

Robert Merle francia
1908. augusztus 28. (Tebesza, Algéria) – 2004. március 27. (Malmaison, Franciaország)
Képek 7
Könyvei 33
Kapcsolódó sorozatok: Francia história · Fortune de France francia · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Európa Zsebkönyvek · Lektúra könyvek Kriterion · Európa Diákkönyvtár Európa
Róla szóló könyvek 1
Népszerű alkotóértékelések
Népszerű idézetek




Az ember az egyetlen állatfaj, amely képes a tulajdon halálának a gondolatát felfogni, és az egyetlen, amely kétségbeesik miatta. Furcsa faj, valóban: ádázul pusztítja önmagát, és ádázul küzd önnön fennmaradásáért.
177. oldal




Anita szerint – és ebben tökéletesen egyetértek vele – sem az állam, sem a törvényei, sem a hatalmi szervezete nem dönthetik el, hogy egy nőnek legyen-e gyereke vagy sem. Minden nőnek elidegeníthetetlen joga, hogy maga rendelkezzék a testével. Csak úgy tiszteljük igazán az életet, ha tiszteljük a nőt, és szabad embernek tekintjük, nem pedig csatornának, amelyen keresztül a jövő állampolgárai, akikre az államnak szüksége van, csupán áthaladnak. A nő nem gép, amely katonák, munkások vagy hívők gyártására szolgál. A döntés őt illeti meg – őt, és csakis őt.
84. oldal (2010)




Kezdem belátni: amit a férfiak női logikátlanságnak neveznek, voltaképp logika, csak nem olyan, mint az övék.
269-270. oldal (2010. ka.)




– Fiacskám (…), nem a mi dolgunk eldönteni, élünk-e, halunk-e. Aki él, nem tehet mást, élnie kell. Az élet olyan, mint a munka. Nehéz vagy se, nem hagyhatod félbe-szerbe. A végére kell járnod, úgy bizony.
112. oldal, 4. fejezet




Szeretnék én is hinni valamiben. Igen, ha tudni akarod, ez a lényeg: hinni! Bármiben! Bármilyen sületlenségben! Fő az, hogy hinni lehessen! Ez ad értelmet az életnek. Te – te istenben hiszel. Alexandre a lakókocsiban. Dhéry a bezsebelendő milliókban és Pinot a golyószórójában. Én – én nem hiszek semmiben. De hát végülis mit bizonyít ez? Azt, hogy fiatal koromban nem voltam elég okos, és nem értettem meg, milyen hasznos ostobának lenni.




Különös, hogy életünk felét alvással töltjük, s hogy a másik félnek a fele is felejtés vagy vakság a jövőt illetően.
Így jutunk el – fokról fokra, észrevétlenül – a halálunkig: többnyire csak álmodjuk, hogy élünk.
257. oldal (Európa)




(…) nem az a szomorú egy nőre nézve, ha a szexualitás tárgya, hanem az, ha sose volt az …
93. oldal (Európa)




Napóleon azt mondta: „A lehetetlen nem francia szó.” Harmincnégy óta azt igyekszünk bebizonyítani a világnak, hogy nem német szó.
225. oldal