!

Rosalind Miles

1943. január 6. (Warwickshire, Egyesült Királyság) –

KatalógusnévMiles, Rosalind

Könyvei 7

Rosalind Miles: Guinevere – A Nyár Országának királynője
Rosalind Miles: Guinevere – A Szent Tó lovagja
Rosalind Miles: Guinevere – A Szent Grál gyermeke
Rosalind Miles: Az idő leányai
Rosalind Miles: Who Cooked the Last Supper?
Rosalind Miles: Return to Eden
Rosalind Miles: The Rites of Man

Kapcsolódó sorozatok: Guinevere · Összes sorozat »


Népszerű idézetek

monica>!

Az Istenek azért sodornak bánatot is életünk fonalába, hogy jobban lássuk az örömöt.

486. oldal

FRea89>!

Mekkora áldás lenne belépni a folyóba, eggyé válni a hullámokkal, hogy magukkal sodorjanak a Szent Tó vizébe, megszűnni örökre a lemenő nappal, fájdalom nélkül eltűnni az örökkévalóságban.

237. oldal

apple_pie >!

Az emberi faj története a nővel kezdődik. A nő hordozza mind a mai napig az eredeti emberi kromoszómát, a nő, akinek evolúciós adaptációja biztosította fajának sikeres fennmaradását. Az ő anyai gondozószerepe inspirálta az agy fejlődését, így téve lehetővé az emberi kommunikációt és a társadalmi szerveződést. Mégis, nemzedékeken át történészek, régészek, antropológusok és biológusok egyaránt a férfit tartották az emberiség hajnalán játszódó dráma főszereplőjének. Az emberi faj eredetét kutató összes ismert elmélet szerint a Vadászó Férfi, az eszközkészítő férfi, a teremtés ura járja büszke magányában az őskor szavannáit. A valóságban azonban a nő ezalatt észrevétlenül biztosította az emberiség jövőjét, hiszen az ő munkáján, az ő tudásán és az ő testén múlott az emberiség jövője.

21. oldal; Az első nők

Rosalind Miles: Az idő leányai A nők világtörténelme

1 hozzászólás
apple_pie >!

Az Ádám-Éva történet, a nemek hosszú háborújának valószínűleg leghatásosabb propagandatörténete egyéb súlyos következményekkel is járt. A teremtés rendjében első helyre emelte a férfit, ugyanis minden atyaisten típusú vallásban, a judaizmustól kezdve a kereszténységen át egészen az iszlámig az Isten a férfit teremti meg először: a nő a férfi után születik meg, a férfi jelentéktelen, csontos kis porcogójából faragják ki, s úgy veszik ki belőle, mint anyjából a gyermeket. A történet eredetileg nem más, mint az anyaméhre irigy férfiak megszámlálhatatlan kísérleteinek egyike a nők születés feletti hatalmának kisajátítására. Isten visszájára fordítja a biológiát és feje tetejére állítja a természetet fiúgyermeke születésével; meghazudtolja az evolúciót, ahol férfiak és nők együtt fejlődtek ki, s meghazudtolja az életet is, amelyben, mint tudjuk, a nő hozza a világra a férfit. Isten ezzel minden új élet kezdete fölött megszerezte a hatalmat – az összes monoteista vallás tanítása szerint Isten egyedül teremtett meg és lehelt lelket minden egyes magzatba, a nő pedig nem volt más – az iszlám kifejezést használva –, mint egy „boríték”, amelyet arra használtak, hogy belehelyezzék az új élőlényt.

108. oldal; Az Atyaisten

Rosalind Miles: Az idő leányai A nők világtörténelme

Ri_ver>!

– Mit használnak a szép szavak azok ajkán, akik telve vannak gyűlölettel?

apple_pie >!

A férfiak számára egyszerű volt a válasz – a nők a férfiakért vannak, s legyenek ezért hálásak. Ez a minden képzeletet felülmúló igény sehol nem vált egyértelműbbé, sehol nem bábáskodtak felette annyit, mint a 20. század nagy álomgyárában, a hollywoodi filmiparban. Hollywood egyrészt betegesen irtózott a bujaság bűnétől, másrészt mániájává vált az érzékiség. Azonban nem állt egyedül a nő szexualizálásával, az összes populáris média ezt a példát követte, hiszen ez volt üzleti sikerük titka. S bár a fejlett nyugati világban a szexuális sztereotípiák ma már inkább a reklám világában születnek, Hollywood a kezdeteknél úttörő szerepet játszott. A háború utáni világ férfiről és nőről, szerelemről és munkáról vallott nézeteit a hollywoodi álomvilág meséi határozták meg.
     Milyen mondanivalót tartogatott Hollywood a világ számára a filmvászon halhatatlan varázsvilágában? Milyen üzenetet küldtek a filmcézárok, akik tudtak Mindent Éváról, arról, hogyan varázsolt egy nő valakit Bűvöletbe, hogyan retteg a Psychopatáltól, hogy vágyakozik King Kong után, s hogyan kíván beleharapni egy grapefruitba. Mi mást üzenhettek volna, mint hogy vannak jó lányok és rossz lányok, olyan lányok, akiket megdug az ember, olyanok, akiket elvesz feleségül, vannak kis nőcskék és jó feleségek, és egy nemzet születése bizony férfimunka volt (csak szólni kellett a nőknek, hogy forraljanak hozzá jó sok vizet). S jobb, ha azt is tudod, kishúgom, hogy a Szőkék előnyben vannak. Bár Hollywood mindig tiszteletben tartotta a vallást (Názáreti Jézus, a Férfi, aki Kasszasikerre született), végül ő lett az Amerikai Egyház, minden filmje egy ótestamentumi frigy, minden kép egy mese, s ráadásul a legrégibb, leghosszabb, legkegyetlenebb és legostobább mese, ami csak létezhet. Arról, hogy az ember férfinak született.
     A fiúk már csak ilyenek, s ez a hollywoodi mozi igazi amerikai sportpályán érvényes igazán. Ahogy a filmtekercsek egymás után gördültek le a kameráról, a mozi első generációs moguljai, az egytől egyig patyolatlelkű patriarchák átható figyelő tekintetétől kísérve, az atyaistenek boldogan nyúlnak magukhoz. Ugyan mi szükség lett volna ezentúl testi kényszerre, kemény törvényekre, miért kellett volna kizárni őket az oktatásból, a munkaerőpiacról és a társadalomból, hogy másodosztályú „szférájukba” zárják őket, ha ehhez az is elég volt, hogy a nők megnéztek egy filmet, ami ugyanezt a hatást érte el, s ráadásul még boldoggá is tette őket?
     Még várat magára az a kimerítő feltáró elemzés, amely bemutatja, milyen szerepe van a 20. századi tömegkommunikációnak a nők elnyomásában, mivel ezt az örök patriarchális feladatot ugyanis, az elnyomás és az ellenőrzés régebbi módszereit felváltva, egyértelműen a média vette át. Hollywood nőkről kialakított képét úgy jellemezhetjük, hogy a tapizós voyeur, aki az anya, a szűz és a kurva képében fáradhatatlanul újragyártja a régi női archetípusokat, s ontja magából a női ideáltípusokat, amelyek szöges ellentétben állnak a „rossz útra tért” lányok történetével. Hollywood álomgyárának is ott a helye Khomeini ayatollah „erkölcsrendészete” mellett, hiszen ugyanolyan értékes munkát végez, fegyelmezi és arra neveli a nőket, hogy olyan kedves legyen belőlük, akinél jobbat feleségnek és gyermekei anyjának kívánni sem tud az egyszerű pasas.

330-332. oldal; Az idő leányai

Rosalind Miles: Az idő leányai A nők világtörténelme

apple_pie >!

     A tömegkommunikáció, mint modern ipar, nemi szerveinken keresztül irányít minket nőket, vissza a jövőbe. Már felsejlik, mi lesz a nők szabadságáért és egyenlőségéért vívott küzdelmének következő színtere. A civilizáció évezredeken keresztül a természetben, a biológiában, a vallásban, az élettanban, az agyméretben és a női lélekben találta meg a nők alacsonyabbrendűségének okát és eredetét. A nők visszaütöttek, jogaikért küzdöttek, olvasni akartak, pénzt akartak, szavazni akartak. Ezek az elnyomásformák egyenként tűntek el a világ bizonyos részeiről, s így aláaknázták annak maradék tekintélyét is. Többé a megkülönböztetésben már semmi nem volt „természetes” és egyértelmű. De a társadalom mélyén rejlő magatartásminták lassan változnak. Mindez nem azt jelenti, hogy lebecsülnénk az eddig elért eredményeket. Csupán felhívjuk rá a figyelmet, hogy abban a nehéz küzdelemben, amely most világszerte a feministákra vár, hosszabb ideig tart majd a világot megváltani.
     Sok a teendő, hiszen valójában az egész modern társadalmat kell átalakítani. Mindeddig a társadalom demokratikus átalakítására tett minden kísérlet, minden forradalom, minden egyenlőségkövetés megtorpant a nemek egyenlősége előtt. Tekintélyrendszerében minden társadalom egy sor kifinomult, egymással kölcsönhatásban lévő hatalmi rendszert hordoz, amelyek végeredményben mindig magasabbra helyezik a férfit a társadalomban, mint a nőt. Még egy társadalomnak sem sikerült megszabadulnia teljesen a nemi különbségeken alapuló munkamegosztás hagyatékától, s az abból következő javadalom és hatalomfelosztástól. A nők sehol sem élveztek annyi jogot, előjogot és szabadidőt, mint a férfiak. Mindenhol a férfiak a közvetítők nők és hatalom, nők és állam, nők és szabadság és a nők és saját maguk között.

332. oldal; Az idő leányai

Rosalind Miles: Az idő leányai A nők világtörténelme

Lily_Sz>!

– Avalon él! – lüktetett fülében a telt hang. – Az Istennő népe egy boldogabb helyre távozik a földről. Ezentúl a világok közti világot járjuk majd. […]
– Itt mindenkinek jut hely, aki bennünket választ. Csak az Ősanyát kell szeretniük. Akik hisznek bennünk, mindig meg fognak bennünket találni. Avalon az emberek tekintetétől távol fog fennmaradni.

210. oldal (Gold Book, 2002)

monica>!

Vannak napok, amelyek oly tökéletesek, mint gyöngyfüzér egymás után sorakozó szemei – oly tökéletesek, hogy az ember, mint valami kincset, örökre elraktározza őket. Ennek a napnak is ilyennek kell lennie….

394. oldal