Riikka Pulkkinen finn

Mindig lesznek pillanatok az életben, amikor úgy érzed, hogy a világ úgy áll előtted, akár egy kibontásra váró ajándék.

34-35. oldal

– Egy nőnek csak két dologra van szüksége az életben: humorra és egy piros magassarkúra – mondta. – A doktori cím előnyt jelent, de nem feltétel.

183. oldal

A sejtés először csak árnyalatnyi volt, akár egy illat, olyan megfoghatatlan, mint egy benyomás valakiről, akivel csak néhányszor találkoztunk, valakiről, akit még nem ismerünk, de már elkezdtünk gondolni rá, anélkül hogy a gondolat tudatosodott volna bennünk.

13. oldal

Szeptember van, az ég magas kupola, a levegő áttetsző. A város még mit sem sejt a télről.

127. oldal

Elönt a boldogság, bebújik az ujjaim hegyébe.

128. oldal

[…] élvezd ki ezeket a gondtalan napokat. Mindez csak álom, de neked még nem kell felébredned. Még tíz év, és felébredsz magadtól; újabb öt, és harcolni fogsz az ébredés ellen; újabb tíz, és megelégszel azzal, amid van.

34. oldal

A mosott ruha egész idő alatt a szellőzőablakokban szárad, a végtelen keddek egyhangúságát ünneplő zászlóként.

171. oldal

Senki mást nem szabad a saját túlélésünk zálogává tenni.

235. oldal

Álmokból szőttek minket, az álmokat pedig belőlünk.

146. oldal

A te szerelmed csakis a tiéd, így kell gondolnod. Nem a börtönöd, és a szabadságodat sem korlátozza.

262. oldal