!

Rolf Schneider

KatalógusnévSchneider, Rolf

Könyvei 5

Rolf Schneider – Winfried Maass – Anne Benthues – Anna Sorge: A 100 legjobb film
Rolf Schneider: Komolytalan történetek
Rolf Schneider – Winfried Maass – Anne Benthues – Anna Sorge: A 100 legszebb nő a festészetben
Rolf Schneider: A boldogság
Anne Benthues – Arno Rattay – Rolf Schneider: 100 legszebb katedrális a világon

Antológiák 4

Karig Sára (szerk.): Égtájak 1975
Ember Mária (szerk.): Szellemvasút
Albert Gábor (szerk.): Vigyázz, szakadék!
Albert Gábor (szerk.): Láthatatlan színpad

Népszerű idézetek

Cicu>!

Mária Magdolna volt Caravaggio első női portréja – mindaddig csak fiatalokkal próbálkozott, hétköznapi élethelyzetekben. Ezért aztán első szentje témájául Mária Magdolnát, a bűnbánó prostituáltat választotta. Ráadásul botrányos módon Anna Bianchinit, egy kurtizánt kért fel modellnek.
[…]
Virtuóz módon tárta fel a bűnbánó Mária Magdolna belső konfliktusát: egy síró nő felindultságát, aki feladja fényűző, hiú és züllött életét, hogy hátralévő éveit Isten szolgájaként, egyszerű körülmények között élje le.
A fiatal nő magába roskadva ül egy alacsony széken, karjai ölében pihennek, fejét bűnbánóan lehajtja. Arcát könnyek áztatják. Hosszú, kibontott haja – Magdaléna hagyományos jellemzője – előrehullik bal vállára. Felhajtja felsőszoknyáját, hogy láthatóvá váljék alsószoknyájának finom brokátja. Caravaggio csak a legszükségesebb elemekre korlátozta magát, elkülönítette a szereplőt és inkább a csendéletre koncentrált. A tér árnyékos, határozatlan marad, csak egy fenti, láthatatlan ablakból esik be fény.
[…]
Balra a padlón egy balzsamos kehely és ékszerek, a bűnbánó Magdolna attribútumai láthatók. A gyöngyök és a pénzdarabok a világi hiúságot jelképezik, s Magdolna ezen kesereg.

60-61. oldal, Szent az utcáról (Caravaggio: Bűnbánó Mária Magdolna c. festményéről)

Kapcsolódó szócikkek: Caravaggio
sophie P>!

Amikor Kay Pollak 2004-ben bemutatta a Hétköznapi mennyországot, már 18 éve nem készített egyetlen filmet sem. Pollak Szeress! című filmjének premierje után, 1986. február 28.-án történt, hogy agyonlőtték a moziból hazafelé tartó Olof Palme svéd miniszterelnököt. Egész Svédországot sokkolta az eset, maga Pollak pedig felhagyott a filmezéssel és visszament tanítani.

162. oldal - A muzsiak gyógyító ereje (Kay Pollak: Hétköznapi mennyország)

Kapcsolódó szócikkek: 1986 · 2004 · Olof Palme
sophie P>!

Audrey [Hepburn] egy egész tininemzedék példaképe lett. Billy Wilder egyszer azt mondta róla: „Ez a lány divatjamúlttá tette a melleket” – és csakugyan.

36. oldal - Törékeny báj (Blake Edwards: Álom luxuskivitelben)

Kapcsolódó szócikkek: Audrey Hepburn · Billy Wilder
Cicu>!

Puvis de Chavannes legtöbb modelljét nem ismerjük név szerint. Ez azonban nem igaz arra a 15 éves lányra, akiből sugárzott az érzékiség, és akit a nála 40 évvel idősebb festő 1880-ban bevezetett a családjába. Suzanne Valadon egy mosónő lánya volt, és mindenféle alkalmi munkát kipróbált a Montmartre negyedben, mielőtt csatlakozott egy cirkuszhoz. Karrierje azonban hamarosan félbeszakadt, mivel leesett a trapézról. Barna haja, kék szeme, kissé horgas orra és nagyon nőies alakja volt.
A festő a modell feszes keblét, karját, hátát, csípőjét, lábát – a 154 cm magas, lányos külsejű nő minden testrészét több szemszögből is megfestette: Művészeknek és múzsáknak kedves szent liget (1884–1889) című festményén például mindegyik gyönyörű hölgyhöz ő szolgált modellül. Ugyanez a lány férfialakokhoz is állt modellt. Az említett kép fiatal férfija Suzanne karjaival szedegeti egy babérfa leveleit.

52. oldal, lásd Pierre Puvis de Chavannes Remény c. festményét

Cicu>!

A festmény egy sor olyan vallásos szimbólumot tartalmaz, melyet ma már nem veszünk azonnal észre. (A késő középkorban, amikor az emberek nagy része nem tudott írni-olvasni, a keresztény tanításokat az élőszó és az énekek mellett jórészt vizuális úton terjesztették.)
Az alma, melyet Jézus a kezében tart, azt szimbolizálja, hogy Krisztus kereszthalála megváltást jelent az eredendő bűn alól. A négy muzsikáló angyal egyikének, a lantjátékosnak pávatollakból vannak a szárnyai. Ez a madár a feltámadás szimbóluma; ezernyi szeme Isten mindentudását jelképezi. Mária arany melltűt visel, melyen az egyszarvú a szüzességére utal, a fején ékeskedő korona pedig királynői mivoltát jelzi. Erdeiszamóca-szőnyegen üldögél, melynek vörös pettyei Krisztus szenvedését jelképezik. A szamóca egyszerre tud virágot és gyümölcsöt hozni, ami viszont szintén Mária szüzességét szimbolizálja. A háttérben láthatunk még virágzó liliomokat is, melyek a tisztaság és az ártatlanság jól ismert jelképei.
A rácsokra felfutó rózsáknak nincsenek tövisei. A hagyomány szerint a bűnbeesés előtt a rózsa tövis nélkül nőtt – Jézus anyját bűn nélkülinek tartják. A rózsamotívum valaha elterjedt volt az egész kereszténységben; a rózsás Madonnák a késő középkori művészet gyakori darabjai voltak. A virágok vörös színe ismét Krisztus passiójára emlékeztet, míg a rózsaszín lóherék Szentháromságot jelképezik.

101. oldal (Stefan Lochner: Madonna a rózsalugasban c. festményéről)

Cicu>!

„Az ablaknál állt. Fáradtan és gondterhelten nézett el a háztetők fölött; éppen a felkelő nap ötlött szemébe. Odament egészen az ablak széléhez. Visszapillantott Marie-ra; a nő fáradtan pihente a szerelemtől kimerült mély, álmatlan álmát.”
Éppen ezt a pillanatot ragadja meg Henri Gervex festménye.
[…]
A férfi egy nyitott ablaknál áll, melyben mint egy keretben, a kora reggeli Párizs háztetői tűnnek fel. Tekintetét egy baldachinos ágyra szegezi, amelyen egy gyönyörű, alvó nő fekszik. Marion meztelenül hever, egyik lábát kissé felemeli és térdben behajlítja, jobb karja teste mellett pihen, a balt pedig feje alá dugja. Arca lányosan fiatal. Megjelenése Szűz Máriához hasonlóan kecses, és Rolla ezt látja és keresi benne: a szajhában rejtőző szentet.

38. oldal, A drága kurtizán (Henri Gervex: Rolla c. festményéről)

Kapcsolódó szócikkek: Henri Gervex
Cicu>!

Mit csinál hát Franz Marc a Vörös nővel? Állattá változtatja – a nőből keverék lény lesz, testét kék színű tigriscsíkok borítják. Alakja megnyúlik, kezét a szájához emeli, mintha vízből szürcsölne. Marc rejtélyes élőlényként ábrázolja. Összhangban korábban látott állatfestményeivel, a művész a nőt és környezetét is egyetlen egységként jeleníti meg.
[…]
A címben jelzett vörös szín a Vörös nő alapmotívuma. A vörös szín Marc számára a földiességet, a földdel való rokonságot jelenti.
[…]
A háttér kialakításának módja már Marc absztrakt periódusát vetíti előre – 1914-től a Vaszilij Kandinszkij által kijelölt utat követte. A háttérben látható tájat csak sejteti a művész, néhány színnel és geometrikus alakzattal. A térből hiányzik minden perspektíva; a nő mintha bele lenne szőve a felületbe.

164. oldal, A nő – egy rejtélyes teremtmény (Franz Marc: Vörös nő c. festményéről)

Kapcsolódó szócikkek: Franz Marc
>!

Akkor már tizennyolc hónapja élt nyugállományban.

Képzelet

>!

A színháztársulat valami túl csapongó szerelmi komédiát játszott egy énekesnőről és három férfiról (1 impresszárió, 1 férj, 1 komponista).

Képzelet