!

Pusztay Sándor

KatalógusnévPusztay Sándor

Könyvei 16

Pusztay Sándor: Kurtizánok, kerítők, kalandorok – Erkölcstelen történetek
Pusztay Sándor: Szerelmi varázslás
Pusztay Sándor: Hadimorzsák
Hargitai Károly – Pusztay Sándor: Rekviem egy idegenért
Hargitai Károly – Pusztay Sándor: Titkos KGB akták
Barna Béla – Pusztay Sándor: Alacsony-Tátra
Pusztay Sándor: Zsinagógák Szlovákiában
Pusztay Sándor: Kövekbe zárt történelem
Barna Béla – Pusztay Sándor: Tematikus utak Szlovákiában
Pusztay Sándor: Erdélyi túrák

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Határőrök kiskönyvtára

Szerkesztései 2

Pusztay Sándor – Zsigmond Enikő (szerk.): 450 erdélyi túra
Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor (szerk.): Magyar hegyisport és turista enciklopédia

Fordításai 1

Klaus Gattinger: A Magas-Tátra

Népszerű idézetek

zsofi017>!

Eleinte a kínzást csak addig lehetett folytatni, míg nem veszélyeztette a vádlott életét. Az az inkvizítor, aki ilyen módon embert ölt, maga is bűnt követett el, és kiközösítéssel büntették. De IV. Orbán pápa ezt is módosította 1261-ben. Kimondta ugyanis, hogy azokban az esetekben, ahol a vádlottakat elhamarkodásból, emberi gyengeségből halálra kínozzák az inkvizítorok, utána egymást feloldozhatják.

126-127. oldal

Pusztay Sándor: Szerelmi varázslás Boszorkányos praktikák

Kapcsolódó szócikkek: 1261 · IV. Orbán pápa
MissWenut>!

De a prostitúció továbbélésére jellemző, hogy a századfordulón Németországban mintegy kétszázezer, 1910-ben Chicagóban négyezer-százkilencvennégy, 1923-ban Japánban ötvenezer-háromszázhuszonhat kéjnő működött. A rendőrség komolyan vette a nyilvántartásokat. Igyekeztek a titkos prostitúciót megszüntetni.

75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1910 · 1923 · Chicago · Japán · Németország · prostitúció
MissWenut>!

A Szajna környéke vonzotta a könnyű vérű lányokat és a még könnyebb kalandokat. IV. Henrik udvaroncaival és kéjhölgyeivel mindig szívesen szórakozott a folyó partján, sőt szívesen fürödtek meztelenül a vízben.

56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szajna
MissWenut>!

Joggal vetődik fel bárkiben, mit is jelent az a kifejezés: prostitúció. A „prostare” mind a latin, mind pedig a görög nyelvben az „előtte áll”, „nyilvános helyre kiáll” kifejezéseket takarja. Tartalmát tekintve a Magyar értelmező kéziszótár a következőt írja: „Prostitúció: testüket áruba bocsátó nők foglalkozásszerű pénzkeresete mint társadalmi jelenség, üzletszerű kéjelgés.”

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: prostitúció
Szelén>!

Miután az egyház felismerte, hogy megszüntetni nem tudja a prostitúciót, igyekezett felügyelete alá vonni működését. A XI. században már maguk a pápák építtettek bordélyházakat, természetesen nemcsak az erkölcs védelmezésére, hanem az egyház hasznára is. 1033-ban IX. Benedek pápa a Szent Miklós-templom közvetlen közelébe építtetett bordélyházat. 1336-ban Avignonban már tizenegy ilyen műintézmény működött, házanként tizenöt-harminc lánnyal.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1033 · 1336 · Avignon · bordélyház · IX. Benedek pápa
MissWenut>!

Az ókori Indiában a nemi élet, a szexualitás sohasem tartozott a tabu témák közé. Sivát, a megtermékenyítés istenét a Lingával, a férfi nemi szerv alakjával jelképezték.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: India · szexualitás
zsofi017>!

Vannak külön mágikus célra készített tárgyak, amelyeket varázslásra használtak. Ilyen tárgy a frászkarika, amelyet kilenc napon át kilenc helyről kért lisztből kell gyúrni és megsütni. Ezen a nagyobb méretű karikán bújtatják át a beteg gyereket, amitől az meggyógyul.

183. oldal

Pusztay Sándor: Szerelmi varázslás Boszorkányos praktikák

zsofi017>!

[szemverés ellen]
Van ahol a gyerek első fürdővizébe disznótrágyát vetnek, míg máshol a bába köp a fürdővízbe, s mielőtt elhagyná a házat, a küszöbre lépve ismét köp egyet és azt mondja: „Phi meg ne ígézzen, kígyó fasza szemed közé, keresztanyád picsája nyakad közé.” Természetesen ettől minden boszorkány eltakarodik a közelből, hiszen messziről érződik, hogy védett a ház a szemverés ellen.

182. oldal

Pusztay Sándor: Szerelmi varázslás Boszorkányos praktikák

zsofi017>!

A kor másik nagy boszorkányperét Bethlen Gábor kezdeményezte, aki ugyancsak birtokszerzési vágyból és államérdekből pereltette a Báthory rokonság három nőtagját: a lippai főkapitány özvegyét, Dengeleghyné Török Katát, a „mindenre kapható szépeasszonyt”, Imreffiné Iffjú Katát, és a boszorkányos Bánffy Dénesné Báthory Annát. A hosszú időn át tartó perek során igen különbözően bántak a polgárasszonyokkal és a szegény „bábákkal” vagy a bűvölő boszorkákkal. Az előzőek esetében a per elsősorban az asszonyok politikai, anyagi megsemmisítését, rosszhírbe keverését célozta, és egyikük sem került kínpadra, vagy máglyára. A közrendűekkel, szegényekkel szemben azonban nem volt kímélet.

60. oldal

Pusztay Sándor: Szerelmi varázslás Boszorkányos praktikák

Kapcsolódó szócikkek: Báthory Anna · Bethlen Gábor
zsofi017>!

A magyar néphit az új asszonyt azért nevezte menyecskének, mert a jó feleség olyan mint egy kis mennyország, minthogy a gonosz asszony maga a pokol! Az ilyen gonosz asszonyok azután tele voltak boszorkánysággal. Egy XVII. századi anekdóta szerint az egyik hadakozó nemesúr amikor látta, hogy a török elrabolta és viszi magával a feleségét, könnytől párás szemmel így sóhajtott: szegény török!

56-57. oldal

Pusztay Sándor: Szerelmi varázslás Boszorkányos praktikák