ráruház, és minden illúzió magába hordja a széthullás veszedelmét.

129. oldal

>!
Creusa

A magyar tánchoz magyar ruha való, és a magyar kultúra csak a magyar nép lelkéből születhetik meg. Az emberiségnek, Európának csak ekkor lehetünk hasznára, a Nyugat számára csak akkor leszünk eleven értékké, ha olyat adunk neki, amit kívülünk más nem adhat: magyar értéket. Ezt az egyet más meg nem adhatja, pedig ezt az egyet várja tőlünk Isten és ember.
Az úristen is ezt várja tőlünk. Istennek célja van minden néppel, minden nemzettel. Mindegyikkel más- más.Minden nép külön szín az Úr palettáján: A nagy képhez szükséges valamennyi. Minden faj, külön hangszer az ő kórusában: a nagy világszimfónia valamennyinek együttes zenéjéből fog kialakulni. Egyik sem felesleges, egyik sem kevésbé szükséges a másiknál. De mindegyiknek csak akkor van létjoga amíg hű marad magához, amíg önmaga marad, amíg azt a darabot játssza amelyet őrá mér ki a karmester.
Mi magyarok még alig mondtunk ki valamit a mi mondanivalónkból, még alig találtuk meg a magunk húrjait, mi még nem mondtuk ki szavunkat az emberiséghez . Még ezután kell kimondanunk: ez az Isten akaratunk.
Petőfivel kérdezem: Ezer évig tartott volna meg Isten, hogy most az utolsó habok elmerítsenek? Azért tartott meg, hogy éljünk, azért próbált meg, hogy jobbá, legyünk, azért segített, hogy segítsünk magunkon. Élnünk és szólnunk kell. És mi élni fogunk és szólni fogunk. Még van egy kimondatlan magyar szó: ki fogjátok mondani. Ti fogjátok kimondani fiúk, fiatal magyarok! De egy bizonyos: hogy a szó csak azon a nyelven hangozhatik el, amelyre Szent István tanítottam meg a nemzetet.

Ó dicsőséges szent jobbkéz,
Melyre magyar óhajtva néz,
Nagy öröme népünknek,
Drága kincse szívünknek,
mutasd az utat, megyünk amerre intesz.

165. oldal

>!
Creusa

(…) ha már Bohrnak vagy Einsteinnek elméje elkápráztat bennünket erejével, hogyan kezdjünk bele Isten dicsőségének magasztalásába, aki őket is teremtette?

72. oldal