Sebastian Barry ír

Valahányszor megszületik valaki, újrakezdődik a világ, szokta volt mondani apám.

(első mondat)

Alighanem a szerelem néha nevet kicsit a történelmen.

61. oldal

[…] tisztában voltam azzal, hogy a világ nem feltétlenül az a kellemes hely, mint amire fiatalon számít az ember[…]

154. oldal

Nincs a világon olyan katona, aki a lovát ne szeretné.

49. oldal

Az a világ nagy baja, hogy az emberek másoktól kapják a gondolataikat. Amit gondolnak, az nem a sajátjuk. Mintha kakukkfiókákat nevelgetnének a fejükben. A saját gondolataikat kidobják a fészekből, és beültetik helyettük a kakukkgondolatokat.

17. oldal

És az olyan ember, aki a rárontó sorscsapások közepette, amelyek minden könyörület és jóindulat nélkül bántak el vele, ahogy oly sokakkal, föl tudja vidítani magát, nos, az olyan ember igazi hős.

20. oldal

Öreg és gyenge volt a század, de a férfiak adókról meg lovakról beszélgettek. […] És az akkor, illetve akkortájt született sok-sok európai fiú sorsa, az orosz, francia, belga, szerb, ír, angol, skót, walesi, olasz, porosz, német, osztrák, török fiú sorsa – no meg a kanadai, ausztrál, amerikai, zulu, gurkha, kozák fiúké, meg az összes többié – az élet könyvének vérzivataros fejezetébe íródott, annyi szent. Az anyák milliói, a sok milliónyi liter anyatej, a sok milliónyi kedélyes hang, gügyögés, verés, csók, gyapjúszvetter és cipő harsány, nyugtalan, durván félbeszakított zene kíséretében a történelem nagy szemétdombjára hullt, a lelkek irdatlan szemétdombjára hulltak a semmiért, a puszta hamvakért, a halál mulattatására elmondott emberi történetek, a sok millió, legkülönfélébb lelkialkatú fiú, hogy porrá őröljék őket a közelgő háború malomkövei.

10. oldal

Ahogyan Missouriban a holttesteket felravatalozták, az aztán tényleg elvitte a pálmát.

(első mondat)

Egy pillanatnyi semmiség volt az egész. Mégis jól esett látnom. Ritka az olyasmi, amit jól esik látni az embernek, jobb őket megjegyezni, hogy ha ilyet látunk, és nem elfeledni.

134. oldal

A szerelem végül feltámad, még a halálból is, akárcsak a pacsirta.

218. oldal