Rae Carson amerikai

– Milyen nap ez a mai, kaldanák? – kiáltotta a kapitány.
Az emberei összecsapták a sarkukat, tisztelgésre emelték a jobb kezüket, és kórusban ordították:
– Jó nap ez a halálra!

269. oldal, Huszadik fejezet

Addig nem tudod, milyen erős vagy, amíg nem tudod, milyen erősnek kell lenned.

81. oldal

Rey gyökértelennek érezte magát, és mintha csak sodródott volna. Gyanította, hogy a régi Jedi Rendben ezért vették be oly fiatalon a jelölteket. Szilárd alap kellett nekik, tudás és gondoskodás, mert csakis úgy élhették túl a hatalmuk felébredését, ha olyanok vették körül őket, akik már átestek ezen a folyamaton.

204. oldal

Elégedettnek kellett volna lennie attól, hogy Csubakka összerezzent félelmében. Örömöt kellett volna éreznie, amikor megidézte az Erőt, behatolt a vuki elméjébe, és az emlékei, illetve a gondolatai között keresgélt.
Ezzel szemben az eljárás csak kimerítő volt. Kylo látott villanásokat: Csubakka és a fiatal Han Solo vidáman nevetnek valamin. Érzékelte, mennyire örült a vuki, amikor a legjobb barátja feleségül vette a nőt, akit ő testvérként szeretett.
Látta a vukit, amint egy ember csecsemőt dajkál, siklót vezetni tanít egy kisfiút, célba lőni tanít egy fiatal fiút – a fegyvereik kábítótölteteket küldenek néhány kőhalomra…
Csubi bácsi – így hívta akkoriban Csubakkát.
Kylo Ren végül hányingerrel küszködve hagyta el a hatos kihallgató cellát.

164. oldal

Odanyúlt, és megnyomta a korong egyik gombját. A készülék felett megjelenő kékes árnyalatú kép Csubakkát ábrázolta. Egy apró ember gyermeket tartott a karjában. Lando közelebb hajolt, és rájött, hogy a gyermek nem más, mint Ben Solo. A sötét hajú, kövérkés kezű apróság lelkesen rúgkapált, Csubakka szőrét ráncigálta, és boldogan visítozott.
Csubakka nem tett mást, csak tartotta és ölelte a kicsit, és már-már dorombolásra hasonlító hangot hallatott.
Lando nem bírta tovább nézni, és kikapcsolta a vetítőt. (…)
Csubakka halk mordulással üdvözölte, és Lando rászánt egy értékes másodpercet, hogy szemügyre vegye a barátját. Leia az utolsó pillanatig reménykedett Benben. És mint kiderült, Csubakka ugyanígy érzett.

268. oldal

Nem tekintette magát Jedi mesternek, viszont a legjobbtól tanult. És nem csak Luke-tól. Az évek folyamán néha Obi-van Kenobi beszélt hozzá az Erőn keresztül, sőt, egyszer-egyszer még Yoda is.

22. oldal

Rey rájött, hogy a császár egykori tróntermében jár. Luke itt harcolt Darth Vaderrel, és az összecsapás energiái – vagy talán az emlékei – még most is itt lebegtek. Rey lehunyta a szemét, és rémületet, fájdalmat, bánatot érzett .. és elszántságot. Valaki elszánta magát, hogy megment valakit, akit szeretett, bár mélyen, a lelke legmélyén.

225. oldal

– Rey! – szólt közbe határozottan Luke. – Vannak dolgok, amelyek erősebbek a vérségi köteléknél.
Rey érezte, hogy a mesternek igaza van, és akármennyire lesújtották a történtek, éledezni kezdett benne a remény. Tudta, hogy az Erő sokkal erősebb a vérségi köteléknél. És a barátság. És a szerelem is.

254. oldal

Az elszántság és a felkészültség nem ugyanaz.

26. oldal

Már-már gyönyörű látvány – dörmögte a Hux mellett álló Pryde tábornok. (…) – Nem gondolja?
Hux nem óhajtott válaszolni a kérdésre, mert úgy tartotta, hogy az igazi szépség a fegyelemből fakad, a rendből. Éppen ezért megdöbbent saját magán, amiért megigézve figyelte Rent, aki ellenállhatatlan erővel nyomult előre, és gyors, pontos csapásokkal gyilkolta az útjába kerülő telepeseket. A kardja fénye olykor megvilágította az arcán húzódó sebhelyet, azt a látszatot keltve, hogy egy izzó lávát rejtő hasadék vonul át az ábrázatán. Egészébe véve úgy nézett ki, mintha egy rémálomból lépett volna elő, mialatt beledöfte a pengéjét egy támadója hasába, közben máris eltaszította magától az alakot, aki hanyatt esett, és többé nem mozdult.

34. oldal