Poós Zoltán magyar
1970. április 8. (Battonya) –
Katalógusnév | Poós Zoltán |
---|
Könyvei 17
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Modern Magyar Történelem Jaffa · Fortepan könyvek ZuckerMűvek
Fordításai 2
Antológiák 7
Népszerű idézetek
Amikor álmomban felemeltem a gyereksíron árválkodó, rozsdás mécsest, kövér darázs mászott ki belőle, és elrepült a füstszagú szemétlerakó felé.
(első mondat)
Szerettem az Alföld önmagába forduló városait, Békéscsabát, Gyulát, szerettem a vidéket, dafke is szerettem, mert hiába voltam egyedül a hatalmas szántók mellett, a valóság tágas közelségében éltem, és ez a végtelenség mégsem az elveszettséggel, hanem az otthonossággal volt rokon.
122. oldal
Mindenki rocksztár, de van, aki jobban.
5. oldal
Poós Zoltán: Rock&Roll Áruház 92% ez a divat 1957–2000
A helikopter csak akkor repült, ha Józsika hozzávágta kishúgához.
28. oldal
Poós Zoltán: Állami Áruház 85% Rögtönzések, bagatellek – egy letűnt kor kultikus tárgyai
A rockzenében a legtöbb előítélet és félreértés talán a heavy metalhoz kötődik. A legtöbben az ún. rajongóról egy esztergályos szakmunkásra asszociálnak, aki kalapács helyett keresztet esztergál, 666-os méretarányban, levágott csövű bőrdzsekiben és magasszárú sportcipőben támasztja valamelyik vasútállomás restijének pultját, minden metállemez címét rosszul ejti ki, és azt állítja, hogy egyszer fröccsözött Paksi Endrével, az Ossián énekesével a Kis Sünben. Valójában a metálosok tekintélyes része értelmiségi, sokuk fehér galléros metálos, közgazdász vagy jogász, és hétvégén levéve a Zegna öltönyt, Avirex bőrdzsekibe bújik, felül egy Harelyra és motoros találkozókon dagonyázik a sárban. Mondjuk ki az elején: a metálnak nemcsak az ördögvilla a jele, hanem a dollár logó is.
152. oldal
Mindent egybevetve: sokféle dolgot csináltam az elmúlt 50 évben, de úgy tűnik, az István, a király a legmaradandóbb művem. Na, meg persze a Micimackó.
85. oldal, Bródy János
Csatári Bence – Poós Zoltán: Azok a régi csibészek 86% Párbeszéd a rock & rollról
Apám azért ment a majorsági tehenészetbe dolgozni, hogy ne legyen szem előtt. Mert 1956-ban sokat ugrált. Nekem se tanácsolta, hogy jártassam a számat, mert akkor én is – ahogy mondta – lapátolhatom a ganéjt. Azt gondolta, hogy a tehenészet mindentől elzárt világa menedék lesz, és hogy milyen jól kitolt az elvtársakkal, hiszen innen úgysincs lejjebb, de itt szidhatta Rákosit és Kádárt, senki sem hallotta. Megkérdeztem tőle, hogy az amnesztia után miért nem folytatta a tanulmányait, a bátyám és én is később születtünk, lett volna ideje felvenni a fonalat. Azt válaszolta, hogy nem lehetett felvenni, mert már nem volt fonál.
34. oldal
A motorokon száguldozó várurak világába menekült heavy metal éppen olyan messze volt a rock rebellis jellegétől, mint a pálmafaposzteres R-Go szeráj, vagy a Hotel Menthol univerzuma. Egy ellenvilág volt, a maga díszleteivel és jelmezeivel. A metálosok nem akarták megdönteni a rendszert, hisz ők ebből a rendszerből egy másikba menekültek, a középkor hűbérúri világába. A legtöbb, amit vagányságból csináltak, annyi volt, hogy a lakatosinasok a 600-as számú ipari intézet feliratában a számot átjavították 666-osra.
157. oldal