!

Raymond M. Smullyan amerikai

Raymond Smullyan

Teljes névRaymond Merrill Smullyan
NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Raymond_Smullyan

Könyvei 10

Raymond M. Smullyan: Mi a címe ennek a könyvnek?
Raymond M. Smullyan: A hölgy vagy a tigris?
Raymond M. Smullyan: A tao hallgat
Raymond M. Smullyan: Emlékek, történetek, paradoxonok
Raymond M. Smullyan: Seherezádé rejtélye
Raymond M. Smullyan: Alice Rejtvényországban
Raymond Smullyan: Sherlock Holmes sakkrejtélyei
Raymond M. Smullyan: Gödel nemteljességi tételei
Raymond M. Smullyan: A csúfolórigó nyomában
Raymond Smullyan: The Lady or the Tiger?

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A logika világa


Népszerű idézetek

>!
Dina1025

Egyszer meghívtak egy beszélgetésre a logikai rejtvényeimről egy egyetemi matematikus klubba. Melvin Fitting (egy volt tanítványom, aki meglehetősen jól ismer engem) mutatott be. Bemutatása majdnem jobban megragadta könyvem szellemét, mint maga a könyv! Ezt mondta: „Bemutatom Smullyan professzort, aki be fogja bizonyítani nektek, hogy vagy ő nem létezik, vagy ti nem léteztek, de nem fogjátok tudni, hogy melyik”.

208. oldal

>!
Citrompor

    Kedvelem azt a történetet is, amelyben egy ókori görög filozófus, akit érdekel a buddhizmus, nagy utat tesz meg, hogy magával Buddhával találkozzon. Amikor megérkezik, a következő kérdést teszi fel:
    – Mi a legjobb kérdés, ami egyáltalán feltehető, és mi a legjobb válasz, ami erre egyáltalán adható?
    Buddha így válaszolt:
    – A legjobb kérdés, ami egyáltalán feltehető, pontosan az, amit te kérdeztél, a legjobb válasz pedig, ami erre egyáltalán adható, pontosan az, amit most tőlem hallasz.

52-53. oldal, Létezés (Typotex, 2009)

3 hozzászólás
>!
poggi IP

Anyám ekkor így szólt: „Emile, volnál szíves becsapni a gyereket?” Emile erre hozzám fordult, és a következő párbeszéd hangzott el:
Emile: Szóval azt vártad, hogy becsaplak?
Raymond: Igen.
Emile: De nem tettem, ugye?
Raymond: Nem.
Emile: De azt vártad, ugye?
Raymond: Igen.
Emile: Hát akkor becsaptalak, nem?

1. Hazugság?

>!
Citrompor

A következő esetet egy elmebetegekről szóló tankönyvben olvastam. Egy ideggyógyintézet orvosa azon gondolkodott, hogy szabadon engedje-e egyik skizofrén betegét. Elhatározta, hogy előbb hazugságvizsgálatot végez. Az egyik kérdés ez volt: „Ön Napoleon?" A beteg válasza: „Nem". A gép jelezte, hogy az illető hazudik.

14. oldal (Typotex, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · skizofrénia
>!
Citrompor

    212. Neumann és a legyes feladat. A következő feladatot „nehezebben” is és „könnyebben” is meg lehet oldani.
    Két vonat 200 mérföld távolságról indulva megy egymás felé, 50 mérföldes óránkénti sebességgel. Elindul egy légy az egyiknek az elejéről, és oda-vissza repül köztük 75 mérföldes óránkénti sebességgel. Ezt egészen addig folytatja, amíg halálra nem zúzza a két összeütköző vonat. Összesen mekkora távolságot repült be a légy?
    Halála előtt a légy végtelen sokszor repült neki mindkét vonatnak és a feladat megoldható távolságok végtelen sorozatának összegzésével (ezek a távolságok természetesen egyre kisebbek és kisebbek, és egy határozott véges mennyiséghez konvergálnak) – ez a „nehezebb” megoldási módszer, és papírra meg ceruzára van hozzá szükségünk. A „könnyebb” módszer a következő: Mivel a vonatok 200 mérföld távolságról indulnak, és mindkét vonat óránként 50 mérföldet tesz meg, 2 óra múlva fognak összeütközni. Emiatt a légy 2 óra hosszat repked. Mivel a légy sebessége 75 mérföld óránként, a légy 150 mérföld távolságot repült. Ennyi az egész!
    Amikor Neumann Jánosnak, a nagy matematikusnak feladták ezt a feladatot, gondolkodott pár másodpercet, majd „ Persze, 150 mérföld” – mondta. „Nagyszerű, hogy jött ez ki?” – kérdezte a barátja. Neumann válasza: „Összegeztem a sorozatot”.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Neumann János
7 hozzászólás
>!
Dina1025

Robert Schumann, a zeneszerző, egyik darabja elejére azt írta: „Olyan gyorsan kell játszani, amennyire csak lehetséges”. Néhány sorral később ezt írta: „Gyorsítani!”

202. oldal

>!
Citrompor

Ha már hazugságokról van szó, el kell mesélnem Bertrand Russel és a filozófus G. E. Moore esetét. Russel szerint Moore volt a legőszintébb ember, akivel valaha is találkozott. Egyszer megkérdezte Moore-t: „Hazudott ön valaha?" „Igen" – válaszolta Moore. Russel ezt írja az esetről: „Azt hiszem, ez volt Moore egyetlen hazugsága életében!"

14. oldal (Typotex, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Bertrand Russell · hazugság
>!
Citrompor

224. Ez a történet egy híres fizikusról szól, aki egy szakmabelieknek tartott előadása után megkérdezte: „Van valakinek valamilyen kérdése?” A hallgatóság egyik tagja jelentkezett, és így szólt: „Nem értettem a B tételre adott bizonyítását”. A fizikus válasza: „Ez nem kérdés!”

153. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fizikus
>!
betűfaló

Amit most mondok, vicces ugyan, de igaz. Egy skót, aki elolvasta a könyvemet, ezt írta a levelében: „Nagyon tetszett a könyve. Még az is megfordult a fejemben, hogy megveszem.”

105. oldal

>!
otaksa

A sok izgalmas levél közül, amelyeket első rejtvénykönyvem után kaptam (aminek a címe sosem jut eszembe), az egyiket egy tízéves fiú írta, akinek az apja osztálytársam volt, most pedig híres matematikus. A fiú nagy élvezettel olvasta könyvemet és levélben leírt egy szép és eredeti rejtvényt, amit a könyvem ihletett. Rögtön felhívtam az apát, hogy gratuláljak neki a fiához. Ő, mielőtt odahívta volna a fiút a telefonhoz, halkan, mint egy összeesküvő ezt súgta nekem: „A gyerek olvassa a könyvedet, és szereti! De ha beszélsz vele, el ne áruld neki, hogy amit csinál az matematika, mert a matekot útálja! Ha megtudná, hogy ez valójában matematika, azonnal abbahagyná az olvasást!”

(első mondat)

Raymond M. Smullyan: A hölgy vagy a tigris? és egyéb logikai feladatok