!

Salman Rushdie brit indiai

1947. június 19. (Bombay, India) –

Tudástár · 28 kapcsolódó alkotó · 3 kapcsolódó könyv · 8 film

Teljes névSir Ahmed Salman Rushdie
Nemférfi
Honlapsalmanrushdie.com
Facebook@salmanrushdieauthor
Twitter@SalmanRushdie
Életrajz

Képek 6

Könyvei 48

Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Salman Rushdie: Hárún és a mesék tengere
Salman Rushdie: Szégyen
Salman Rushdie: A sátáni versek
Salman Rushdie: A firenzei varázslónő
Salman Rushdie: Kelet, nyugat
Salman Rushdie: A Mór utolsó sóhaja
Salman Rushdie: Sálímár bohóc
Salman Rushdie: Talpa alatt a föld
Salman Rushdie: Grímusz

Kapcsolódó sorozatok: Hárún és a mesék tengere · Khalifa Brothers angol · Haroun et la mer des histoires francia · Harun und das Meer der Geschichten német · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Salman Rushdie-életműsorozat Ulpius-ház · Ulpius klasszikusok Ulpius-ház · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Vintage Classics Vintage · Penguin Drop Caps Penguin angol · Vintage Children's Classics Vintage angol

Antológiák 7

Greskovits Endre (szerk.): Huszadik századi indiai novellák
Nadine Gordimer (szerk.): Mesélő
Vajda Miklós (szerk.): Huszadik századi brit novellák
Barkóczi András (szerk.): Test és tükör
Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak 1984
Rudolph F. Rau (szerk.): The Many Voices of English
Nadine Gordimer (szerk.): Telling Tales

Felolvasásai 1

Salman Rushdie: Shame

Róla szóló könyvek 6

Lévai Balázs: Bestseller 2 – A világ nyitott könyv – Új beszélgetések
Köves Gábor: Mi az, hogy nagymenők?
Bényei Tamás: Apokrif iratok
Michael R. Reder (szerk.): Conversations with Salman Rushdie
Györke Ágnes: Rushdie posztmodern nemzetei
Vallasek Júlia: Angolkeringő

Kiemelt alkotóértékelések

Balint84>!

Salman Rushdie

Most olvasom, hogy Spurs szurkoló ez a jóképű brit lovag. Ez 5 csillagot ér, mind politikailag, mind emberileg. Még a végén olvasok tőle valamit.

BarbieB>!

Salman Rushdie

A hazájából vallási okokból elüldözött (The Satanic Verses), többszörös Booker-díj nyertes (Midnight's Children) szerző élete bővelkedik az izgalmas fordulatokban. Rendkívül színes kulturális háttér jellemzi, ami könyvei alaptónusát is megadja. Bő lére eresztett, kacskaringós történeteiben rendkívüli élmény elveszni, csak győzzük tartani vele a lépést. Rushdie ugyanis hajlamos az „elszállásra”, amikor annyira elveszik a saját szimbólumrendszerében, és annyira meg akar ragadni valami fontosat, hogy egy bizonyos mélységen túlra már nehéz őt követni (Grimus, Shalimar the Clown, The Satanic Verses). Könnyebb a dolgunk, amikor fogódzónak egy izgalmas cselekmény köré építi mondanivalóját (Midnight's Children, The Enchantress of Florence, The Ground Beneath Her Feet). Ilyenkor kiviláglik a brit-indiai író zsenije, ahogy keleti és nyugati kulturális örökségét mennyire egységes egészbe képes önteni. Egyszerre világít rá a két világ különbségeire, és mutatja be azt, hogy mégis milyen szorosan összefonódnak, mennyire elképzelhetetlen egyik a másik nélkül. Rushdie-t szokás a mágikus realizmus fő képviselőjének tekinteni, és valóban, regényeit át- meg átszövik a mesés elemek. Ezek sokszor játékosságot csempésznek az egyébként súlyos események közé, segítenek más szemmel nézni eddig ismertnek hitt világunkat, vagy éppen relativizálják alapvető társadalmi értékeinket. A legtöbb könyvében családtörténeteket olvashatunk, generációk sorsán keresztül mutat be történelmi eseményeket. Érdekes volt megfigyelni azt is, hogy előszeretettel választ művészeket főszereplőnek, így az amúgy is rendkívül összetett regényeit tovább színesítette a festészet (The Moor's Last Sigh), a színészet (The Satanic Verses), az írás (Fury), a tánc (Shalimar the Clown) és a zene (The Ground Beneath Her Feet).


Népszerű idézetek

imma P>!

– Te jó isten – gondolta Amina –, millió és millió szeretni való dolog van minden emberben!

105. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberek · szeretet
4 hozzászólás
eme>!

Nagyanyámnak mindig is élénk elképzelései voltak a pokolról: forró, mint a Rádzs-putána júniusban, és mindenkinek hét idegen nyelvet kell megtanulnia…

61. oldal

1 hozzászólás
eme>!

Veszedelmes dolog ráerőltetni másokra a világlátásunkat.

315. oldal

2 hozzászólás
BoJack>!

Ha az ember nem akarja, hogy egy titok napvilágra kerüljön, csupán egyetlen szabály van: ne mondja el senkinek.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: titok
BoJack >!

Olvastam valahol, hogy amikor Gabriel García Márquez befejezte remekművét, a Száz év magányt, és ő meg a felesége, Mercedes elindult, hogy postára adják, az asszony egész úton arra gondolt: mi van, ha nem jó? Amikor befejeztem Az éjfél gyermekeit, arra gondoltam, hogy amennyire meg tudom állapítani, ez jó könyv; ám a sikertelenség hosszú évei után egyáltalán nem bíztam már az ítéletemben, és őszintén szólva fogalmam sem volt, hogy egyetért-e velem bárki a világon. Ha senki nem ért egyet velem, mondtam magamban, akkor talán nem is tudom, milyen egy jó könyv, és nem szabad tovább próbálkoznom az írással. Minden a könyv fogadtatásától függött. Hollywood vagy bukás.

112. oldal

2 hozzászólás
BoJack >!

Mielőtt könyvek lettek volna, történetek voltak.

(első mondat)

eme>!

A dolgok, de még az emberek is, átszivárognak egymásba, áthatják egymást, akár az ízek, amikor főzünk.

54. oldal

BoJack >!

»Hosszú évek töprengése szükségeltetik ahhoz, hogy az ember megérkezzen a legegyszerűbb igazságokhoz […]«

260. oldal

BoJack >!

[…] a világ szépségének különössége, olyan baj, amely kitörli szemünkből és kitisztítja fülünkből a mindennapok matt patináját és tompító viaszát, amitől monokrómnak látjuk és monotonnak halljuk a valóságot, és feltárja szivárványos muzsikáját annak, hogy milyenek a dolgok igazából.

53. oldal

2 hozzászólás