!

Rainer Köthe

Könyvei 30

Rainer Köthe: Macskák
Rainer Köthe: Titokzatos jelenségek és a tudomány
Rainer Köthe: Felfedezők és utazásaik
Rainer Köthe: Hidak és alagutak
Rainer Köthe: Az ősember
Rainer Köthe – Signe Seiler: Az ember
Rainer Köthe: Otthonunk, a Föld
Rainer Köthe: Kísérletek könyve
Rainer Köthe: Vulkánok
Rainer Köthe: A mikroszkóp

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mi micsoda · Tudománybúvár


Népszerű idézetek

Zakkant_Tudós>!

Jegyezzük meg: ha egy ilyen, különösen magas épületben tűz üt ki, ne használjuk a liftet, mert a tűzvészben lezuhanhat. Márpedig a lángoló liftaknából nem menekülhetünk.

102. oldall

Kapcsolódó szócikkek: épület · katasztrófa · lift · tűz
padamak>!

A világnak ez a fantasztikus színessége tragikus módon már számos esetben vezetett drámai félreértésekhez, sőt háborúkhoz. Holott egyik kultúra sem jobb vagy rosszabb a másiknál, s aki a magáét magasabbrendűnek hiszi, az éppen a legdurvább kulturálatlanságát bizonyítja.

12. oldal - Mi a kultúra? (Tessloff és Babilon Kiadó, 1995)

1 hozzászólás
Zakkant_Tudós>!

Napjainkban a leggyorsabb versenyautónak a Mc Laren-F1-et tartják. Ez az autó 386,7 kilométert tett meg óránként. A leggyorsabb gépkocsi a két sugárhajtóművel ellátott különleges modell, a Thrust SSC, amely 1997-ben 1228 kilométeres sebességgel száguldott végig az USA-beli Nevada pusztaságán, gyorsabban, mint ahogy a hang terjed.

42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: autó · rekord · sebesség
1 hozzászólás
padamak>!

A felhalmozott készletek sokakban irígységet váltottak ki, ezért a gazdaságot és a falvakat meg kellett védeni a betolakodóktól. Az egyik legrégibb, ismert városias településen, Jerikóban a lakosok már Kriszus születése előtt 7000 évvel 9 méterews tornyokkal ellátott, 6 méteres falakat emeltek, hogy megakadályozzák az ellenség betörését.

18-19. oldal - Mi változott meg a földművelés által? (Tessloff és Babilon Kiadó, 1995)

1 hozzászólás
padamak>!

A házasságok a család érdekei szerint köttettek, és többek között arra szolgáltak, hogy más csaláokka szoros kapcsolatk szövődjenek, és a vagyon gyarapodjék. A mi modern elképzeléseink szerint kötött szerelmi házasság európai „találmány”, mely a 19-dik század elejének, a romantika korának köszönheti létezését.

24. oldal - Mi a család? (Tessloff és Babilon Kiadó, 1995)

padamak>!

Művészet és vallás azóta is szoros kapcsolatban állnak egymással. A szobrok és képek által az amúgy lényegüknél fogva álhatatlan szellemek és istenek öltöttek testet. Létük így meggyőzőbb formát nyert, és amikor a szertartások során képmásuk az emberekre tekintett, jelenlétük is hihetőbbé vált.

37. oldal - Mit fejezünk ki a művészetekkel? (Tessloff és Babilon Kiadó, 1995)

Baraby P>!

Az európai várak jelentős részét eredetileg menedékhelynek építették. Keletről a magyarok lovas csapatai támadtak újra és újra, nyugaton a sárkányfejes viking hajóikon a normannok hajóztak fel a folyókon és fosztották ki a városokat.
Délen a szaracén (arab) kalózok veszélyeztették a Földközi-tenger partvidékének nyugalmát.
Elsőként I. Henrik császár (919-934) szólította fel vazallusait, hogy várakat építsenek, amikor 933-ban ugyan csatát nyert a magyarok ellen, de tartania kellett a további, váratlan támadásoktól. Minden kilencedik vazallusának szilárd otthont kellett építenie, ahol a többi nyolc számára is jutott elegendő hely, az élelmiszerkészleteikkel együtt.

8. oldal

padamak>!

Hogyan „ronthattuk el” ennyire a világot? Ennek több oka is van: A mértéktelenségen és a nyereségvágyon kívül szerepet játszott ebben az is, hogy az ember képtelen előre felbecsülni és irányítani a nagy területeken és hosszú idő alatt lezajló változásokat, és téved, amikor azt hiszi, hogy rációval minden befolyásolható. Ezért aztán számos, kezdetben hasznosnak és jónak tűnő találmány és felfedezés mára a visszájára forult, és gyarapítja gondjaink számát.

47. oldal - Megmenthető-e még a Föld? (Tessloff és Babilon Kiadó, 1995)

Baraby P>!

A sakk bástyája
A sakk két hadsereg jelképes csatája. Az egyenes vonalban mozgatható bástya sakkfigurák feladata az oldalak védelme – akár a várfalak őrtornyaié.
Eredetileg nem tornyokat, hanem inkább harci szekereket jelképezhettek.
Keleten többszörösen rovátkolt fakockából készítették el a figurát, amit az európaiak – nem ismerve az eredeti jelentést – oromcsipkézetes bástyának néztek.
Angolul a bástya neve „rook” (a perzsa rukh szóból, amelynek jelentése: harci kocsi).

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sakkjáték