!

Schwartz Léda

Leda Schwartz

Könyvei 1

Schwartz Léda: Nő vagyok

Kapcsolódó sorozatok: Léda-versek · Összes sorozat »


Népszerű idézetek

katonakitti I>!

Rózsaszín falak közt
Lelkem fel nem engedett
Mert rózsaszín falak közt
Fekete fényt keresett

26. oldal

Leda_Schwartz I>!

Bőröm alá kúszó bűnhődés vagy te,
Kínlódó rémálom, vergődő kétely,
Szégyentelen ábránd hevétől égő,
Pokoli katlan, felemésztő tégely.

Részlet a VIHAR VAGY című versből

49. oldal

Leda_Schwartz I>!

Fojtogatja az ajkamat egy szó,
Elszédülök, mert elragad,
Pedig negédesen egyszerű,
Nem fenséges, nem gyönyörű,
Mégis vadul villan a hangsor,
Hisz egészében szívemből árad,
S ha holdsugaras éjszakában
Kimondanám egymagában,
Remegő forróság szállna a tájra,
Fojtogatja az ajkamat egy szó.

Részlet az EGY SZÓ című versből

42. oldal

Leda_Schwartz I>!

Szerelem volt, de gyötrelem lett,
Hazug ígéretek képlete,
Szívrepesztő, égő, maró kín,
Egy hitvány rémálom érzete.

Részlet a SZERELEM VOLT című versből

50. oldal

Leda_Schwartz I>!

Ha megtiltod, hogy a szemedbe nézzek,
Szemem csak azért is szemedbe téved.

Ha elhúzod ridegen a kezedet,
Megfogom azt, s ontok belé meleget.

Ha a hidegtől rázkódik a tested,
Hozzád simulok, s megvédem a lelked.

Ha majd elűzöl engem kővel, bottal,
Visszatérek én forró, nyári csókkal.

Részlet az ENGEM NEM LEHET ELHAGYNI című versből

54. oldal

Leda_Schwartz I>!

Világító gyémántgömb
vadította az éjszakát,
hamisított tavaszi muzsikát,
hódított sok rügyező fát,
töprengő embert megzavart,
érzelmeket felkavart,
elvitte a hírt messzire,
hogy hiányzol, de mennyire.

Részlet a HÍRVIVŐ című versből

106. oldal

Leda_Schwartz I>!

Hogyha magányos az éjszakád,
Nézz fel a fekete égboltra,
Engedd el magad, ne gondolkozz,
Meredj lazán a csillagokra.

Én is nézem majd innen őket,
S a legszebbel üzenem neked:
Tudom, hogy valaha szerettél,
Tudd meg hát: én is szerettelek.

Részlet a CSAK NEKED… című versből

107. oldal

Leda_Schwartz I>!

Közelséged éget, a hiányod aggaszt,
Érzem, hogy nélküled nem könnyű az élet,
Hiába könyörgök, ha nem vagy mellettem,
Hogy az incselkedő külvilágtól védj meg.
Szeretném, hogyha mindig velem lehetnél,
Karod ölelését bármikor kérhetném,
Vigyáznál rám, óvnál engem éjjel-nappal,
Mint herceg a hercegnőjét egy szál karddal.
De ha elfogynak a szép szavak,
Csak annyit mondok majd neked,
Hogy nagyon, nagyon jó veled.

Részlet a CSAK ANNYIT MONDOK című versből

86. oldal