!

Samuel Taylor Coleridge brit

1772. október 21. (Ottery St. Mary, Devon, Nagy-Britannia) – 1834. július 25. (Highgate, Nagy-Britannia)

Tudástár · 35 kapcsolódó alkotó · 7 kapcsolódó könyv

Nemférfi
Életrajz

Könyvei 14

Samuel Taylor Coleridge: Rege a vén tengerészről
Samuel Taylor Coleridge: The Rime of the Ancient Mariner
William Wordsworth – Samuel Taylor Coleridge: Wordsworth / Coleridge
William Wordsworth – Samuel Taylor Coleridge: Lyrical Ballads
Samuel Taylor Coleridge: Well, They are Gone, and Here Must I Remain
Samuel Taylor Coleridge: Selected Poetry
Samuel Taylor Coleridge: Lectures on Shakespeare
Samuel Taylor Coleridge: The Complete Poems
Samuel Taylor Coleridge: Egy kereső szellem vallomásai
Samuel Taylor Coleridge: Shakespeare

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Az angol líra kincsesháza Európa · Hermeneutikai füzetek Hermeneutikai Kutatóközpont · Macmillan Collector's Library Macmillan angol · Vintage Classics Vintage · Collins Classics Collins · Tale Blazers Perfection Learning angol · Faber Nature Poets Faber and Faber angol

Antológiák 16

Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Óda a nyugati szélhez
Dornbach Mária – Szász Elizabeth (szerk.): Tavirózsa kisasszony
Wordsworth és Coleridge versei
Szabó Lőrinc – Vajda Miklós (szerk.): Angol költők antológiája
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Katona Tamás (szerk.): A szépség lányai
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Péter Ágnes (szerk.): Angol romantika
Kappanyos András (szerk.): Angol költők antológiája

Róla szóló könyvek 2

Kerry McSweeney: The Language of the Senses
Boris Ford: From Blake to Byron

Népszerű idézetek

>!

Coleridge a „plenáris inspiráció” tanításának küld hadüzenetet, amely szerint a Biblia minden egyes része azonos mértékben tekintendő ihletettnek, s ezért tévedhetetlennek. Rámutat, hogy a zsidók számára sem bírt egyforma inspirációval a kánon minden része: csupán a Tórának volt egyértelmű isteni tekintélye, a próféták és az iratok már másod- ill. harmadrangúak voltak. Mint írja, a teljes inspiráció tanának előzménye a spekuláló, számmisztikát kereső zsidó kabbalista tudósoknál jelenik meg, s furcsa, hogy a keresztények tőlük veszik át ezt a tanítást.

6. oldal (Fabiny Tibor ajánlása)

Samuel Taylor Coleridge: Egy kereső szellem vallomásai Levelek a Szentírás ihletettségéről

girl_with_the_albatross>!

The loud wind never reached the ship,
Yet now the ship moved on!
Beneath the lightning and the Moon
The dead men gave a groan.

They groaned, they stirred, they all uprose,
Nor spake, nor moved their eyes;
It had been strange, even in a dream,
To have seen those dead men rise.

PART V

Arianrhod P>!

És jött a szél: nem kelt nyomán
se vízgyűrű, se hang;
a tengeren nem vert habot:
mint árnyék, úgy suhant.

Arcomba, hajamba kapott (tavaszi
szél leng igy a réteken) –
zavaromba vegyűlt, s mégis csoda-új
üdvözlet volt nekem.

Édesen, édesen szállt a hajó,
s bár gyorsan, oly puhán!
Élesen, élesen fújt a szél,
és rám fújt, rám csupán.

2 hozzászólás
Arianrhod P>!

Isten veled! de ne feledd
e jámbor szavakat:
Istent szeret, aki szeret
állatot és madarat!

Istent szeret, aki szeret
mindent: kicsit és nagyot;
mert Ő is csupa szeretet,
aki minket alkotott. –

>!

Coleridge hiszi és vallja, hogy a Szentírást Isten Szentlelke ihlette ("minden, amitől találva érzem magam, már önmagában hordja a bizonyítékát, hogy a Szentlélektől való, ugyanattól a lélektől, amely »Jóllehet magában marad, megújítja a mindenséget és nemzedékről nemzedékre betér a szent lelkekbe, így formája Isten barátait és a prófétákat«"'), de a szövegek isteni ihletettségéből nem következik az, hogy a szövegek isteni információt is hordoznának, vagyis, hogy azok emberi-történeti szempontból tévedhetetlenek lennének. Coleridge ezt a felfogást némi iróniával „bibliolátriának”, azaz „bibliaimád”-nak tekinti, ami bizony bálványiimádás és babona.

5. oldal (Fabiny Tibor ajánlása)

Samuel Taylor Coleridge: Egy kereső szellem vallomásai Levelek a Szentírás ihletettségéről

>!

Vagyis a szövegből, mint „szövetből”, mint valami organikus egységből nem lehet „mozaikkockaként” kiragadni egy idézetet és azt egy másik szöveghelyből kiragadotthoz hozzátapasztani. Ilyen „mozaik-hermeneutikával” csak önkényes tanításokat lehet fabrikálni. A Biblia szó szerinti és képies értelmének összekeverése, a mesterséges „harmonizálások”, sok egyházi visszaéléshez adtak alapot. Hozzátehetjük, hogy a 2. században Irenaeus egyházatya a gnosztikus szektájáról vélekedett úgy, hogy ők a Biblia gyönyörű Istenképét, a „királyt” lerombolják, hogy aztán úgy rakják össze, mint egy „kutyát”.

7. oldal (Fabiny Tibor ajánlása)

Samuel Taylor Coleridge: Egy kereső szellem vallomásai Levelek a Szentírás ihletettségéről

>!

Vajon nem tény, hogy az Újszövetség könyveit is a hit törvényével való egybecsengésük alapján, a hit analógiája szerint vetették alá próbának? Az egyetemesen elfogadott szabály – mely szerint a Szentírás minden részét az egész szellemében kell értelmezni – vajon nem ugyanarra a gyakorlati következtetésre vezet-e, mint amelyet én is próbálok elfogadtatni – vagyis, hogy nem a különálló szavak és mondatok, hanem a Biblia szelleme az, amit tévedhetetlen és abszolút? Gyakorlati, mondom, de ugyanakkor lelki is – és ugyan miféle tudás keresésére vagyunk feljogosítva a Bibliában, ami nem lelki vagy gyakorlati? Vajon olyannyira korlátozott lenne az Isten kegyelme, vajon a jelenlévő és életet adó Lélek bizonyítékai olyan kétségesek és homályosak volnának, hogy csak úgy győződhetnénk meg róluk, ha elfogadjuk, hogy emberi mivoltuk minden elevenségét és közreműködését csodás módon fel kell függeszteni?

68. oldal

Samuel Taylor Coleridge: Egy kereső szellem vallomásai Levelek a Szentírás ihletettségéről

girl_with_the_albatross>!

The many men, so beautiful!
And they all dead did lie:
And a thousand thousand slimy things
Lived on; and so did I.

PART IV

NannyOgg>!

And thou art long, and lank, and brown,
As is the ribbed sea-sand.

Part IV