Romsics Ignác magyar

"Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a fentieknél abszurdabb állításokat elképzelni sem lehet. Lehet. Erre példa Plessa Elek, aki szerint más földi fajokhoz hasonlóan a „kárpáti magyar faj” is űrhajón érkezett a földre. Az űrhajó Erdélyben, Gyulafehérvárott landolt, mivel az „Űr-Ős” ezt a területet jelölte meg a magyar faj hazájaként. Ezért „nemsokára kitörölhetik a feneküket a trianoni és a moszkvai békeszerződéssel annak sugalmazói, a jezsuiták. Vagy az erdélyi Bartha Gizella, aki turul, azaz magyar nyelven rendszeresen kommunikál a Szíriuszról időnként hazalátogató ősökkel, akik fekete bocskait viselnek, több száz évig élnek, s gömbszerű házaikat ugyanúgy kristállyal fűtik, mint annak idején a hunok a jurtáikat. Ezek az ősök bármikor és bárhol felbukkanhatnak, leginkább mégis a csíksomlyói búcsún szoktak feltűnni”.

82. oldal

Az Egyesült Államok, amely a Pearl Harbor elleni japán támadás következtében a brit hadüzenet másnapján vált hadviselő féllé, Magyarországot és szomszédait a náci Németország olyan vazallus államainak tekintette, amelyekben a kormányok szava és politikája nem tükrözi a lakosság többségének véleményét. Washington ezért nem gondolt hadüzenetre. Az Egyesült Államokkal így Magyarország nem amerikai, hanem magyar kezdeményezésre került hadiállapotba. A német és az olasz kormány sürgetésének engedve Bárdossy László kormányfő ezt 1941. december 12-én közölte az USA budapesti követével. Lépését Roosevelt elnök nem vette komolyan, s csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus elé. Az olasz külügyminiszter, Ciano szerint a State Department illetékes tisztviselője és a washingtoni magyar ügyvivő között a hadüzenetet követő napokban a következő – így nyilván soha el nem hangzott, viszont a helyzet abszurditását jól jellemző és budapesti ellenzéki körökben széltében-hosszában terjesztett – párbeszéd zajlott le:

– Magyarország ugye köztársaság?
– Nem uram, királyság.
– Akkor van királyuk?
– Nincs, tengernagyunk van.
– Akkor van flottájuk?
– Nincs, mivel nincs tengerünk.
– Van valamilyen követelésük?
– Igen.
– Amerikával szemben?
– Nem.
– Angliával szemben?
– Nem.
– Oroszországgal szemben?
– Nem.
– Hát akkor kivel szemben vannak követeléseik?
– Romániával szemben.
– Akkor Romániának is hadat fognak üzenni?
– Nem, uram. Szövetségesek vagyunk.

255. oldal; III. fejezet: A Horthy-korszak, 7. A második világháborúban (Osiris, 2010)

1956 nyarán óvoda nyílt a faluban. Pontosabban gyermekmegőrzö hely az egyik tágasabb háznál, ahová – minden bizonnyal azért, hogy nagyanyámat tehermentesítsék – engem is beírattak. Fél napig bírtam. Az ebéd utáni csendes pihenőt kihasználva, amikor a társaim a besötétített szobában szunyókáltak, a nyitott ablakon át kereket oldottam. Fejlett tulajdonosi öntudattal kispárnámat is magammal vittem. Kicsit féltem, és befelé valószínűleg sírtam is, mert a falu túloldaláról kellett hazatalálnom egyedül. Nyáridő lévén, amikorra a mezei munkák dandárja esett, emberekkel nemigen találkoztam, s ha igen, törlődött az emlékezetemből. Nagyanyám elképedt arca azonban ma is előttem van. Nem kellett semmit mondanom, szipogásomat és a magamhoz ölelt kispárnát látva gyorsan felfoghatta a helyzetet. Magához vont, megsimogatta a fejemet, és többet nem kellett óvodába mennem.

70. oldal

Nagyapám ekkor még nem tört meg. Az agitátorokat kancsó borral és baltával várta. A kancsót az asztalra helyezte, a baltát pedig a sarokba, úgy, hogy a jövevényeknek belépésük után azonnal feltűnjék. A balta használatára szerencsére nem került sor, a kancsó bor viszont mindig elfogyott. Az agitátorok ugyanis, akik ketten-hárman érkeztek, rendszerint azzal kezdték, hogy elnézést kértek a zavarásért. Mentegetőztek, hogy nem maguktól jöttek, hanem küldték őket. Fél óra, óra múltán így aztán békésen távoztak, és jelentették a tanácsi kirendeltségen, hogy Greksa Andrásék – minden erőfeszítésük ellenére – továbbra sem óhajtanak téesztagok lenni.

88. oldal

Én mindig elismertem, és a mai napig beismerem történelmünk szégyenfoltjait vagy egy-egy politikusunk vállalhatatlan döntéseit. Beszélgető-vagy vitapartnereim részéről azonban csak legritkább esetben tapasztaltam ugyanezt az attitűdöt. Ennek ellenére azt gondolom, hogy nacionaliznusra nem érdemes nacionalizmussal válaszolni, az egyetlen helyes és hosszabb távon kifizetődő út a múltunkkal való őszinte szembenézés, a humanizmus és a felelősségvállalás

392. oldal

Nagyapán tehát nem tartozott a hívő és vallásukat gyakorló katolikusok közé. Évente kétszer-háromszor ugyan elzarándokolt a templomba, ám sohasem gyónt és áldozott, pedig az Úristent gyakran vette a szájára – „hiába”. Ha az időjárás nem alkalmazkodott az elvárásaihoz, a tehén vagy a ló pedig az utasításaihoz, rendszerint az udvar közepére állva és olykor öklét rázva perlekedett a Fennvalóval. Mindezt akkora hangerővel, hogy a szomszédok is értesüljenek méltatlankodásáról. Nagyanyám ilyenkor csak irult-pirult, és szelíd szavakkal igyekezett „Andrást” a második parancsolat betartására bírni.

38. oldal

Bár – nem lévén 18 éves – ekkor én még nem szavazhattam, a faluban minden választás után terjedtek a pletykák arról, hogy hány választási borítékba köptek bele, és hány érvénytelen szavazatot találtak.

165-166. oldal

Szeged belvárosa az 1970-es évek elején úgy nézett ki, mint egy egyetemi campus, s ezt a vidám és fiatalos jellegét azóta is őrzi.

216. oldal

Sajnos mindig voltak és lesznek emberek, akik örömüket lelik mások megalázásában. A hadsereg néha még azokból is előhívta az ilyen és ehhez hasonló aljas ösztönöket, akiknek a civil életben valószínűleg eszükbe sem jutott volna ezek szerint viselkedni. Néhányunk esetében azonban pont az ellenkező hatást értek el,mint amit remélték: a parancsot teljesítettük, de meg nem törtek bennünket, sőt erősítették bennünk az összetartozás és a szolidaritás érzését

188-189. oldal

A 10 éves jubileumtól nem függetlenül 1930-ban jelent meg Horthyról az első nagyobb terjedelmű külföldi méltatás is Nicolaus Horthy – Ungerns hjälte, vagyis Horthy Miklós – Magyarország hőse címmel. Rejtély, hogy miért éppen svédül és Svédországban.

139. oldal - Nagybányai Horthy Miklós