!

Puzsér Róbert magyar

1974. október 24. (Budapest) –

Tudástár · 17 kapcsolódó alkotó · 24 film

KatalógusnévPuzsér Róbert
Nemférfi
Honlappuzser.hu
Facebook@Robert.Puzser

Képek 4

Könyvei 12

Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!
Puzsér Róbert: Demokrácia Részvénytársaság
Puzsér Róbert: Forrás
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A zsidók szégyene
Puzsér Róbert: A tömeg enciklopédiája
Puzsér Róbert – Eötvös Gábor: Szélsőközép
Puzsér Róbert: A hét mesterlövésze I.
Puzsér Róbert: Gonzó Szakácskönyv
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A jövő az, ami lenni szokott
Puzsér Róbert: A hét mesterlövésze II.

Kapcsolódó sorozatok: Apu azért iszik, mert te sírsz! · Összes sorozat »


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Ma már eleve pszichopaták adják a napi életbölcsességet a jónépnek. Lásd a tréningeket meg a bullshit-jelszavakat! „Valósítsd meg önmagad!” "Légy önmagad!" „Neked ez jár.” Celeb kultúra, konzumidiotizmus, egyéniségként eladott egoizmus.

222. oldal Démoni pszichopaták és isteni skizofrének

Kapcsolódó szócikkek: egoizmus
12 hozzászólás
Chöpp >!

Az összes reklám, amit életedben láttál, valójában egyetlen reklám, csak specializálva lett. Ez az egyetlen reklám pedig egyetlen üzenetet közöl, ez pedig az, hogy fogyasztás = boldogság. A reklám első szándékkal azt hirdeti, hogy az anyagi javak felhalmozásától boldogabb ember leszel.

13. oldal A reklám, mint emberi jogi kérdés

Kapcsolódó szócikkek: fogyasztás · reklám
1 hozzászólás
Chöpp >!

Miért vagy féltékeny? Mert szeretsz. Ennél nagyobb hazugság pedig nincs. Nem azért vagy féltékeny, mert szeretsz. Legfeljebb a génjeidet szereted, meg a velük kapcsolatos stratégiádat. Ha én szeretek valakit, akkor azt akarom annak a valakinek, ami neki a jó, nem azt, ami nekem.

33. oldal A monogámia bukása

Kapcsolódó szócikkek: féltékenység · szeretet
Chöpp >!

Florenszkij írja, hogy az ördög lényege a belső üresség. Odabent nincs semmi lényegi. Csak álarca van, valódi arc nélkül. Lárva. A pszichopata hallatlan intelligenciával mímeli az érzelmeket, ügyesen manipulál, hogy célját elérje. De közben nincs odabent semmi, csak hideg értelem.

210. oldal Démoni pszichopaták és isteni skizofrének

Kapcsolódó szócikkek: pszichopata
5 hozzászólás
Chöpp >!

Puzsér: Vannak jól nevelt pszichopaták, akik megkapták a kultúrát, úgyhogy tudják, mi a civilizáltság. Belőlük lesznek a politikusok.

216. oldal Démoni pszichopaták és isteni skizofrének

Kapcsolódó szócikkek: politikus · pszichopata
1 hozzászólás
Chöpp >!

Ahogy a pszichopaták lélekhiányosak, úgy az altruisták egóhiányosak. Legtöbbször van valamiféle egójuk, csak alulfejlett, csökevényes, így lépten-nyomon betör a világukba a nyomor, és fellángol a lelkükben a részvét. Az ilyen emberek a világ szenvedésének enyhítésére teszik fel az életüket. Az Isten tulajdonképpen az altruistákkal kér bocsánatot az emberiségtől a pszichopatákért.

235. oldal Démoni pszichopaták és isteni skizofrének

Kapcsolódó szócikkek: altruizmus · ego
3 hozzászólás
Chöpp >!

Akkor is működik az illúzió, ha tudod, hogy illúzió – mert működteted: miközben oszlatod az illúziót, újat gyártasz. Akinek maradéktalanul elvesznek az illúziói: megöli magát.

256. oldal Emberi kapcsolatok a huszonegyedik században

Kapcsolódó szócikkek: illúzió
1 hozzászólás
Carmilla >!

A modernitás előtt mindennek saját lelke volt, semmiből nem volt még egy ugyanolyan – ha egy tárgy eltörött, a létezésben történt valami jóvátehetetlen. A sorozatgyártással az ember ellélektelenítette a használati tárgyait, s lassan a lélektelen tárgyak közt élő ember is ellélektelenedett. Aztán a lélektelen emberre rákerült az árcédula. Ma már ott tartunk, hogy az ember is egy sorozatgyártott termék, ami az interneten éppúgy értékesíthető, mint egy használt autó. A párkereső oldalak felhasználói ma úgy értékesítik az emberi húst és az emberi illúziókat, ahogy a használt autókat szokás. A sorozatgyártott ember termékké vált: meg lehet nézni, milyen hosszúak ma a párkapcsolatok, mennyi ideig tart egy átlagos kötődés. Meg lehet nézni, hogy egy házasság meddig tartott a tizenkilencedik században, meddig a huszadikban, és meddig a huszonegyedikben: a tizenkilencedik században egy életen át, a huszadik században húsz-huszonöt évig, a huszonegyedik században négy-öt évig tart, jobb esetben hat-hét évig, de az már egy nagyon romantikus történet, amiből a Hallmark Channel tévéfilmet forgat. Ez a nemzedék vagyunk mi. Tömegemberek, akik eldobhatóak, és akiket ennek megfelelően könnyű kézzel le is cserélnek, ahogy mi is lecseréljük a partnereinket, ha már elhasználtuk őket. A világ egy szupermarket: megveszed, elfogyasztod, eldobod, újat veszel. Fel lehet nevelni egy gyereket négy-öt év alatt? Nem lehet. Mégis kitart bennünk a képmutatás, tartani akarjuk magunkat a huszadik század normáihoz. Azzal a felkiáltással megyünk bele egy nyilvánvalóan négy-öt évig tartó házasságba, hogy holtomiglan-holtodiglan, és hogy ezt nyomatékosítsuk, elköltünk másfélmillió forintot az esküvőre. Négy-öt év múlva már van egy gyerekünk, úgyhogy el is válunk. A társadalmi elvárások nyomán beleragadunk fejjel a tizenkilencedik századba, eljátsszuk, hogy ott élünk, aztán két év múlva arra eszmélünk, hogy van egy gyerekünk, meg egy házastársunk, akire rá se bírunk nézni, legszívesebben megölnénk. A mai szellemnek az kedvez, hogy itt és most házasodj, mert megérdemled, csináld meg azt a gyereket, mutasd meg, hogy képes vagy rá – aztán ha ez megvan, majd lehet papás-mamásat játszani. Csakhogy mire a játék kibontakozna, a papa vagy a mama szerepét már valaki más játssza.

250-251. oldal, Emberi kapcsolatok a huszonegyedik században

4 hozzászólás
Chöpp >!

Az emberi tudat olyan, mint a víz, a kisebb ellenállás irányába folyik. Ha kis lépésenként, mondjuk fél évenként csökkentik a színvonalat, akkor ezzel gyakorlatilag le lehet rombolni egy komplett civilizációt. Milliárdokat költünk közoktatásra, miközben a reklámok és a kereskedelmi tévéműsorok a szemünk láttára pusztítják le mindazt, amit felépítettünk. Fölhúzzuk a falat nappal, és leomlik éjjel, akárcsak Déva vára.

14. oldal A reklám, mint emberi jogi kérdés

1 hozzászólás