!

Puskely Mária magyar

Puskely Mária Kordia

1933. november 16. (Budapest) –

Nem
Életrajz

Könyvei 30

Puskely Mária: Szerzetesek
Puskely Mária: Avilai Teréz
Puskely Mária: Akik a jobbik részt választották
Puskely Mária: Ezer év misztikájából
Puskely Mária: Árpádházi Szent Erzsébet
Puskely Mária: Bibliai tájakon
Puskely Mária: Nyisd fel szemedet és láss!
Puskely Mária: Boldog Batthyány-Strattmann László
Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára
Puskely Mária: A keresztény Európa szellemi gyökerei

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Litteratura Patristica Jel · A Kármel látóhatára · Krisztus mai tanúi Ecclesia · Keresztény lelkiség könyvtára Jel

Szerkesztései 3

Puskely Mária (szerk.): Sötétségből a világosságra
Puskely Mária – Salacz György (szerk.): Dr. Batthyány családjának naplói, krónikái 1907–1931
Puskely Mária (szerk.): Dr. Batthyány-Strattmann László

Fordításai 32

Mariarosa nővér: Szeretlek Uram, én erősségem
Michel Quoist: Beszélj nekem a szerelemről
Anthony De Mello: Test és lélek imája
Anthony De Mello: Úton Isten felé
Puskely Mária (szerk.): Sötétségből a világosságra
Gabriele Di S. M. Maddalena: Istennel egyesült élet
André Frossard: Van Isten, találkoztam vele
Tomáš Špidlík: A két Melánia
Carlo Carretto: Isten látta, hogy ez jó
Xavier Léon-Dufour: Az Újszövetség értelmező kéziszótára

Népszerű idézetek

bratan P>!

Az igazi magány nem az emberek távolléte, hanem Isten jelenléte.

14. oldal

ajikarei P>!

Nem tetszett soha az a gondolat, hogy Isten irgalma megáll a látható Egyház határainál. Isten maga az Igazság. Aki az igazságot keresi, Istent keresi, akár tudja, akár nem.

(levélrészlet)

108. oldal, II. Edith Stein, 4. A béke otthonában (Giovanni Canestri, 1978)

bratan P>!

A böjti napok sötétségében kialszik a fény, hogy mint a kegyelem napja annál fényesebben ragyogjon föl a feltámadás reggelén. A testté lett Isten Fia útja a kereszten és szenvedésen keresztül vezetett a feltámadás dicsőségébe. Hogy az Emberfiával a szenvedés és kereszt által elérkezzünk a feltámadás dicsőségébe; ez mindnyájunk ösvénye, ez az egész emberiség útja.

170-171. oldal (Edith Stein: A Karácsonyéj titka)

bratan P>!

A keresztény számára nincsenek „idegen emberek”. Mindenkor az a „felebarát”, aki előttünk van, aki legjobban ránk szorul; közömbös az, rokonszenves-e vagy sem, „bírjuk-e” vagy sem, „erkölcsileg méltó-e” a segítségre avagy sem. Krisztus szeretete nem ismer határokat, soha nem szűnik meg, nem hátrál meg a rútság és a sár elől. Krisztus a bűnösökért, nem pedig az igazakért jött. És ha Krisztus szeretete él bennünk, akkor úgy teszünk, mint ő, és az elveszett bárány után indulunk.

163-164. oldal (Edith Stein: A Karácsonyéj titka)

ajikarei P>!

Az biztos, hogy nehéz a kolostoron kívül és a Legszentebb nélkül élni. De Isten bennünk van, a teljes Szentháromság. Ha ezt megértjük, lelkünk mélyén egy jól bezárt cellát építünk és oda a lehető leggyakrabban visszavonulunk, bárhová kerüljünk is, semmink sem fog hiányozni.

(levélrészlet)

114. oldal, II. Edith Stein, 4. A béke otthonában (Giovanni Canestri, 1978)

bratan P>!

Az én feladatom, hogy boldog legyek. Isten azért teremtett. A Kármel az örökkévalóság boldogságának előcsarnoka. Igazán előcsarnok, ez az élet arra hivatott, hogy beletáruljanak a mennyei hajlék sok-sok lakóhelyének kapui. Csak egy könnyű átlépés a halálban a küszöb fölött… Ó, mert igazán nehéz átlépése csak a kárhozatba indulónak van…

370. oldal (Válogatás Erzsébet nővér írásaiból)

tschk>!

Kezdetben valaki igen magas lelki, transzcendens gondolatokat sugallt neki; csupasz isteni lényeg, minden dolog semmisége, a semmibe való odaadás, a képek teljes hiánya és ehhez hasonló olyan gondolatok, amelyeket szép szavak fejeztek ki, és nagy emberi szeretet szülte. Ez a tanítás önmagában igen szép, de nem volt neki való. … hamarosan megállapította, hogy nem érti a misztikus nyelvezetet, s nehéz kifejezésekbe öltöztetett teológiai gondolatmenetet. de mivel már fellobbant benne az istenszeretet vágya nem nyugodott.

Az igazi boldogság nem a szép szavakban áll, hanem a jótettekben. De ha az igaz haladás végett kérdezősködsz ezek felől, akkor hagyd a magas kérdéseket, és helyükbe tedd fel a hozzád illőeket.

Elsbet nővér elfogadja, hogy legelölről kezdjen mindent, hogy félretegye a misztika csúcsaival foglalkozó írásokat, és rálépjen a hétköznapi erénygyakorlatok fárasztó ösvényére. … Kemény vezeklésbe kezdett, ostorozta magát, vezeklőinget hordott, láncokkal gyötörte magát. Természetesen mindenről hűségesen beszámolt a Szolgának.
Amikor a Szolga mindezt megtudta, a következő levelet küldte neki: „Drága leányom, ha életedet az én tanításom szerint akarod irányítani, amint ezt kérted is, hagyj fel ezzel a túlzott szigorúsággal, mert ez nem való a te gyönge női természetednek. A drága Krisztus nem azt mondta: vegyétek magatokra az ÉN keresztemet, hanem ezt: mindenki vegye magára SAJÁT keresztjét.”
A fiatal apáca tehát abbahagyta a súlyos vezekléseket, megértve, hogy ezek nélkül is eljuthat a tökéletességre, sőt egy bizonyos határon túl a vezeklések többet ártanak, mint használnak. … Isten majd küld kereszteket, amelyekkel megtisztítja barátait. Ezeket kell majd elviselnie.

72 - 74. o

bratan P>!

A lelki élet gyermeknapjaiban – amikor még csak éppen elkezdtük, hogy Isten vezetésére hagyatkozzunk – egészen erősen és határozottan érezzük a vezető kezet; napsugár ragyog előttünk és beragyogja mindazt, amit teszünk vagy tenni engedünk. De ez nem mindig marad így. Aki Krisztushoz tartozik, annak végig kell élnie Krisztus egész életét. El kell jutnia Krisztus érett korára, egyszer rá kell lépnie a keresztútra, aztán be kell lépnie a Getszemániba és fel kell mennie a Golgotára. Mindazok a szenvedések, amelyek kívülről jönnek, semmit sem jelentenek a lélek sötét éjszakájához képest; ebben nem ragyog többé az isteni fény, nem szól többé az Úr. Isten jelen van, de rejtetten, és hallgat. Miért van ez így? Isten titkai ezek, és amikor róluk beszélünk, nem tárulnak fel maradéktalanul. De egy kissé már belepillanthatunk. Isten ember lett, hogy mi ismét részt vehessünk az életében. Ez a kezdet, és ez a végső cél is.

165-166. oldal (Edith Stein: A Karácsonyéj titka)

bratan P>!

… a jó Istentől kapott képességeinket nem használhatjuk, meg kell halni erkölcsileg. A szerzeteseknek nem szabad érvényesülnie, és ez a ma elnevelt emberének oly nehéz!

291. oldal

bratan P>!

Az utcák embere számára a magány nem a világ távolléte, hanem Isten jelenléte.

382. oldal