!

Sibilla Aleramo olasz

1876. augusztus 14. – 1960. január 13.

Teljes névRina Faccio
Nem
Wikipédiahttps://en.wikipedia.org/wiki/Sibilla_Aleramo

Képek 6

Könyvei 1

Sibilla Aleramo: Szeretek, tehát vagyok

Antológiák 1

Rába György (szerk.): Modern olasz költők

Népszerű idézetek

>!
Ekönyvespolc U

Boldogság és remegés – a lelkemben és az ereimben, mint amikor csókolóztunk és a csókban borzalmasan egyesült a mi kegyetlen, bolond, nagy életünknek minden ereje, Luciano. És te, Lucianom, letépted magad az ajkamról, fölemelted az arcodat, fényben ragyogtál, megráztad hajadat, az ibolyasugaras koszorút, melyen én Medúza kígyóit és Dionisos szőlőlombjait láttam… Így maradtam, elterülve, megigézve, karjaimat kitárva. És a csók nem hozott enyhülést, ajkaink megint csak közeledtek, hogy egyesüljenek valami vakmerő kihívással, mint ahogy az a legédesebb.
Mint akkor, mint még tegnapelőtt este – ma reggel sem tudok többet felőled, Luciano. Ha elutaztál, ha már repülsz az égben, vagy ha elhalasztottad az utazást és azért mégis távol tartod magad, én alkalmazkodom hozzád, alávetem magam a te akaratodnak. Szenvedésemből fakad az üdvösségem. Hinni akarom, amit mondtál, hinni akarok az én szerelmi hatalmamban is, a világegyetem utolsó csodájában… Boldog akarok lenni ebben a hitben és a várakozásban. Tervek nélkül, valami végtelen csöndességben, ahol szavaim csakúgy elhangzanak, mint a szívem verése. Ah, ha legyőzöm ma reggel a szenvedély halk ostromát, mikor te még talán a közelemben voltál, ha győzök és nem kelek útra vadul, hogy keresselek, amíg talán még nem késő, mindaz a szenvedés, mely most majd bekövetkezik, feloldódott volna és dallá változik…