Schmidt Attila magyar
| Katalógusnév | Schmidt Attila |
|---|
Könyvei 9
Antológiák 8
Népszerű idézetek
A bűnözők egyébként is legalább egy lépéssel mindig a rendőrök előtt járnak.
115. oldal
Schmidt Attila – N. J. Kandinszky: Dr. Bárándy György ügyvéd taláros történetei Történetek, visszaemlékezések nagy és érdekes perekről
A bosszú ne legyen a büntetés vezérelve, a fő cél a bűnös megjavítása vagy ha ez nem lehetséges, ártalmatlanná tétele és mások visszatartása.
– Nálunk hova tartozott a titkosszolgálat?
– A Belügyminisztériumhoz, bár a szervezeti felépítés szovjet mintára történt.
– A katonai elhárítás és hírszerzés is a Belügyminisztériumhoz tartozott?
– Igen. Az állambiztonsági főcsoportfőnökség keretében működtek. A III/I volt a hírszerzés, a III/II az elhárítás, a III/III neve közismert, ez volt a belső elhárítás, amelyik a belső ellenzékkel foglalkozott, a III/IV-es csoportfőnökség a katonai elhárítást jelentette, a III/V-ös pedig a szakszolgálatot, amelynek egyebek között a különböző figyelés, telefonlehallgatás, levélellenőrzés volt a feladata.
100. oldal, Minden titkok ismerője, az Elnök (Athenaeum 2000, 2006)
– Milyen átszervezést kellett megoldani a kémelhárítóknál?
– A profiljukat kellett elsősorban átalakítani. Fel kellett állítani a keleti irányba dolgozó osztályokat. Számítani kellett arra, hogy az addigi baráti országok is megkezdik ellenünk a hírszerzést, ezért egyebek között meg kellett szervezni például a Szovjetunió felől érkező, tehát KGB kémeinek elhárítását is.
– A kémelhárítás merről várhatta a főveszélyt?
– Elsősorban Románia felől. Legelőször ezt az osztályt állítottuk fel, a románok ugyanis még a „barátkozós” időszakban is kémkedtek ellenünk.
110. oldal, Minden titkok ismerője, az Elnök (Athenaeum 2000, 2006)
