!

Pomogáts Béla magyar

1934. október 22. (Budapest) –

Tudástár · 9 kapcsolódó alkotó

Életrajz

Könyvei 61

Pomogáts Béla: Radnóti Miklós
Pomogáts Béla: Faludy György
Bodnár János – Pomogáts Béla: Magyar Odysseus
Pomogáts Béla: Kuncz Aladár
Pomogáts Béla: Az újabb magyar irodalom 1945–1981
Pomogáts Béla: Versek közelről
Pomogáts Béla: Másik Magyarország
Pomogáts Béla: Regénytükör
Pomogáts Béla: Egy eszme indul
Pomogáts Béla: Európa vonzásában

Kapcsolódó sorozatok: Felelősség Erdélyért · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Gyorsuló idő Magvető · Nagy magyar írók Gondolat · Kortársaink Akadémiai · Műelemzések kiskönyvtára · Elvek és utak Magvető · Kriterion Közelképek Kriterion · Bibliotheca Transsylvanica Pallas-Akadémia

Szerkesztései 39

Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló
Pomogáts Béla (szerk.): A kandúr csodatettei
Pomogáts Béla (szerk.): A legszebb macskatörténetek
Pomogáts Béla (szerk.): Macskakalendárium
Kőrössi P. József – Pomogáts Béla (szerk.): Nyugat
Pomogáts Béla (szerk.): Déry Tibor
Pomogáts Béla (szerk.): Tükör előtt
Pomogáts Béla (szerk.): 1956
Borbély Sándor – Pomogáts Béla (szerk.): Ötágú síp
Pomogáts Béla (szerk.): Emlék és varázslat

Antológiák 7

Medvigy Endre – Pomogáts Béla (szerk.): Ezerkilencszázötvenhat, te csillag
Imre Katalin (szerk.): Arcképek a magyar szocialista irodalomból
Tóth Szilvia (szerk.): „Gazdagabb voltam, mint hinni bármikor is adatott”
Szirtes Gábor (szerk.): Tüskés Tibor emlékkönyv
Annus József – Czine Mihály (szerk.): Válasz Évkönyv 1989 I-II.
Péntek Imre – Horváth Erzsébet (szerk.): Utassy József emlékkönyv
Rónay László (szerk.): A hajós hazatérése

Róla szóló könyvek 1

Képiró Ágnes: Történelmi sorsfordulók egy alkotó értelmiségi életpályája tükrében

Népszerű idézetek

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Faludy, akárcsak Marokkóban, az Egyesült Államokban is végzetesen európainak érezte magát, és ezért szinte évekig alig tudott azonosulni az amerikai társadalommal és életformával. Következésképp honvágya is felerösödött, természetesen az után a liberális és baloldali budapesti élet iránt, amelyet 1938-ban elhagyni kényszerült, és amely azóta semmivé vált. Honvágy címü, 1942 januárjában keletkezett költeményét egyszerre szövi át az elhagyott ország és a véget ért ifjúság iránt érzett nosztalgia, ráadásul annak fájdalmas tudata, hogy odahaza csakis veszélyek lesnek rá:

Ha esti utcán a kirakatokban
magamat látom, hirtelen megüt:
Tiszát-Dunát idézek két karommal,
szemöldököm a Mátra meg a Bükk

De hétköznap az ország képe úgy jár
fejemben, mint százados metszeten:
a Balaton hal néz; régi úr áll
Buda felett s rámutat mereven.

Éjjelre persze tótágast áll minden.
Legtöbször egyenest hazamegyek
apám házába, Pestre. A kilincsen
dörömbölök. Máskor becsengetek,

de a zsandár régóta meglesett:
üres szobába visz, mely csupa vér.
Ott megkötöznek s hosszú késeket
döfnek belém örült szerelmemért.

119. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

A véglegesen hazatért költő természetesen nem vonhatta ki magát a hazai politikai küzdelmek és viták hatása alól, hiszen azokban a hónapokban, amelyekben a publicisztikai kötet írásai keletkeztek, igen éles politikai viták zajlottak a magyarországi jobbközép kormány és a balközép ellenzék hívei között, és a hivatalos fórumokon is létrejött egyféle türelmetlen retorika, amely a liberális elveket a kommunizmus ideológiájával próbálta egybemosni. Faludy méltán tiltakozott ez ellen az eljárás ellen, midőn a„Liberalizmus: a világ sokféleségének ünneplése“ című írásában kifejtette saját álláspontját a szabadelvű gondolatról és politikáról.

„Azt gondolom ugyanis – szögezte le –, hogy a liberalizmus a világ sokféleségének ismerése, elismerése, tűrése és ünneplése.
Ehhez viszont bizonyos mérvű intelligenciára és fantáziára van szükség.
Miután intelligencia és képzelőerő nem a nagy tömegnek nyújtott ajándék, a liberalizmus születése Morus Tamással és Rotterdami Erasmusszal majdnem elhanyagolható motívumként jelentkezett. Fontos akkor lett, amikor a holland magisztrátus követni kezdte Morus Utópiáját és Erasmus vallási türelmét, majd pedig amikor a XIX. században az angol liberalizmus kialakult. Liberalizmuson belül határozott programot megállapítani azért nehéz, mert a liberalizmus alapvető filozófiája: szabadság. Minden ember szabadsága, hogy véleményét és impulzusait hirdesse, illetve kialakítsa. Így egy liberális párt nagy vonalakban hasonló, de a részletekben különböző véleményű embereket fog össze; mi több, ezek abban is örömüket lelik, ha a társadalom különcöket termel“

Faludy azokra a magyar szabadelvű hagyományokra: Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jászi Oszkár és Bibó István eszmei hagyatékára hivatkozik, amelyek minden szélsőséges nézettől, minden csoportérdektől és minden intoleranciától el kívántak határolódni, és ezek nyomán ítéli el azokat az antiliberális törekvéseket, amelyek, véleménye szerint, alig különböznek a kommunista rendszer fanatizmusától.

„A liberalizmus célja – jelenti ki végül –, mint több más párté, az emberek boldogsága. Ugyanekkor azonban látja, hogy azok, akik a társadalom számára egy meghatározott filozófiát, nevelést, művészetet, kereskedelmet és viselkedést kívánnak előírni, a népet szerencsétlenségbe vezetik, mint a jelenlegi szélsőbal és szélsőjobb, sőt a kormánypártunk jelentős, jobbfelé somfordáló része is. A baj ott van, hogy ezeknek a célja nem a magyarság boldogsága, hanem hatalomvágy vezeti őket, melyet a más vélemény iránti fortyogó gyűlölettel kombinálnak. Hozzájárul ehhez a soviniszta fanatizmus, mely megengedi egyeseknek, hogy marxista megszállottságból egyenest a nácizmusba váltsanak. Eszerint valamiben hinniök kell – szinte mindegy, hogy miben –, és aki ebben nem hisz, azt agyon kell verni“

Mindebből az is kitetszik, hogy Faludy György hazatérése után is következetesen ragaszkodott ifjúságának és emigrációs korszakainak az emberi szabadságot és az európai kulturáltságot magasra emelő eszményeihez.

226. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Ez tegnap történt. Most ingben ülök
a kis kávéház sarkában, hova
besüt a nap és abszintet iszom,
mitöl kihull az emberek foga.
Megaláztak? Nem baj. Visszaütök
mindjárt és leírom a tegnapi
élményeket. De ugyan hogy tudom
elmondani versben mindazt, ami
nem való versbe? Ezen izzadok.

105. oldal

csillagka P>!

Radnóti Miklós életét tragédiák fogják körül, mintha természet és történelem versengett volna, melyikük pusztítsa el.

(első mondat)

Sándor_Langer_Pudingman P>!

A Montauban és Toulouse között 1940 nyarán, tehát a menekülés napjaiban írott Franciaország megadja magát címü költemény szinte riportszerü érzékletességgel beszéli el az evakuáció kiábrándító tapasztalatait, ugyanezeket késöbb a Pokolbeli víg napjaim is megörökítette. Faludyt az háborította fel leginkább, hogy a francia hadsereg (akkor Európának a németek után második legerösebb ármádiája) minden komolyabb ellenállás nélkül adta fel hazáját és menekült dél felé:

Nincs oly nyúl mint a hadsereg
elöl tükölt az ezredes
míg elfogyott a benzine
utána mind az emberek
ki ittasan ki részegen
de épségben mert németet
nem látott köztük senki se

A kocsmában nem volt ital
Pétaint éltette mindegyik
mit bánják ök a nácikat
mit bánják majd kiismerik
ha csavarodnak tökeik
s késö lesz nékünk s önekik
késö az anyjukistenit

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1940 · Toulouse
Sándor_Langer_Pudingman P>!

A költöt, kinek nincsen egy vasa,
a mindenható Gláui pasa
ünnepi vacsorára hívta meg.

Csak késöbb tudtam meg, hogy a pincében
két ölre a pompás padló alatt
egymáshoz láncolt rabok élnek:
bírák, akik védték az igazat,
kik a pasa önkényéröl beszéltek
s gyilkosságokról. Nyöghetnek, mit bánja
el-Gáui? Kegyelmet sosem ad.
S a hulla is ott marad, míg bokája
s csuklója a bilincsböl kirohad.
Hogy átkoznám most a a barbár berber
nemzetségét, ha húsz évvel korábban
jutok ide! De mit szólhat az ember
Joszip Sztálin s Adolf Hitler korában?

106. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Ha Hitler megnyeri a háborút – olvasom – Magyarország eltünik a föld színéröl, és vele együtt pusztul az a korhadozó kultúra, melynek parányi részecskéje vagyok. A német gyözelmet nem érdemes túlélnem, sem Amár tornyában, sem Dél-Amerikában, sem Ùj-Zélandon, sem sehol a világon. Ilyen esetben meg kell halni, mentöl gyorsabban, annál jobb. És ha Hitler mégis elvesztené a háborút? Ezt nem tudja senki, de csak ebben reménykedhetem, és csak ezt az egyetlen lehetöséget tartottam szemem elött.

109. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler