Sara Harris

Barbara az egyenlőségen alapuló kapcsolatban hitt, Bahramot viszont annak a mondásnak a szellemében nevelték: „Egy nő egy nap három kérdést tehet föl a férjének: mit gondoljak, mit mondjak, mit tegyek? ”

91. oldal

… a nőnek nincs más választása, mint hogy beletörődjék a sorsába. A világot a férfiak irányítják, és a nőknek ez ellen nem szabad kapálózniuk; mi értelme lenne, ha egyszer úgysem győzhetnek? A belenyugvás viszont lelki harmóniát szül.

74. oldal

Nem érdekes, hogy mi az igazság. Neked minden vitában a családod pártját kell fognod, akár igazuk van, akár nem!

31. oldal

[…] hosszú részleteket szavalt el Firdauszí elbeszélő költeményéből, a Sáhnáméból (Királyok könyve); ettől a költőtől már Bahram is gyakran olvasott föl Barbarának Kaliforniában.

33. oldal

Úgy tűnt, a másik ember élete mindenkinek közömbös, ha az a másik nem az ismerőse.

24. oldal

– Aki tudja, miként bántak Arábiában a nőkkel Mohamed idejében – bólogatott Aisa – , az azt is tudja, hogy a próféta nem megalázni, hanem felszabadítani akarta a nőket.

87. oldal

Barbara számára azonban nem is ezek a körülmények tűntek a legborzasztóbbnak a női börtönben, hanem hogy a többi rab nem látott bennük semmi borzasztót. A börtön végső soron nem volt sokkal rosszabb annál az otthonnál, ahonnan odakerültek, s ugyanolyan rezignáltan vették tudomásul, mint minden mást az életükben.

– Nem érdekes, hogy mi az igazság. Neked minden vitában a családod pártját kell fognod, akár igazuk van, akár nem! – Ezeket az utóbbi szavakat tagoltan mondta, mintha a fejébe akarná verni ezt a kifejezést.

31. oldal

Tizenegy órakor a gong jelére a vendégek kiözönlöttek a kertbe, ahol terített asztalok várták őket. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere: vadkacsa gránátalmával, bárány fahéjas aszalt szilvával, marhahús spenóttal és narancslével, tevehús hagymával és tojással, töltött káposzta és szőlőlevél, meg rengeteg édesség: baklava, halva, s hegyi hóval készített gyümölcsfagylalt. Éjfélkor elhalványultak a fények, és libasorban bemasírozott nyegyvennyolc szolga; ők négyesével a fő fogást, a tizenkét sült bárányt hozták. Mindegyik bárány fején hosszú gyertya égett.

64. oldal

No persze, a nők, mondta megvetően. A nőkkel az a helyzet, hogy még a legjobbak is, akik a férfiak mellé álltak a tüntetéseken, egyszerű lelkek, akik nem tudják, kik is ők valójában, és hol a helyük. Miután részt vettek a forradalomban, azt képzelték, hogy egyenrangúak a férfiakkal.

– Most azonban – folytatta Jar – meg kell tanulniuk, hol van a helyük, és ismét rá kell ébredniük, hogy csupán nők, nem pedig férfiak. Ami meg ezt a kettőt illeti – mutatott Daunira és Fatimára –, ígérem, hogy mire végeztem velük, az igazi muszlim nők iskolapéldái lesznek. Soha többé nem követik el azt a bűnt, hogy csador nélkül merészkednek az utcára, mert én, mint a gyámjuk, minden nap el fogom mondani nekik: vagy beburkoljátok a fejeteket, vagy majd mi burkoljuk be – ha levágtuk!

254. oldal