!

Prosper Mérimée francia

1803. szeptember 28. (Párizs) – 1870. szeptember 23. (Cannes, Franciaország)

Tudástár · 43 kapcsolódó alkotó · 6 kapcsolódó könyv · 6 film

KatalógusnévMérimée, Prosper
Nemférfi
Életrajz

Képek 1

Könyvei 29

Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája
Prosper Mérimée: Carmen
Prosper Mérimée: Carmen / Colomba
Prosper Mérimée: Az ille-i Vénusz / Lokis
Prosper Mérimée: Az etruszk váza / Le vase étrusque
Prosper Mérimée: Colomba
Prosper Mérimée: La Vénus d'Ille
Prosper Mérimée: Tamangó
Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája / Colomba
Prosper Mérimée: Regények és elbeszélések

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Horizont könyvek Kriterion · A világirodalom klasszikusai · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Helikon klasszikusok Magyar Helikon · Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Kincses Könyvek · A modern könyvtár Athenaeum · Képes regénytár Szépirodalmi · Uj könyvtár · A világirodalom klasszikusai Európa · Kétnyelvű klasszikus könyvtár · Kétnyelvű kis könyvtár Terra · Janus Kétnyelvű könyvek Európa

Antológiák 18

Bálint Aladár (szerk.): Éjfél / Kísértethistóriák
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Borbás Mária (szerk.): Firenzei éjszakák
Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.
Bárány György (szerk.): Fantasztikus történetek
Balázs Béla (szerk.): Kísértet-históriák
Tóbiás Áron (szerk.): A kísértethajó utolsó útja
Benyhe János – Kovács Györgyné (szerk.): Lelkek a purgatóriumban
Martinkó András (szerk.): Elbeszélések a világirodalomból
Tóbiás Áron (szerk.): Tarts nyugatnak!

Népszerű idézetek

Mpattus P>!

Most már nem szeretek senkit, és gyűlölöm magam, amiért szerettelek.

Carmilla >!

A keresztény, aki látja, hogy a Torkosság szörnyű ütést akar a gyomrára mérni, a Böjttel védekezik.

75. oldal, A szentbeszéd (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: böjt
Mpattus P>!

Unom már, hogy megöljem az összes szeretőidet egyszerűbb, ha veled végzek.

latinta P>!

Valóban, igazi Vénusz volt, s méghozzá csodálatosan szép. Felsőteste meztelenül csillogott: így szokták ábrázolni nagy isteneiket az ókoriak. Jobb kezét a melléhez emelte, s tenyérrel befelé fordította, hüvelykjét, mutató- és középsőujját kifeszítette, a másik kettőt pedig könnyedén behajlította. Másik keze, közel a csípőjéhez, a testének alsó felét elborító drapériát fogta. A szobor tartása arra a morrajátékos-ra emlékeztetett, amelyet, nem is tudom, miért, Germanicusnak neveznek. Talán morrajáték közben akarták ábrázolni az istennőt.

16. oldal

Carmilla >!

    Igaz, nehéz barátot találni!
    Nehéz! Lehetséges-e egyáltalán? Élt-e valaha is két olyan ember, akinek ne lett volna titka egymás előtt?

9. oldal, Az etruszk váza (Európa, 1976)

1 hozzászólás
Carmilla >!

     – Sohasem fordult még elő önnel, hogy egy torony legfelső emeletén vagy egy szakadék szélén állt, s kísértést érzett, hogy levesse magát az űrbe, ugyanakkor pedig valami pontosan ellenkező iszonyatot is?…

75. oldal, Lokis (Helikon, 1968)

Carmilla >!

[…] Volt pofájuk odahamisítani az aláírásomat! De leginkább az bosszantott fel, hogy a levelet tájszólásban írták, s tele volt helyesírási hibákkal… Még hogy én helyesírási hibákat követek el, én, aki minden pályázatot megnyertem az egyetemen!

85. oldal (Szépirodalmi, 1954)

Kapcsolódó szócikkek: helyesírás
Carmilla >!

     – Akarod, hogy időtöltésből elővegyem a bibliát és lapról lapra kimutassam…
     – Még csak az kéne, Bernard! Hál'istennek, nem olvasom a bibliát, mint az eretnekek. Nem akarom, hogy aláásd a hitemet. Különben is, hiába vesztegetnéd az időd. Ti hugenották mindig borzasztó tudósok vagytok. Aztán vita közben fejünkhöz vágjátok tudós érveiteket, s a szegény katolikusok, akik nem olvasták Aristotelest meg a bibliát, mint ti, nem tudják, mit válaszoljanak.
     – Igen, mert ti katolikusok minden áron hinni akartok, s nem töritek magatokat, hogy előbb meggyőződjetek, észszerű-e vagy sem. Mi legalább tanulmányozzuk a vallásunkat, mielőtt védelmeznénk, s főleg mielőtt terjeszteni akarnók.

177. oldal, A térítő és tanítványa (Szépirodalmi, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: hugenotta · katolikus
Carmilla >!

    Saint-Clair természettől fogva gyöngéd volt és melegszívű; de éppen abban az életkorban, amikor az élmények igen könnyen örökre belevésődnek az emberbe, túláradó érzelmessége gúnyolódásra ingerelte barátait.

9. oldal, Az etruszk váza (Európa, 1976)

Carmilla >!

Mások előtt sikerült eltitkolnia túl érzékeny szívének indulatait; de így, önmagába zárva, százszor kínzóbbá váltak. A társaságban annak a nem éppen hízelgő hírnévnek örvendett, hogy érzéketlen és közömbös, nyugtalan képzelete pedig annál élesebb gyötrelmekkel kínozta magányában, minél kevésbé akarta másokra bízni a titkait.

9. oldal, Az etruszk váza (Európa, 1976)