Rebecca Gablé német

Leofric kétkedve bámult rá. – Hallottál már Fortuna kerekéről? A fiú elgondolkodott, aztán megrázta a fejét. – Fortuna a szerencse vagy a sors istennője, ahogy tetszik. A régi írásokban az áll, hogy van egy hatalmas kereke, és amikor úgy hozza a kedve, fordít rajta egyet. Azok, akik addig fent voltak és pompásan érezték magukat, egyszerre lent találják magukat, mielőtt még észbe kapnának. Azok pedig, akik legalul voltak, a teljes kétségbeesés szélén, egyszerre felemelkednek. Néha azt gondolom, tényleg létezik Fortuna meg az ő sorsfordító szerencsekereke. Mert ilyen az élet. Egyszer fent, egyszer lent.

A nagylelkűség igazi nemesi erény, és nem gyengeség…

Tudtad, hol találsz bennünket. Talán okosabb lett volna, ha egyenesen hozzánk jössz. – Szegények voltatok. Nem akartam még én is apád terhére lenni. – Ugyan már, badarság. Hát nem tudod, hogy a szegények könnyebben osztoznak azon, amijük van, mint a gazdagok? – Milyen igazad van.

Az ember sohasem veszíti el azt, amitől meg akar szabadulni,ugye?
Csak azt veszíti el ami fontos neki.

488. oldal

– Ki az őrültebb? Az őrült, vagy az az őrült, aki követi?

14. oldal