Tudástár

>

Raffay Ernő (Borjád, 1948. október 17. –) magyar történész, politikus. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karáról vonult nyugalomba, de oktatói tevékenységét folytatta a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán. Jobboldali nézetei miatt több kritika is érte.

Életrajza

1948-ban született, a Baranya megyei Borjádon. Pécsett érettségizett, 1968-ban. 1969–71 között sorkatona volt. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem–Kelet-Európa története szakon. 1977–1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, majd tanársegéd, adjunktus. 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Néhány évig a Károli Kiadó igazgatója. Társalgási szinten beszél angolul és románul.

A pártállami Belügyminisztérium nyilvántartása szerint 1980 és 1987 között a III/III-as Csoportfőnökség ügynöke volt, kizárása azért történt, mert az „együttműködést megtagadta”, érdemi tevékenységére nincs adat, dossziéja sincs.

Tudományos és társadalmi tevékenysége

1989–90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke volt. 1993–94-ben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, 1996-tól a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, tanszékvezetője. Később rektorhelyettese és a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. 40 szemeszteren keresztül Magyarország XIX-XX. századi történelmét tanította. Szakterülete Erdély és a román–magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története. Három földrész sok városában tartott e témákban előadásokat. 2012-ben vonult a Károli Egyetemről nyugalomba, ám ezt követően óraadó tanárként a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán tanít.

A Trianon Társaság alapító tagja, később társelnöke. Rendszeresen közöl cikkeket és tanulmányokat, szerepel az elektronikus médiában. Trianon Titkai című könyvének jelentős szerepe volt a rendszerváltás időszakában abban, hogy a közfigyelem a határon túli magyarokra irányult.

Szidiropulosz Archimédesz

2007-ben Szidiropulosz Archimédesszel létrehozta a Trianon Kutató Intézetet. A Kutatóintézet Trianoni Szemle néven ad ki történelmi folyóiratot 2009 januárja óta.

2019-től a Magyarságkutató Intézet munkatársa.

Politikai pályája

1989. augusztus 5-én időközi választáson jutott be ellenzéki színekben az utolsó szocialista (1985–1990 közötti) parlamenti ciklusban, Csongrád megye 1-es számú választókerületéből. Az 1990-es választásokon eredményét megismételve ismét mandátumot szerzett. Az Országgyűlésben mindvégig a kormányzó MDF frakciójának volt a tagja. 1990-től 1993-ig politikai államtitkárként szolgált a Honvédelmi Minisztériumban.

1990-ben saját állítása szerint is szerepe volt Horvátország felfegyverzésében, az úgynevezett „Kalasnyikov-ügyben”, amiben a délszláv háború előestéjén a Technika Külkereskedelmi Vállalat 1990 októberében megállapodott a jugoszláv (horvát) Astra Fegyverkereskedelmi Vállalattal, hogy a horvát rendőrség részére tízezer géppisztolyt szállít le, 1,8 millió amerikai dollár értékben. Az üzlet a szerb hírszerzés információi alapján a jugoszláv televízió leleplező riportja miatt csak részben teljesült, a magyar állam 1991-ben leállíttatta a szállításokat, de a pénzt csak évekkel később fizette vissza. A horvátok később sikertelenül perelték be a cég vezetőjét, Miklós Tibort az elmaradt kamatok megszerzése végett.

Für Lajos

Raffay leginkább a trianoni békeszerződés igazságtalanságáról, valamint az azt megerősítő, 1947-es párizsi békeszerződések éles bírálatáról és azok akár fegyveres revíziójának lehetőségéről vallott nézeteiről vált országosan ismertté. Vélhetően az akkoriban sem népszerű radikalizmusa miatt lett „csupán” politikai államtitkár, nem pedig honvédelmi miniszter (az Für Lajos lett) Antall József kormányában. Raffay egyebek mellett szorgalmazta egy horvát–magyar katonai szövetség létrehozását Szerbia ellen a délszláv háború kirobbanását követően, illetve számos lehetőséget látott a későbbiek során is ezen szerződések fegyveres, vagy diplomáciai felülbírálatára. Nézeteivel, tudományos munkájával hamar a magyar radikális jobboldal egyik kedvelt, sokat idézett és hivatkozott alakja lett.

Az 1998-as és a 2002-es választásokon az FKGP színeiben indult Budapest 2-es számú egyéni választókerületében, de mindkét alkalommal már az első körben kiesett. 1998-ban felmerült annak lehetősége, hogy ő legyen az első Orbán-kormány honvédelmi minisztere.

Történészi megítélése

Munkásságát és személyét több kritika is érte. Nagyobbrészt irredenta, területi revíziós kijelentései miatt.

Ungváry Krisztián

Ungváry Krisztián magyar történész egy 2020-ban megjelent cikkében fejtette ki a véleményét, miszerint Raffay Ernő nem követi a logikus érvelés szabályait, emellett viszont gyakran antiszemita és rasszista kategóriákban gondolkodik. Alapvető ellentmondásokba keveredik műveiben. Egyrészt van, hogy azért kárhoztatja a szabadkőműveseket, mert ők az általános és titkos választójog hívei. Ennek kapcsán nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy a nemzetiségek féken tartása miatt ez nem lett volna megengedhető. Másrészt tagadja, hogy a nemzetiségeket elnyomták. Ez a két állítás nem fér össze, Ungváry érvelése szerint ha nem volt nemzetiségi elnyomás, akkor nem kellett tartani a nemzetiségek elszakadásától. Állítása szerint a történetírás Raffay szemében valójában nem más, mint a vélt nemzeti érdek melletti propagandatevékenység.

Ungváry Krisztán kritikáját a Magyar Nemzet bírálta, továbbá Felföldi Zoltán 2020-as cikke Ormos Máriát és Romsics Ignácot is negatív képben tüntette fel. "Igen, Romsics tanár úr – talán nincs is ennek a tudatában – eminensen hozza a marxista alaptételt, miszerint a lét határozza meg a tudatot, anyagi érdek nélküli hazaszeretet nincs is" és ehhez hasonló kijelentéseket azonban a Gondolatok a független történészekről és történetírásról című cikk hivatkozás nélkül írja le.[1]

Díjak, kitüntetések

  • Madarai Lovas Érdemrend (1993)
  • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2020)

Művei

Raffay Ernő: Erdély 1918–1919-ben
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal…
Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig
Raffay Ernő: Magyar tragédia
Raffay Ernő – Takaró Mihály – Vekov Károly: Wass Albert igazsága
M. Kiss Sándor – Raffay Ernő – Salamon Konrád: Magyarország sorstragédiái a 20. században
Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség
Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt
Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség
Raffay Ernő: Ady Endre és a Nyugat
Raffay Ernő: Szabadkőművesek köztársaságai
Raffay Ernő: Országhódító szabadkőművesség
Raffay Ernő: Országbomlasztó szabadkőművesség
Raffay Ernő: Mr. Trianon

Raffay Ernő: Erdély 1918–1919-ben · Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal… · Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birodalomig · Raffay Ernő: Magyar tragédia · Raffay Ernő – Takaró Mihály – Vekov Károly: Wass Albert igazsága · M. Kiss Sándor – Raffay Ernő – Salamon Konrád: Magyarország sorstragédiái a 20. században · Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség · Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt · Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség · Raffay Ernő: Ady Endre és a Nyugat · Raffay Ernő: Szabadkőművesek köztársaságai · Raffay Ernő: Országhódító szabadkőművesség · Raffay Ernő: Országbomlasztó szabadkőművesség · Raffay Ernő: Mr. Trianon

A Trianoni Szemlében megjelent publikációi

Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség

Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség

  • Benes, a manipulátor. Trianoni Szemle I. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2009. január–március, 56–57. o.
  • Az 1916. évi erdélyi román katonai betörés. Trianoni Szemle I. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2009. január–március, 66–89. o.
  • Az elrabolt város. Recenzió. Trianoni Szemle I. évfolyam 4. szám. Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2009. október–december, 29–37. o.
  • Tisza és a háború kirobbanása. Trianoni Szemle II. évfolyam. 2010. április–június, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2010/2. szám, 119–120. o.
  • A Tisza-perben báró Radvánszky Béla följelenti gróf Károlyi Mihályt. (forrásmunka Raffay Ernő) Trianoni Szemle II. évfolyam. Budapest, 2010. április–június, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2010/2. szám, 64–65. o.
  • Gróf Tisza István meggyilkolása. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2010. január–március, 66–67. o.
  • Az 1911-es szabadkőműves vita. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám. Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2010. január–március, 68–81. o.
  • Felvidék 1914–20 Popély Gyula könyvéről Raffay Ernő. Trianoni Szemle II. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2010. január–március, 90–91. o.
  • A magyar képviselőház 1911. évi szabadkőműves vitája. Trianoni Szemle II. évfolyam 2. szám, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2010. április–június, 38–49. o.
  • A magyar országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről. III. rész. Trianoni Szemle II. évfolyam 3. szám, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2010. július–szeptember, 29–42. o.
  • Elfelejtett magyarok – Jancsó Benedek. Trianoni Szemle III. évfolyam 1. szám, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2011. január–március, 80–84. o.
  • Harcoló szabadkőművesség. Trianoni Szemle III. évfolyam 3. szám, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2011. július–szeptember, 73–77. o.
  • Kós Károly és a Budapesti Hírlap véleménye 1911-ben a magyar-román viszonyról és Erdély jövőjéről. Forráskiadás és elemzés Trianoni Szemle III. évfolyam 4. szám, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2011. október–december, 104–110. o.
  • Ady fölvétele a Szabadkőműves szervezetbe.Trianoni Szemle V. évfolyam. 2013. január–június, Trianon Kutatóintézet, Budapest, 2013/1-2. szám. 15–26. o.

További információk

  • A történész igazsága és magányossága. Tanulmányok a 65 éves Raffay Ernő tiszteletére; szerk. Nagy Miklós Mihály; Kárpátia Stúdió, Budapest, 2013