!

Sajó Sándor

Könyvei 2

Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Sajó Sándor: Majdnem minden

Fordításai 7

Simon Hawke: Péntek 13
Arthur C. Danto: A közhely színeváltozása
Wladislaw Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai
Edmund Husserl: Előadások az időről
Maurice Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája
Maurice Merleau-Ponty: A filozófia dicsérete
Boros Gábor – Schmal Dániel (szerk.): Kortársunk, Descartes

Antológiák 2

Alszeghy Zsolt – Kállay Miklós (szerk.): Az élet ritmusa
Graf Rezső (szerk.): Koszorú

Népszerű idézetek

>!
Cinke

Amerre én járok…

Drégelyi nagy erdő avarútját járom;
Maradék-hegyormon omladozó várrom;
A hegyről a völgybe le sem merek nézni,
Nem merem a múltat lelkembe idézni.
Hajh, mi lett a múltból, s hajh, mi lett belőlem!
Vagyok kósza lélek pusztuló erdőben,
Magyar bútengerből idesodort írmag –
Amerre én járok, még a fák is sírnak…

Levelek a fákról földre siránkoznak,
Mint bronzszínű könnyek hullnak, hulladoznak;
Halálpillangói haldokló erdőnek
Görgeteges árkon bús halomba nőnek;
Fölöttem, alattam sír a levélzápor –
Hová meneküljek e halálos gyászból?
Mi zokog a szélben? múlt-e vagy jövendő? –
Amerre én járok, sír az egész erdő…

(1930)

30. oldal, Amerre én járok...

>!
Cinke

Mert Isten mondta: aki szenved, áldott!
Sorsod, magyar nép, küzdő szenvedés;
Hazádat védve véded a világot,
Keserved tenger, pihenőd kevés;
De hogy ne csüggedj gyászod éjszakáján,
Teszek egedre egy-egy csillagot…
– E romfalak közt, Drégely bérci várán
Hős Szondi ilyen csillagul ragyog!

13. oldal, Drégelyi ének