Scott Pratt

De Baker úgy osztogatta a halálbüntetési indítványokat, mint az élelmiszerboltok a vásárlói kuponokat.

105. oldal

…elegem lett abból, hogy kiteszem a lelkem olyanokért, akik vagy nem érdemlik meg, vagy nem értékelik, elegem volt azokból, akik hazudnak és kihasználnak, és elegem volt abból, hogy azon görcsölök, hogy jól vagy rosszul cselekszem. Elegem volt mindenből.

303. oldal

-Ma éjjel megmentetted az életemet – mondtam, miközben a homlokomat simogatta.
– Tényleg? Hogyan?
-Amikor lezuhantam a töltésről, beütöttem a fejemet a kormánykerékbe. Nem voltam magamnál, de egy hang folyton azt mondta, hogy ébredjek fel. A te hangod volt. Felébresztettél, mielőtt megfulladtam volna.
Hozzám hajolt, és gyengéden megcsókolt.
– Mindig ott leszek, ha szükséged lesz rám, kedvesem – mondta. – Mindig.

161. oldal

Elmosolyodtam ezen az ironikus helyzeten: egy mesemondó központ ilyen közel egy bírósághoz… Hatalmas sztorik hangozhatnak el mindkét helyen.

Első rész

– … magyarázza el nekem még egyszer ezt az egyezséget, ahogy oly ékesszólóan nevezte!
– Nagyon egyszerű – mondtam. – Egy idióta is könnyen megértheti.
– Arra céloz, hogy idióta vagyok?
    Semmi haszna nem lett volna, ha őszintén válaszolok a kérdésére, így inkább meg sem hallottam.

12. oldal

A lelketlen bíró engem jelölt ki a védelmére. Az óradíjam egy százas volt, nagyjából annyi, mint egy sarki prostituáltnak.

Első rész

Ez volt a nagyvenedik születésnapom, és nekem Johnny Wayne Neallel kellett foglalkoznom.

(első mondat)

Az utolsó képem Johnny Wayne-ről az, hogy végigvonszoltatja magát a termen, a könnyei patakokban folynak az arcán, rá a száját lezáró ezüstszínű ragtapaszra. De az még ennél is kellemetlenebb lehetett, hogy az őrökkel folytatott küzdelemben rettenetesen összegyűrődött a kezeslábasa.

25. oldal

A törvényszéki pszichiáter, akit felkértem, hogy vizsgálja meg, azt mondta, narcisztikus, kórosan hazudozó, szociopata, és ezek még a jobb tulajdonságai.

9. oldal