!

Raymond Chandler amerikai

1888. július 23. (Chicago, Illinois) – 1959. március 26. (La Jolla, California)

Tudástár · 19 kapcsolódó alkotó · 3 kapcsolódó könyv · 14 film

Teljes névRaymond Thornton Chandler
KatalógusnévChandler, Raymond
Facebook@RaymondChandlerAuthor
Életrajz

Képek 8

Könyvei 42

Raymond Chandler: Asszony a tóban
Raymond Chandler: Hosszú álom
Raymond Chandler: Kedvesem, isten veled!
Raymond Chandler: Elkéstél, Terry!
Raymond Chandler: Örök álom
Raymond Chandler: A magas ablak
Raymond Chandler: A gyöngy bajjal jár
Raymond Chandler: Visszajátszás
Raymond Chandler: A kicsi nővér
Raymond Chandler: Hosszú búcsú

Kapcsolódó sorozatok: Philip Marlowe · Philip Marlowe angol · Philip Marlowe francia · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Albatrosz könyvek Magvető · Fekete Könyvek Európa · Krimi klasszikus XXI. Század · A Krimi Klasszikusai Magyar Könyvklub · Európa krimi Európa · Raymond Chandler összes Philip Marlowe története Szukits · Oxford Bookworms Library angol · Penguin Readers – Level 4 angol · Penguin Readers – Level 2 angol · Penguin Readers – Active Reading – Level 3 angol · Penguin Readers – Level 6 Penguin angol

Antológiák 8

Klasszikus detektívtörténetek
Kornya Zsolt (szerk.): Carcosa árnyai
Ifj. Veress István (szerk.): Gyilkos mesék
Kuczka Péter (szerk.): 22 detektívtörténet
Kovács Nemere (szerk.): Éjszakai ügyelet
Byron Preiss (szerk.): Philip Marlowe visszatérése
Otto Penzler (szerk.): The Black Lizard Big Book of Pulps
Peter Washington (szerk.): Detective Stories

Róla szóló könyvek 3

B. Vörös Gizella (szerk.): Krimielemzések
Kornel Földvári: O detektívke
Raymond Chandler – Dorothy Gardiner – Kathrine Sorley Walker (szerk.): Raymond Chandler Speaking

Kiemelt alkotóértékelések

SignorFormica>!

Raymond Chandler

A 20. század Amerikájának (USA) egyik legjelentékenyebb írója. Számomra A legnagyobb írója a befejezett életműveket tekintve. (tehát nagyobb mint Hemingway, Faulkner, Fitzgerald, Capote, Mailer, Dreiser, Steinbeck stb.)

Különlegessége, hogy egy zsáner mögé rejtette irodalmi korpuszát. A felületes olvasó számára Chandler nem több mint jó krimiíró. Ám stílusa a legnagyobb stílusművészek közé emeli. Iróniával átitatott lírai belső hangja egyedülálló az amerikai szcénán végigtekintve. Figurái, jellemrajzai, helyszínei enciklopédikus alapossággal tárják fel az amerikai társadalom nagyvárosi metafizikáját. Ennek a társadalomnak a bűn az igazi sorseseménye. Chandler pesszimista melankóliája, egyéni hangján túl, átalakítja a detektívregény formáját a legadekvátabb művészi formává, melybe belesűríthető a teljes amerikai társadalom: ez pedig nem más mint ennek a világnak belső monológként való érzékelése.

Jelentőségét csak az 1980-as évek második felétől kezdik felismerni az Egyesült Államokban. Kérlelhetetlen ellenfele Joyce Carol Otes, aki, meglátásom szerint, tömény irigységből támadja, mert soha nem volt, és nem is lesz akkora stiliszta és író, mint Raymond Chandler!

Bla IP>!

Raymond Chandler

Raymond Thornton Chandler (Chicago, 1888. július 23. – 1959. március 26.), amerikai krimiíró. Jelentősége mérhetetlen volt: leginkább stílusa és gondolkodásmódja volt az, amely az elmúlt hatvan évben hatást gyakorolt a bűnügyi irodalomra. Állandó szereplője, Philip Marlowe a „hardboiled” stílusú detektívregényhősök mintapéldánya lett.

Chandler finoman megmunkált prózáját széles körű csodálat övezte a kritikusok és az írók körében egyaránt, az értelmiségiektől (mint W. H. Auden, Evelyn Waugh) a kevésbé kifinomultakig (Ian Fleming). Noha mozgalmas és szenvtelen (hardboiled) stílusát jórészt Dashiell Hammett inspirálta, ebben a közegben lírai hasonlatai meglehetősen egyediek. Az olyan allegóriák, mint „A percek lábujjhegyen osontak, ujjukkal ajkukon” (Asszony a tóban, 1943) a magánnyomozókról szóló fiktív történetek jellegzetességévé váltak, és később Chandler nevével is illették ezt a fajta stílust. Ez utóbbi számtalan paródia tárgya is lett.

Chandler összes regénye filmvászonra került, a legismertebb A hosszú álom (1946) (rendezte Howard Hawks, Humphrey Bogart és Lauren Bacall főszereplésével).
Azt hiszem minden regényét olvastam, s tán birtokomban is vannak, bár lehet, hogy már fiaimnál. Kemény, feszes, ragyogó krimik. Nagyon imponált Philip Marlowe karaktere és becsületes törekvései az ügyek megoldásában. Chandler kedvenc írómmá vált, könyveit időnként újraolvasom.

https://moly.hu/konyvek/raymond-chandler-hosszu-alom/en-es-a-konyv/bla

Négypróba>!

Raymond Chandler

Chandlert a stílusa miatt olvasom. Száraz, mint a Marlowe szivarjáról leütögetett hamu. Humorizálni is tud. A történetmesélésének vontatottsága nem zavar, inkább vicces, minden momentumot analizál és elénk tár: „Az ajtón kopogtató lógott: vaskarika egy oroszlán szájában. A kezem kinyúlt érte, megfogtam.” Az ehhez hasonló mondatokon mindig jót derülök. A krimi vonal már nem is érdekel. Marlowe mindig a dísz zsebkendője mögül penderíti elő a megoldást, talán már a történetek kezdetén is ott tartogatta a végére csattanónak. A megoldások a semmiből kerülnek elő, de Chandler legalább nem húzza és járatja meg az egérút labirintusában az olvasóit, mint Agatha Christie.


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Vannak ilyen napok. Amikor az ember csupa hülyével találkozik. Aztán a végén már akkor is elfogja a gyanakvás, ha a tükörbe néz.

71. oldal

26 hozzászólás
Kuszma>!

– Hogyan lehet egy ilyen kemény férfi ilyen szelíd? – kérdezte csodálkozva.
– Ha nem lennék kemény, már nem élnék. Ha pedig sose lettem volna szelíd, nem érdemelném meg, hogy éljek.

211. oldal

3 hozzászólás
Kuszma>!

Menj haza és felejtsd el, ebből nem lesz pénz: ezt mondaná a józan ész. Csakhogy a józan ész mindig túl későn szólal meg. […] A józan ész az a hétfő reggeli középcsatár, aki megnyerhette volna a meccset, ha beteszik a csapatba. De sose kerül be. Fent ül a tribün tetején, egy flaskával a farzsebében. A józan ész az a szürke kisember, aki sohasem téved az összeadásban. Igaz, mindig valaki másnak a pénzét számolja.

107-108. oldal

3 hozzászólás
Youditta>!

– Marlowe a nevem, én vagyok az a tag, akit már két nap óta igyekszik nyomon követni.
– Én senkit nem követek nyomon, mester.
– Ez a tragacs viszont azt teszi. Előfordulhat, hogy maga nem bír vele. Ahogy óhajtja. Most reggelizni megyek a túloldali kávézóba: narancslét, szalonnás rántottát, pirítóst, mézet, három-négy csésze kávét meg egy fogpiszkálót. Aztán felmegyek az irodámba, amely a szemközti épület hetedik emeletén található. Ha bármilyen problémája van, s annyira aggasztaná, hogy már nem bírja elviselni, ugorjon föl és megtárgyalhatjuk. Én épp a géppuskámat fogom zsírozni.

Kapcsolódó szócikkek: Philip Marlowe
Kuszma>!

– Vannak barátaim, akik olyan kicsi fiút csinálnak magából, hogy létrára kell állnia, ha be akar nézni az ágy alá.
– Ismerek olyat, aki sokat törte már magát ezért. A szorgalom azonban nem pótolja a tehetséget.

92. oldal

1 hozzászólás
Stone>!

Erre azt kérdeztem magamtól, minek olvasom én ezt az ócska ponyvát, amikor ehelyett megtanulhatnám kívülről például A Karamazov testvérek-et is?

207. oldal

1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

– Adja át, kérem, szívélyes üdvözletemet, és közölje vele, hogy ő nem más, mint egy bűzös borz.
– Legyen inkább görény – mondta a kisasszony. – Ritka szavakat nem szokott ismerni.

regulat>!

Vannak ilyen napok. Mindenki, akivel az ember találkozik, kész hülye. Az ember már önmagát is vizsgálgatni kezdi a tükörben, mert saját magára is gyanakszik.

62. oldal (Magvető, 1968)

Kapcsolódó szócikkek: hülyeség
Frank_Waters I>!

– Hogy lehet egy ilyen kemény férfi ennyire gyengéd? – kérdezte tűnődőn.
– Ha nem volnék kemény, már nem élnék. Ha sosem tudnék gyengéd lenni, nem érdemelném meg, hogy éljek.

203. oldal

3 hozzászólás
Kuszma>!

– Tegnap reggel – mondta [Miss Vermilyea] álmatagon –, azt mondtam, hogy van valami, amit kedvelek magában. Azt, hogy nem tapogat, és hogy van valami, amit nem. Tudja, mi az?
– Nem.
– Hogy nem is hajtott rám.
– A modora nem nagyon bátorított föl.
– Maga állítólag detektív. Legyen szíves, most oltsa el az összes lámpát.

104. oldal

5 hozzászólás