!

Sabine Hossenfelder német

1976. szeptember 18. –

KatalógusnévHossenfelder, Sabine

Könyvei 3

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben
Sabine Hossenfelder: Existential Physics
Sabine Hossenfelder: Lost in Math

Népszerű idézetek

Gazsó_István I>!

Nem tudom elhinni, mi lett ebből a valaha oly tiszteletreméltó foglalkozásból. Azelőtt az elméleti fizikusok a megfigyeléseket magyarázták. Most azt próbálják magyarázni, miért nem tudják megmagyarázni, amit nem figyeltünk meg. De még ez sem megy nekik.

137. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Garbitsch>!

Ha azt a benyomást keltettem önökben, hogy nem értjük azokat az elméleteket, amelyekkel dolgozunk, akkor sajnálom, de tényleg nem.

8. Határ a csillagos ég - Előáll a szépség (Park, 2020)

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Gazsó_István I>!

A multiverzum divatja tehát abból fakad, hogy egyes fizikusokat már nem elégítenek ki a megfigyeléseiket leíró elméletek. Abbéli igyekezetükben, hogy túltegyenek önmagukon, túl sok feltevéstől szabadulnak meg, majd, miután már semmit sem tudnak megmagyarázni, arra a következtetésre jutnak, hogy multiverzumban élnek.

135. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Garbitsch>!

A nyelv kontextustól és értelmezéstől függően hajlítható. A matematikát azonban nem érdekli sem a kultúra, sem a történelem. Ha ezer ember elolvas egy könyvet, mindegyikük a saját könyvét olvassa. Ám amikor ezer ember egy egyenletet olvas, ugyanazt olvassa.

1. A fizika rejtett szabályai - Tiszta matematika (Park, 2020)

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Gazsó_István I>!

Különösen szerencsés numerikus egybeesés volt a WIMP-csoda, amely rengeteg asztrofizikai kutatást indított el. […] Jelenleg ezek a részecskék a legesélyesebb jelöltek a sötét anyagra, nem utolsósorban azért, mert könnyen beilleszthetők a szuperszimmetrikus elméletekbe. Tömegük és kölcsönhatási gyakoriságuk alapján megbecsülhetjük, hány WIMP keletkezhetett a korai univerzumban. Így nagyjából a kellő bőséget, a sötét anyaghoz szükséges mennyiséget kapunk, közel a megmért 23%-os értékhez. Ezt az összefüggést nevezik WIMP-csodának. (…E)gy eredetileg neutrínók befogására készült detektorral dolgozó kísérleti fizikusok számoltak be 1986-ban az első „a galaktikus sötét anyagra és a Nap által kibocsátott könnyű bozonok ra vonatkozó érdekes korlátokról”. Az „érdekes korlátok” magyarul annyit jelentett, hogy nem találtak semmit. Több másik neutrínókísérlet abból az időből szintén érdekes korlátokat talált. 1990 elején aztán a sötét anyag is kiérdemelte COSME nevű első saját kísérletét. Kihasználva a szuperszimmetriára zúduló figyelmet, gyors egymásutánban üzembe helyeztek több további detektort: a NaI32-t, a BPRS-t, a DEMOS-t, az IGEX-et, a DAMA-t és a CRESST I.-et. Ezek újabb érdekes korlátokat szolgáltattak. Az 1990-es évek közepén az EDELWEISS a zéró esemény megfigyelésen alapuló legszigorúbb korlátokat találta. Mindez azonban jelentheti azt is, hogy a keresett részecske kölcsönhatásai sokkal gyengébbek a vártnál. Tehát az ELEGANTS, CDMS, Rosebud, HDMS, GEDEOn, GENIUS, GERDA, ANAIS, CUORE, XELPLin, XENON10 és XMASS néven újabb kísérletekre adtak megbízást. A CRESST I. CRESST II., a CDMS SuperCMDS, a ZEPLIN I. pedig II., majd III. sorszámú, továbbfejlesztett változatban folytatódott. Mindegyik érdekes korlátokat kapott. Aztán sor került a CoGenNT, ORPHEUS, SIMPLE, PICASSO, MAJORANNA, CDEX, PandaX és DRIFT újabb, nagyobb érzékenységű detektorok elindítására is. […] További kísérletek előkészítés alatt állnak. Harminc év telt el. A sötét anyagot még mindig nem sikerült kimutatni. Közben azt a paramétertartományt, amelyben WIMP-csoda fennállt, teljes egészében kizárták.

246-249. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Gazsó_István I>!

(Talán) a termeszeti törvények csak azért szépek, mert a fizikusok folyamatosan ezt sulykolják egymásnak. […] Mi lenne hát, ha azt mondanám, hogy egy igazán szép alapvető elmélet teljesen kaotikus, cseppet sem szimmetrikus? Nem hangzik meggyőzően? Minél többet halljuk, annál inkább: a kutatások szerint minden kijelentés annál igazabbnak tűnik, minél többször hallottuk. Ezt nevezik „figyelmi torzításnak”, vagy „puszta kitettségi hatásnak”. […] A káosz valójában sokkal szebb, mint a merev szimmetria. Na, kezdünk hozzászokni?

194-195. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

doriole>!

Vastagon bekenem magam naptejjel, aztán belefúrom lábam a homokba. Azt hiszem, van itt egy nagy tanulság: ha sok szart összehordunk, még az is szépnek látszik.

209. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Gazsó_István I>!

Biztos vagyok benne, hogy az olvasó is hallotta azt a mesét, hogy mindannyian kis tudósoknak születtünk, természetes módon fedeztük fel a világot mindaddig, amíg az elhibázott oktatás el nem térített eredeti ösztöneinktől. Én is hallottam. Romantikus gondolat, de nem igaz. Igen, kíváncsinak születtünk, és a csecsemő a próbálkozások révén gyorsan tanul. Az agyunk azonban nem arra fejlődött ki, hogy a tudományt, hanem hogy bennünket szolgáljon. És ami az evolúció során jó szolgálatot tett nekünk, nem biztos hogy a tudománynak is jó szolgálatot tesz.

273. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Garbitsch>!

Azért kezdtem fizikával foglalkozni, mert nem értem az emberek viselkedését. Mert a matematika választ ad a miértekre. Tetszett az egyértelmű, tiszta mechanizmusa, ahogy uralja a természetet. Ennek ellenére két évtized elteltével még mindig akadályoz a fizika felfogásában, hogy nem értem az emberi viselkedést.

1. A fizika rejtett szabályai - A jó tudós problémája (Park, 2020)

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Garbitsch>!

Miután a bizonyítékok a szabályos testek gyönyörű elméletének feladására kényszerítették Keplert, későbbi életében azt a meggyőződést táplálta, hogy útjuk során a bolygók zenélnek. A világ harmóniája (Harmonices mundi) című, 1619-es könyvében levezette a bolygók énekét, és arra jutott, hogy a Föld „mi-fá-mi” dallamot énekel. Nem ez volt a legjobb műve. Ám a bolygópályák elemzésével ő alapozta meg Isaac Newton (1643-1727) későbbi kutatásait, aki a tudósok közt elsőként használt egzakt matematikai eszközöket.

2. Milyen csodálatos a világ - Honnan jöttünk (Park, 2020)

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség