Sigmund Freud osztrák

És vajon az álomból meg lehet-e tudni a jövőt? Erre természetesen gondolni sem lehet. Mondjuk inkább így: az álomból múltat ismerjük meg. Mert az álom, akárhonnan nézzük is, a múltból ered. Bár abban a régi hitben is van némi igazság, hogy az álom elénk tárja a jövőt. Amikor az álom vágyunkat mutatja, kétségtelenül a jövőbe vezet minket, de ezt a jövőt, amelyet az álmodó jelennek tekint, az elpusztíthatatlan vágy a múlt képére alakítja.

430. oldal Utolsó bekezdés.

…a jók azok, akik beérik vele, hogy álmodnak arról, amit a többiek, a gonoszok, valóban elkövetnek…

Végül is minden baj csak érzés; csak annyiban áll fönn, amennyiben érezzük, és csak szervezetünk bizonyos berendezései következtében érezzük.

342, oldal, Rossz közérzet a kultúrában (Gondolat, 1982)

Az én élettapasztalatom szerint sokkal inkább az úgynevezett „intelligencia” az, amely a végzetes tömegszuggesztiónak legkönnyebben a hatása alá kerül, azért, mert nem a közvetlen tapasztalatból meríti ismereteit, hanem a nyomtatott papír útján, ami a megértésnek a legkényelmesebb és legteljesebb módját teszi lehetővé.
(Albert Einstein Sigmund Freudhoz 1932.)

21. oldal

Egy apa éjeken és napokon át beteg gyermekét ápolta. Amikor a gyermek meghalt, az apa lepihent a szomszéd szobában. Az ajtót azonban nyitva hagyta, hogy hálóhelyéről odaláthasson, ahol gyermeke holtteste nagy gyertyák között ravatalon fekszik. A virrasztással egy öregembert bíztak meg, aki imákat mormolva ült a halott mellett. Néhány óra alvás után az apa azt álmodta, hogy gyermeke mellette áll, megfogja a karját és szemrehányóan suttogja: Apám, nem látod, hogy elégek? Az apa felébredt, s észrevette, hogy erős fény árad a halottas szobából; odasietett, és látta, hogy a virrasztó aggastyán elszundított, s egy ledőlt gyertyától megégett a takaró és a drága halott egyik karja.

A Salamon-szigeteken a férfi házasságától kezdve nem láthatja anyósát és nem is szólhat hozzá. Ha találkozik vele, úgy tesz, mintha nem ismerné, és amilyen gyorsan csak a lába viszi, elszalad és elbúvik.

19. oldal

A szó egykor varázslat volt, s a szavak ma is még sokat megtartottak ősi varázserejükből. Szavaival az egyik ember a másikat boldoggá teheti vagy kétségbeesésbe kergetheti, szavak segítségével adja át a tanító a tudást a tanítványnak, szavai által ragadja magával a szónok a hallgatók gyülekezetét, s szabja meg ítéleteiket és elhatározásaikat. A szavak indulatokat keltenek, s általános eszközei az emberek kölcsönös befolyásolásának.

Első előadás - Bevezetés

Tudjuk, hogy csak az olyan szemrehányások sértenek bennünket, amelyekben „van valami”: egyébként nem izgatnak senkit.

336. oldal (VI. H. Indulatok az álomban)

Lenne elég pénz, elég munka és elég élelem, ha a világ gazdasági készleteit helyesen osztanák fel, ahelyett, hogy magunkat merev gazdasági doktrínák, illetve tradíciók rabszolgaságába kényszerítjük.

(első mondat)

Alázatosnak kell lenni, a rokonszenvet és ellenszenvet szépen háttérbe kell tolni, ha valaki meg akarja ismerni, mi valóságos ezen a világon.