Rusvai Mónika magyar

Az égből a földre visszatérő lélek egymaga bolyong az éjszakában, és keresi azt az ellenfelet, akit legyőzve végre megbékélhetne és visszatérhetne az égi világba. Először emberekkel, aztán állatokkal, majd szörnyekkel viaskodik , de hiába győzi le mindet, a lelkét nem ereszti el a földi világ. Lassan megvirrad, és amikor a nap feketével rajzolja árnyékát a fűre, a hullócsillag már tudja, hogy végre megtalálta az ellenfelét.

245. oldal

– Kár, hogy csak akkor jövünk rá, mi tarthatta volna össze a dolgokat, amikor már minden szétesett.

A legnagyobb helyet könyvek foglalták el: nemcsak a szekrényeket töltötték meg, hanem az íróasztalon és a padlón is ott magasodtak ingatag tornyaik.

Denamals szokás szerint a nagy karosszékben ült a nyitott ablak előtt, és egy régi levelet olvasott elmélyülten.

(első mondat)

Ranomir közelebb lépett, de csak a botja végével kocogtatta meg a kígyókoponyát.
– Úgy hallottam, megint terjedőben van az a babona, hogy a sárkánykígyó csontja képes megóvni a sárkánykígyótól – fordult hátra Ertholhoz és Rienhez. – Nem gondoltam, hogy működhet, de úgy látszik, csak annyi a titok, hogy jó nagy csontot kell választani, és jól meg kell lendíteni.

156. oldal

– Rabán vagyok. Te pedig?
– A lovászom – lépett oda hozzájuk Golthin, mielőtt még Erthol megszólalhatott volna.
– A lovászod? – húzta el a száját Éjfél, és körbepillantott. – Azt hittem, gyalog jöttél.
– Attól még lehet lovászom, nem?

83. oldal

A jó mesélő legfontosabb tulajdonsága a figyelem. Észre kell vennie azt is, ami mások számára láthatatlan.

223

Lehet, hogy tolvaj vagyok, de az ígéreteimet igyekszem betartani.

Elege volt abból, hogy mindig csak az kérdezhet, akinél lándzsa van, és csak azon lehet számonkérni valamit, akinél nincs.

68. oldal

A Sárkány az istenek nélküli sötétség. A lezuhanó égbolt. A szél, az eső és a jég, a pusztító fergeteg, amely sajgó emlékeket hasít a föld szívébe. […] A Sárkány nem lehel tüzet. A Sárkány maga a tűz, amely lángra lobbant mindent, amihez hozzáér.

348. oldal