!

Ray Bradbury amerikai

1920. augusztus 22. (Waukegan, USA) – 2012. június 5. (Los Angeles, USA)

NemFérfi
Honlaphttp://www.raybradbury.com/
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Ray_Bradbury

Képek 2

Könyvei 55

Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák – Kisregények és elbeszélések
Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg
Ray Bradbury: Szép arany almáit a nap
Ray Bradbury: Az öröm masinériái
Ray Bradbury: A tetovált ember
Ray Bradbury: Éjfél is elmúlt
Ray Bradbury: A villamos testet énekelem

Kapcsolódó sorozatok: Crumley Mysteries

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Európa Zsebkönyvek, Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Ray Bradbury életműsorozat, Galaktika Baráti Kör Könyvklub, Fantasy Masterworks

Szerkesztései 1

Medgyesi Ákos – Ray Bradbury (szerk.): Képzeletbeli utazások

Antológiák 35

Agave 100
Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Ferenczné Árkos Ilona (szerk.): A pokolba tartó vonat
Éjszakai sikolyok
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 2.
Ifj. Veress István (szerk.): Álmok a jövőről
Robert Weinberg (szerk.): Holnap történt
Hunyadi Csaba (szerk.): Isten hozott a majomházban!
Ponori Thewrewk Aurél (szerk.): Kaland a végeken

Róla szóló könyvek 4

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Sam Weller (szerk.): Ray Bradbury
David Seed: Ray Bradbury
Sam Weller: The Bradbury Chronicles

Népszerű alkotóértékelések

>!
legrin SP

Ray Bradbury

„A jó írók meg tudják ragadni az életet.” Bradbury jó író!

>!
adrykacska

Ray Bradbury

Kötelezővé tenném a novelláinak az elolvasását, hátha felnyitja az emberek szemét, és nem jutunk el arra a pontra, amiről a Fahrenheit 451 mesél nekünk.

>!
Kohner_Attila

Ray Bradbury

Nem hirtelen, első olvasásra lett Bradbury az egyik kedvenc írom, mint pl Dan Simmons. Hanem szépen lassan. Végérvényesen a Szép arany almáit a nap kötettel zártam a szívembe. Őt mint szépirodalmi írót érdemes értékelni, nem mint zsáner szerzőt. Fent nevezett kötetben pl talán ha 1 scifi novella található. De mint mesélő, valahogy olyan elképesztően jól bánik a szavakkal, hogy sokszor már az első mondatával azonnal belemerülök a világába.


Népszerű idézetek

>!
Dün SP

– Mindenkinek, aki meghal, hagynia kell maga után valamit, mondta a nagyapám. Gyereket vagy könyvet, festményt, házat vagy egy falat, amelyet felépített, egy pár cipőt, amit csinált. Vagy egy kertet, amelyet beültetett. Valamit, amit a kezünk megérintett, hogy lelkünknek legyen hova költöznie halálunk után, hogy ha az emberek egy fára vagy egy virágra néznek, amit mi ültettünk – minket lássanak abban. Egyre megy, mit csináltunk, csak az a lényeges, hogy ha valamihez hozzányúltunk, azt változtassuk meg úgy, hogy ránk emlékeztessen akkor is, ha már levettük róla a kezünket.

176. oldal

3 hozzászólás
>!
Tia04

Ugorj – és útközben lefelé növessz szárnyakat!

Ray Bradbury

65. oldal · Ray Bradbury

Kapcsolódó szócikkek: Ray Bradbury
2 hozzászólás
>!
Dün SP

– Lakasd jól a szemed csodával – mondta –, élj úgy, mintha tíz másodperc múlva holtan esnél össze. Nézz körül a világban. Sokkal fantasztikusabb, mint amit az álomgyárakban gyártanak. Ne kérj biztosítékot, ne kérj biztonságot; ilyen állat sohasem létezett. S ha létezne is: a lajhárok családjába tartozna, akik a fán függeszkedve átalusszák életüket. A pokolba velük! Rázd meg a fát, hogy a lajhár lezuhanjon!

177. oldal

4 hozzászólás
>!
piccola

Béke, Montag. Adjunk az embereknek „ki mit tud” vetélkedőket, amelyeket az nyer meg, aki a legtöbb slágerszövegre emlékszik, vagy az államok fővárosainak nevére, esetleg arra: mennyi búza termett tavaly Iowában. Tömjük tele az agyukat érdektelen adatokkal; verjünk a fejükbe annyi tényt, hogy telítettnek s ragyogóan informáltnak érezhessék magukat. Akkor majd gondolkodó lénynek álmodják magukat, azt hiszik, messzire jutnak a tudományukkal, holott meg se tudnak vele moccanni. De boldogok lesznek, hiszen az ilyen „tények” sosem változnak. Ne adjunk a kezükbe olyan veszedelmes játékszert, mint a filozófia meg a társadalomtudomány, melyek segítségével a tényeket esetleg kapcsolatba hozhatnák egymással. Ez az út vezet a búskomorság felé.

71-72. oldal

>!
Algernon +SP

Nem mindenki születik szabadnak és egyenlőnek, ahogy azt az Alkotmány mondja, de mindenkit egyformává idomítanak. Ha mindenki hasonmása a másiknak, akkor mindenki boldog, megelégedett, akkor nincs többé kiváló, akitől félni kell, vagy akihez a másikat mérni lehet.

69. oldal

1 hozzászólás
>!
szigiri

Amikor meghalt, hirtelen rádöbbentem: nem őt siratom, hanem mindazt, amit alkotott. Azért sírtam, mert soha többé nem csinál már semmit, nem farag egy darab fát, nem segít nekünk galambot nevelni a hátsó udvaron; sohasem fog hegedülni, sohasem fog többé velünk tréfálkozni, ahogy csak ő tudott. Hozzánk tartozott, s amikor lefogta a kezét a halál, nem volt senki, aki a munkáját folytatta volna. Egyéniség volt; jelentős ember. Halálát sohasem tudtam feledni. Sokszor gondolok arra, hogy mennyi gyönyörű faragvány nem készült el soha csak azért, mert meghalt. Hány tréfa hiányzik a világból, s hány szelíd galambot nem simogatott meg a keze. Alakította a világot, cselekedett az érdekében. Azon az éjszakán, amikor meghalt, a világ tízmillió szép cselekedettel lett szegényebb.

>!
minnie

Eszembe jutottak a könyvek. S most először értettem meg, hogy minden könyv mögött egy ember rejlik. Egy ember, akinek gondolatai támadtak, aztán hosszú idejébe tellett, amíg papírra vetette őket.

61. oldal

>!
Laren_Dorr

– Igen, Bigelow, közülük való. Őt és Lovecraftot és Hawthorne-t és Ambrose Bierce-t és a rémület és fantázia és borzalom összes meséit, és ami azt illeti, a jövő meséit is, mind elégették. Könyörtelenül. Törvényt hoztak. Ó, igen, kicsiben kezdődött. 1950-ben és 60-ban még csak egy homokszem volt. Cenzúrázni kezdték a képregényeket és a detektívregényeket, és természetesen a filmeket, innen vagy onnan, hol az egyik, hol a másik csoport, politikai elfogultság, vallási előítélet, szakszervezeti nyomás alapján. Mindig akadt kisebbség, amely félt valamitől, a nagy többség pedig félt a sötéttől, félt a jövőtől, félt a múlttól, félt a jelentől, félt önmagától és önmaga árnyékától.

2005. április. A második Usher - Ház, 123. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
5 hozzászólás