!

Polányi Károly magyar

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó

Teljes névPollacsek Károly

Képek 2

Könyvei 6

Polányi Károly: A nagy átalakulás
Polányi Károly: Dahomey és a rabszolgakereskedelem
Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet
Polányi Károly: Fasizmus, demokrácia, ipari társadalom
Polányi Károly: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban
Mach Ernő – Polányi Károly: Az érzékletek elemzése

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Társadalomtudományi Könyvtár Gondolat

Róla szóló könyvek 1

Nagy J. Endre: Keserédes testvérség

Népszerű idézetek

pertita>!

A tizennyolcadik század ipari forradalmának lényege a termelési eszközök szinte csodával határos fejlődése volt, amit az egyszerű emberek életének katasztrofális szétzilálódása kísért.

45. oldal, Franklin Nyomda és Kiadó Kft., 1997

pertita>!

Nem kell sokat magyarázni, hogy ha túl gyorsnak ítélünk egy irányíthatatlan változási folyamatot, akkor – amennyiben lehet – le kell lassítani a közösség jólétének megóvása érdekében.

45. oldal, Franklin Nyomda és Kiadó Kft., 1997

1 hozzászólás
pertita>!

A gépi termelés egy kereskedői társadalomban gyakorlatilag nem kisebb átalakulást tételez fel, mint a társadalom természeti és emberi szubsztanciájának átalakítását áruvá. A következtetés bár hátborzongató, elkerülhetetlen: annak a zökkenőnek, amelyet az ilyen eszközök okoznak, darabokra kell törnie az ember kapcsolatait, és megsemmisüléssel kell fenyegetnie természetes élőhelyét.

56. oldal, Franklin Nyomda és Kiadó Kft., 1997

pertita>!

Egy és csak egy dogma volt, amelyben mindenki egyetértett, bármely ország polgára, bármely osztály tagja, bármely vallásfelekezet híve és bármely társadalomfilozófia követője volt, nevezetesen, hogy az aranystandard szükséges ahhoz, hogy a korszak nemzetközi gazdasági rendszere működjék. Ez volt a láthatatlan valóság, amelybe az élni akarás belekapaszkodott, amikor az emberiség nekigyürkőzött, hogy kikúrálja magát.

37. oldal, Franklin Nyomda és Kiadó Kft., 1997

pertita>!

Az átalakulás megkívánja, hogy megváltozzék a társadalom tagjainak cselekvési indítéka: a létfenntartás indítékát fel kell váltania a nyereségérdekeltségnek.

56. oldal, Franklin Nyomda és Kiadó Kft., 1997

pertita>!

Végső soron ezért van a társadalom egész szervezetére kiható következménye annak, hogy a gazdasági rendszert a piac irányítja: ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a társadalom a piac függelékeként működik. Ahelyett, hogy a gazdaság lenne beágyazva a társadalmi viszonyokba, a társadalmi viszonyok vannak beágyazva a gazdasági rendszerbe.

74. oldal, Franklin Nyomda és Kiadó Kft., 1997

1 hozzászólás
pertita>!

Nem ismerték fel, hogy a piacok rendkívüli erejű önszabályozó rendszerré való összekapcsolódása nem a piacok valamilyen belső burjánzási tendenciájának eredménye, hanem igencsak mesterséges élénkítőszerek hatása, amelyeket azért adtak be a társadalomnak, hogy megfeleljen egy olyan helyzetnek, amelyet a gép nem kevésbé mesterséges jelensége teremtett.

74. oldal, Franklin Nyomda és Kiadó Kft., 1997

RSH>!

A munkaerő állítólag a piacon találja meg az árát; minden más, nem így megállapított ár gazdaságtalan. Amíg a munkaerő alkalmazkodik ehhez a kötelezettséghez, addig a „munkaerőáru” kínálatának egyik elemeként fog viselkedni, és nem lesz hajlandó elkelni az alatt az ár alatt, amelyet a vevő még meg tud fizetni. Következetesen végiggondolva a dolgot ez azt jelenti, hogy a munkaerő fő kötelezettsége a szinte folyamatos sztrájk. Az állítás tökéletesen abszurd, ám mindössze a munkaerőáru-elmélet logikai következménye. Az elmélet és a gyakorlat összeegyeztethetetlenségének természetesen az a forrása, hogy a munkaerő nem áru, és ha a munkaerőt pusztán azért tartanák vissza, hogy megbizonyosodjanak pontos áráról […], akkor a társadalom nagyon hamar felbomlana a létfenntartás lehetetlensége miatt. Figyelemre méltó, hogy ezt a megfontolást nagyon ritkán említették a sztrájkprobléma tárgyalásakor a liberális közgazdászok.

290. oldal

RSH>!

Ami a tényeket illeti: Adam Smith állítása az első emberek gazdasági pszichológiájáról éppolyan téves volt, mint Rousseau-é a vadember politikai pszichológiájáról.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adam Smith
RSH>!

Arisztotelész, amikor határtalan és korlátlan, s „az ember számára nem természetes” elvként kárhoztatta a nyereségért való termelés elvét, a legfontosabb problémát vette célba, nevezetesen a gazdasági indíték elválását minden konkrét társadalmi kapcsolattól

[…]

[E]gészen a nyugat-európai feudalizmus végéig minden általunk ismert gazdasági rendszer a reciprocitás, a redisztribúció, a családi önellátás, vagy e három valamilyen kombinációja alapján szerveződött meg.

85. oldal