!

Sigmund Freud osztrák

1856. május 6. (Freiberg, Osztrák Birodalom - ma Příbor, Csehország) – 1939. szeptember 23. (London, Nagy-Britannia)

Teljes névSigismund Schlomo Freud
NemFérfi
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Sigmund_Freud
Életrajz

Képek 1

Könyvei 46

Sigmund Freud: Pszichoanalízis
Sigmund Freud: Bevezetés a pszichoanalízisbe
Sigmund Freud: Álomfejtés
Sigmund Freud: Három értekezés a szexualitásról
Sigmund Freud: A mindennapi élet pszichopatológiája
Sigmund Freud: Totem és tabu
Sigmund Freud: A Patkányember
Sigmund Freud: Esszék
Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában
Sigmund Freud: A Farkasember

Antológiák 3

Salyámosy Miklós (szerk.): Kultusz és áldozat
Adamik Lajos – Jelenczki István – Sükösd Miklós (szerk.): Mauzóleum
Mark Mitchell (szerk.): The Penguin Book of International Gay Writing

Róla szóló könyvek 16

Ernest Jones: Sigmund Freud élete és munkássága
Jean-Paul Sartre: Freud
Carl Gustav Jung: Freud és a pszichoanalízis
Peter Schneider: Sigmund Freud
Phil Mollon: Freud és a „téves emlékezés” tünetcsoportja
Frank J. Sulloway: Freud, a lélek biológusa
Gion Condrau: Sigmund Freud és Martin Heidegger
Sigmund Freud élete képekben és szövegekben
Corrine Maier: Freud
Vajda Barnabás: Sigmund Freud és a XX. század eleji magyar irodalom

Népszerű alkotóértékelések

>!
Frank_Spielmann I

Sigmund Freud

Szerintem tisztára Woody Allen. Neurotikus szexmániás zsidó. (Vagy az Philip Roth?)

>!
LNB

Sigmund Freud

Freud tehát metafizikus volna? Igen, az; csak nem tud róla.
Ez utóbbi „költő” és kora között különösen nehéz megvonni a mérleget. Annyit mindenképp le kell szögeznünk, hogy Freud a valóság nagy alakítóinak sorába tartozik.
(…)
Az újkor kezdetén Descartes áll, aki nem ismer el egyebet, mint a clara et distincta perceptió-t, a tiszta és jól megkülönböztetett érzékelést, ezért – a legkövetkezetesebb módon – automatának nyilvánította az embert; az újkor végén pedig Freud áll, aki – még mindig merőben karteziánus eszközökkel – eljut a felismerésig, hogy a lélek titokzatos és megragadhatatlan valami, amelynek csak végső nyúlványai érnek át a háromdimenziós tapasztalat világába. Descartes számára azokból a megnyilvánulásokból áll a lélek élete, melyek a tiszta ráció nappali fényének övezetében zajlanak; Freud kijelenti, hogy a tiszta gondolkodásnak ez a napsütötte világa csak csekély töredékrésze lelki univerzumunknak: Leibniz, a „tudatlanul szunnyadó képzeletek” felfedezője hallatja itt hangját a sírból; kijelenti, hogy ez a nappali fény csak látszat, egy valódi, tudatunk számára éjjeli sötétbe burkolózó lét visszfénye, az irracionális realitás puszta tüneménye: itt meg – örök visszatérőként – Kant szelleme köszön ránk.

(Egon Friedell: Az újkori kultúra története I-VI. )


Népszerű idézetek

>!
Black_Venus

És vajon az álomból meg lehet-e tudni a jövőt? Erre természetesen gondolni sem lehet. Mondjuk inkább így: az álomból múltat ismerjük meg. Mert az álom, akárhonnan nézzük is, a múltból ered. Bár abban a régi hitben is van némi igazság, hogy az álom elénk tárja a jövőt. Amikor az álom vágyunkat mutatja, kétségtelenül a jövőbe vezet minket, de ezt a jövőt, amelyet az álmodó jelennek tekint, az elpusztíthatatlan vágy a múlt képére alakítja.

430. oldal Utolsó bekezdés.

>!
Frank_Spielmann I

…a jók azok, akik beérik vele, hogy álmodnak arról, amit a többiek, a gonoszok, valóban elkövetnek…

>!
Archibald_Tatum P

Végül is minden baj csak érzés; csak annyiban áll fönn, amennyiben érezzük, és csak szervezetünk bizonyos berendezései következtében érezzük.

342, oldal, Rossz közérzet a kultúrában (Gondolat, 1982)

2 hozzászólás
>!
n P

Az én élettapasztalatom szerint sokkal inkább az úgynevezett „intelligencia” az, amely a végzetes tömegszuggesztiónak legkönnyebben a hatása alá kerül, azért, mert nem a közvetlen tapasztalatból meríti ismereteit, hanem a nyomtatott papír útján, ami a megértésnek a legkényelmesebb és legteljesebb módját teszi lehetővé.
(Albert Einstein Sigmund Freudhoz 1932.)

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein
>!
Frank_Spielmann I

A szó egykor varázslat volt, s a szavak ma is még sokat megtartottak ősi varázserejükből. Szavaival az egyik ember a másikat boldoggá teheti vagy kétségbeesésbe kergetheti, szavak segítségével adja át a tanító a tudást a tanítványnak, szavai által ragadja magával a szónok a hallgatók gyülekezetét, s szabja meg ítéleteiket és elhatározásaikat. A szavak indulatokat keltenek, s általános eszközei az emberek kölcsönös befolyásolásának.

Első előadás - Bevezetés

>!
Frank_Spielmann I

Alázatosnak kell lenni, a rokonszenvet és ellenszenvet szépen háttérbe kell tolni, ha valaki meg akarja ismerni, mi valóságos ezen a világon.

>!
Archibald_Tatum P

Még régebben, majomszerű őskorában [az ősemberében], felvette azt a szokást, hogy családot alapítson; valószínűleg a család tagjai voltak első segítőtársai. Elképzelhetően a családalapítás azzal függ össze, hogy a gentiális kielégülés szüksége többé nem csak vendégként lépett fel, aki hirtelen megjelenik valakinél, és elutazása után semmit sem hallat hosszan magáról, hanem mint az egyéneknél állandó bérlőként telepedett meg. Ez a hímet motiválta, hogy a nőt, vagy általánosabban: a szexuális tárgyat magánál tartsa; a nőstényeknek, akik gyámoltalan gyermekeiktől nem akartak elválni, ennek érdekében szintén az erősebb hímeknél kellett maradniok.

362. oldal, Rossz közérzet a kultúrában, IV. (Gondolat, 1982)

22 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Minden reggeli fölébredés olyan aztán, mintha újra megszületnénk.

Ötödik előadás

>!
schummyka

Lenne elég pénz, elég munka és elég élelem, ha a világ gazdasági készleteit helyesen osztanák fel, ahelyett, hogy magunkat merev gazdasági doktrínák, illetve tradíciók rabszolgaságába kényszerítjük.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein
>!
tamasloczi

Nem kellene olyan fennhéjázónak lennünk, hogy természetünknek eredetileg állati mivoltát teljesen elhanyagoljuk és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a művelődés céljai között joggal helyet követel az egyes egyén boldogságának lehető biztosítása is.

101. oldal