!

Rose Tremain brit

(London) –

Nem
Wikipédiahttps://en.wikipedia.org/wiki/Rose_Tremain

Képek 1

Könyvei 11

Rose Tremain: Színarany
Rose Tremain: The Road Home
Rose Tremain: Sacred Country
Rose Tremain: The Colour
Rose Tremain: The Gustav Sonata
Rose Tremain: Trespass
Rose Tremain: Music and Silence
Rose Tremain: Musik & Stilhed
Rose Tremain: Restoration
Rose Tremain: Merivel

Népszerű idézetek

>!
Miestas

A szerelmet lehetne azzal mérni, gondolta, hogy az ember mit érez valaki mosott ruhái iránt.

364. oldal Park Könyvkiadó

1 hozzászólás
>!
n P

A leghidegebb szelek dél felől fújtak, és a Vályogházat bizony a szelek útjába építették.

(első mondat)

8 hozzászólás
>!
ppeva P

Ahol van,
Ott van.
De bárhol van,
Máshol vagyok.

176. oldal

>!
Miestas

Az Angliából érkező telepeseket kakadunak nevezik, tudta meg Joseph.
Kakadunak? El sem tudta képzelni, miért. Nem is igen tudta felidézni, miféle madár a kakadu.
– Megkapirgálják a talajt, és kiszedik belőle, amit bírnak, rikoltoznak egy kicsit, aztán továbbállnak. Mint a kakadu.

13. oldal Park Könyvkiadó

>!
Chrissie P

– Az embereket megváltoztatja a kor, amelyben élnek, ennyi az egész.
– Lehet, hogy ennyi az egész – felelte Lilian –, de az éppen elég.

108. oldal

5 hozzászólás
>!
Chrissie P

Abba kapaszkodott, hogy Harrietre gondolt, de vigaszul nem a selymes haját, a feszes testét idézte föl, hanem azt az egy fogát, amely mosolygás közben kivillan, pedig nem kellene kivillannia. Vajon ha nem lenne ez a hibája, ez az alabástromhiba a – Joseph számára legalábbis – áthatolhatatlan keménységében, talán nem is lett volna bátorsága elvenni? Ez a fog adta a reményt, hogy mégis létezhet olyan nő, akit meg tud szeretni.

20. oldal

1 hozzászólás
>!
Egyszeregy

Ha akarjuk, elkerülhetjük a szégyent, mivel a szégyen ritkán ér minket váratlanul, sőt figyelmeztető kiáltásokat küld, és mi ugyanolyan tisztán halljuk ezeket a kiáltásokat, mint az északi szél közeledtét.

247. oldal

>!
anni_olvas P

Mindannyian hajlamosak vagyunk alábecsülni a tudásunkat, mert nehéz ugyan megszerezni, de amikor már a miénk, azt hisszük, valami ösztönös, mintha velünk született volna.

97. oldal

4 hozzászólás
>!
anni_olvas P

Azzal biztatta magát, hogy ilyen az élet: az ember eltörpül a dolgok mellett. Az embernek a jelentéktelenséggel kell fölvennie a harcot.

>!
Chrissie P

Joseph nem tudta. Harriettől várta, hogy megmondja neki, rátaláljon a megoldásra. A nők értik egymást, legalábbis Joseph feltételezte, hiszen valakinek csak kell értenie őket, merthogy ő nem érti, az biztos. Csak azt, hogy mindenfélére vágynak. És a vágyódásuk olyan szívós, hogy az embert néha olyasmire készteti, amire soha nem tartotta volna magát képesnek. Akár tönkre is teheti…

30. oldal

2 hozzászólás