!

Sebastian Barry ír

1955. július 5. (Dublin , Írország) –

NemFérfi
Wikipédiahttps://en.wikipedia.org/wiki/Sebastian_Barry

Képek 3

Könyvei 11

Sebastian Barry: Egy eltitkolt élet
Sebastian Barry: Messze, messze
Sebastian Barry: Kánaán földjén
Sebastian Barry: A tartalékos tiszt
Sebastian Barry: Tiszta fény
Sebastian Barry: The Secret Scripture
Sebastian Barry: The Steward of Christendom
Sebastian Barry: Prayers of Sherkin
Sebastian Barry: A Long Long Way
Sebastian Barry: Days Without End

Népszerű idézetek

>!
ppeva P

Valahányszor megszületik valaki, újrakezdődik a világ, szokta volt mondani apám.

(első mondat)

>!
Ninácska 

Öreg és gyenge volt a század, de a férfiak adókról meg lovakról beszélgettek. (…) És az akkor, illetve akkortájt született sok-sok európai fiú sorsa, az orosz, francia, belga, szerb, ír, angol, skót, walesi, olasz, porosz, német, osztrák, török fiú sorsa – no meg a kanadai, ausztrál, amerikai, zulu, gurkha, kozák fiúké, meg az összes többié – az élet könyvének vérzivataros fejezetébe íródott, annyi szent. Az anyák milliói, a sok milliónyi liter anyatej, a sok milliónyi kedélyes hang, gügyögés, verés, csók, gyapjúszvetter és cipő harsány, nyugtalan, durván félbeszakított zene kíséretében a történelem nagy szemétdombjára hullt, a lelkek irdatlan szemétdombjára hulltak a semmiért, a puszta hamvakért, a halál mulattatására elmondott emberi történetek, a sok millió, legkülönfélébb lelkialkatú fiú, hogy porrá őröljék őket a közelgő háború malomkövei.

10. oldal

1 hozzászólás
>!
Lanore P

De talán nem teheti magát boldoggá egy ember, amennyire csak tudja, az élet hosszú, különös útján? Szerintem ez helyénvaló dolog. Hiszen végső soron a világ valóban csodaszép, és ha nem emberek lennénk, hanem bármilyen más élőlények, talán folyamatosan boldogok lennénk benne.

18. oldal

>!
Ceri

Az emlékezés néha mélységes bánatot okoz, de miután elvégeztetett, különös békesség köszönt be. Mert az ember kitűzte zászlaját a bánathegy csúcsára. Megmászta a hegyet.

236. oldal

>!
utazó

A fejemet úgy kitölti a gyász, mint a gránátalmát a piros magjai. Már csak kivéreztetni tudom magamból a fájdalmat, mert nincs odabent több hely.

202. oldal

>!
Gólyanéni

Az a világ nagy baja, hogy az emberek másoktól kapják a gondolataikat. Amit gondolnak, az nem a sajátjuk. Mintha kakukkfiókákat nevelgetnének a fejükben. A saját gondolataikat kidobják a fészekből, és beültetik helyettük a kakukkgondolatokat.

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gondolat · gondolkodás
>!
s_l_m

Mit mondhatnék még neked? Valaha éltem az emberek között, és általában véve kegyetlennek és ridegnek találtam őket, és mégis tudnék mondani három-négy nevet, akik olyanok voltak, mint az angyalok.
Azt hiszem, ahhoz a kevés angyalhoz mérjük földi napjaink jelentőségét, akiket fölfedezünk magunk között, és mégsem vagyunk olyanok, mint ők.

324-325. oldal

>!
Puella

És az olyan ember, aki a rárontó sorscsapások közepette, amelyek minden könyörület és jóindulat nélkül bántak el vele, ahogy oly sokakkal, föl tudja vidítani magát, nos, az olyan ember igazi hős.

20. oldal

>!
dijja92

Furcsa, de úgy tűnik nekem, hogy az olyan ember, akinek nincsenek egész életén át dédelgetett anekdotái, amelyek túlélik őt, nagyobb eséllyel vész el egyszer s mindenkorra nemcsak a történelem, hanem az őt követő családtagok számára is. Persze, ez a legtöbb lélek sorsa, és ilyenformán egész emberéletekből, mégoly eleven, csodálatos életekből is, csak a fonnyadó családfákon olvasható szomorú, fekete nevek maradnak, amelyek után ott fityeg egy árva évszám meg egy kérdőjel.

17. oldal

>!
cassiesdream

Csak lebegett a szobában testetlenül, anyagtalanul, egy élő ember, akinek javában zajlik az élete, és aki észrevétlenül, lábon haldoklik, ahogy mindannyian.

39. oldal