!

Raffai Sarolta magyar

1930. május 23. (Kecel) – 1989. szeptember 20. (Kalocsa)

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévRaffai Sarolta
Nem

Képek 2

Könyvei 18

Raffai Sarolta: Egyszál magam
Raffai Sarolta: Asszonyok a Virág utca négyben
Raffai Sarolta: Föld, ember, folyó
Raffai Sarolta: Jöhetsz holnap is
Raffai Sarolta: Megtartó szerelem
Raffai Sarolta: Menekülők
Raffai Sarolta: Legyen krizantém
Raffai Sarolta: Rugósoron
Raffai Sarolta: Morzsahegyek
Raffai Sarolta: Vasderes

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magvető Zsebkönyvtár Magvető · Harminc Év Magvető · Új termés Magvető · Korjellemző magyar próza/irodalom 1945-1990

Antológiák 24

Funk Miklós (szerk.): Lányok fényben és árnyékban
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1979
S. Sárdi Margit – Tóth László (szerk.): Magyar költőnők antológiája
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1984
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1982
Kardos György (szerk.): Körkép 79
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1975
Kardos György (szerk.): Körkép 83
Mátyás Ferenc – Kardos György (szerk.): Szép versek 1972
Illés Endre – Kardos György (szerk.): Húsz dráma (1945 – 1975)

Népszerű idézetek

Chöpp >!

Hittem: ezt-azt tudok már. S mit sem értek.

21. oldal Mit sem értek (részlet)

Chöpp >!

Enged az Isten
szabadon élnem:
maradék hold süt
ijedt fehéren.

65. oldal Enged az Isten (részlet)

PuPilla>!

Szeretetért küzdeni? Az vagy árad, vagy se…

345. oldal

Chöpp >!

Emberi juss: színlelni tudni
s apró színjáték az alázat.

122. oldal Vád-és vádbeszéd (részlet)

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet
Chöpp >!

Idegeim pontos, érző mérlege
szándékaim, tettem, vágyam méri le.
Tudom, nem múlunk könnyen, nyomtalan:
naponta s újra ítélem magam.

12. oldal Nem egyszer élünk (részlet)

Chöpp >!

Mégis a puszta lét a fontos,
az élet, mert csoda, s az marad,
csoda, hogy teremtőként én is
bensőmben hordtam, mint a vak,
csoda, hogy lettem s úgy fogózom
önnön testembe súlyosan,
míg csak tudok hinni a létben:
nem hagyom elmúlni magam.

138. oldal Csoda (részlet)

Chöpp >!

Ki kérné számon, bántson, aki bánthat
embert, állatot –
hiszen egyre megy!

Ma hangosabb a tehetetlenségem.
Különben semmi.
Kedd van, szimpla kedd.

11. oldal Szimpla kedd (részlet)

Kapcsolódó szócikkek: kedd
Chöpp >!

Minden mindegy?

Perel fürge paránnyal lomha nagyság.
Fordítottja is megesik.
Pelyhesedő kuktafiókák
fenik finomra késeik –
néha már ez is megesik.

Mi dolgom van énnekem itt még?
Aranypor lebeg a világon –
Csakhogy a felvert
porfelhő rögét nem találom,
S amint gyanítom: senki.

De vakon szabad még szeretni,
ha nem is veszélytelen éppen.

Régi napok rettenetében
úgy járkálok már, akár otthon,
jó égiek –
hagyjatok el-elbotladoznom.

Nincs új, csak ismert. Százszor ismert.
Ijesztő-szép azonosságok:
minden, semmi – árnyékkezükben
meghintáztatják a világot.

S perel, perel a lomha nagyság –
fordítottja is megesik.
Elpelyhedző kuktafiókák
fenik a minden mindegy lélek
finom, játékos késeit –
s ez mind gyakrabban megesik.

19-20. oldal

Chöpp >!

Beérik minden. Még az ember is.
Szerelemre, de elmúlásra is.

83. oldal Két perc közé (részlet)

Chöpp >!

Ez is, az is volt. Minden vesztés
egyben nyereség is lehet.
A károm pedig mérhetetlen:
már minden szívet ismerek.

93. oldal Lillafüred (részlet)