Per Wahlöö svéd
1926. augusztus 5. (Kungsbacka) – 1975. június 22. (Malmö)
| Teljes név | Per Fredrik Wahlöö |
|---|---|
| Katalógusnév | Wahlöö, Per |
| Nem | férfi |
Képek 2
Könyvei 24
Kapcsolódó sorozatok: Martin Beck · Jensen felügyelő · Martin Beck angol · Martin Beck svéd · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Albatrosz könyvek Magvető · Fekete Könyvek Európa · Rakéta Regényújság
Antológiák 2
Kiemelt alkotóértékelések
Per Wahlöö
Csak bámulom a Sjöwall-Wahlöö szerzőpáros tudatosságát.
1. Eldöntötték, miről akarnak írni.
A rendszerszintű társadalomkritikájuk az érzelmileg kiüresedett, politikailag megcsömörlött jövőről szól. Az egyes rendszerelemek bírálata pedig a jelenben, szinte teljes: az érzelmileg telítetlen, konformizált népesség; a szociális háló, a kényszerítő szervek működése; a sajtószabadság; a politikai és gazdasági elit tevékenysége, az állami berendezkedés stb.
2. Kiválasztották a legcélravezetőbb műfajt.
Ez szerintük a (politikai) krimi, amely a legszélesebb olvasóréteghez jut el.
3. És megkeresték a legalkalmasabb formát.
A távolságtartó, tárgyiasult dokumentarista stílus tökéletesen alkalmas arra, hogy a jövő uniformizált, lebutított és felülről irányított társadalmát jellemezzék.
Szépirodalmi igényű műveikben szinte teljes a tartalom és a forma összhangja. Széles és részletes társadalomképet festenek – elsősorban a problémákat hangsúlyozva –, és ebben a deheroizált hősök szerepeltetése éppúgy fontos adalék, mint a rendszerelemek folyamatos bírálata, vagy az állandóan tapintható politikai-hatalmi felelőtlenség.
Hiába fordították le műveiket 35 nyelvre, valójában sohasem „futottak be” igazán.* Ennek egyik oka nyilván a származási hely (a 60-as évek közepén Skandinávia még egzotikum), de az igazi probléma a baloldali politikai érzületük volt. Kellemetlenül feszegettek kényelmetlen kérdéseket, az ifjúság nevelésétől a demokrácia bírálatáig; és bár profetikus meglátásaik a mai napig figyelmeztetőek és elgondolkodtatóak, ezzel az erős intellektualitással nem lehetett jobban „befutni”.
Wahlöö két önállóan írt nagyszerű disztópiája közül az Acélugrás sajnos erősen didaktikus (az olvasáskor el kell vonatkoztatni a szóhasználattól), de a Gyilkosság a 31. emeleten tökéletes munka. Alapmű, kiteljesedik benne Wahlöö kérlelhetetlen intellektualitása. (Ezzel nálam olyan szerzői klubhoz csatlakozott, mint Dürrenmatt, Stoppard, néhány művében Spiró és Vonnegut, a sci-fi szerzők közül Lem vagy a Sztrugackij-fivérek.)
Hatásuk a mai napig jelentős, a wiki 25 filmet sorol fel a műveikből. Napjaink kortárs északi írói állandó, meleg hangú elismerései/visszatekintései mutatják, hogy a szerzőpáros nélkül nem lenne most „skandináv sci-fi” polc a könyvtárakban.
Hát irigylem őket a műveikért…
* Ámbár A nevető rendőr (1968) Edgar-díjat kapott 1971-ben, ami példátlan. A XX. században nem-angolszász íróként ők az egyedüli díjnyertesek.
Népszerű idézetek
– Éjszaka szolgálatban vagy? – kérdezte.
– Igen. Tizenkettőkor lépek be.
– Helyes. Akkor még van időnk, hogy előbb kettyöljünk egyet.
64. oldal
Aki rendőrre emel kezet, azt mindig elkapják. Nem mintha a közvélemény szolidáris volna a rendfenntartó hatalommal, mint például Angliában vagy a szocialista államokban, hanem mert ez az országos rendőr-főkapitányság egész magánhadseregének szívügye, s ilyenkor aztán igazán tudják, hogy mit akarnak.
58. oldal
– Nem volna valami nyugtatójuk?
– Nix ferstehen – mondta az orvos.
Rönn feltette a szemüvegét, és megnézte a fehér orvosi köpenyre tűzött plasztikkártyát. Pontosan rá volt írva az orvos neve. Doktor ÜZKÜKÖCÖTÜPZE.
– Aha – mondta magában.
32. oldal
Amikor meglátta a bejáratnál tolongó fiatal közönséget, azonnal megállapította, hogy körülbelül annyi eséllyel tudna elvegyülni köztük, mint egy strucc a tyúkketrecben…
138. oldal
Rönn majdnem sírva fakadt. Részben a kimerültségtől, de főleg azért, mert, mint újabban annyiszor, jobban sajnálta a bűnöst, mint az áldozatot.
A szép hajú fiatalember majdnem agyonvert egy kábítószerárust. Nem végzett különösebben sikeres munkát, de amit tett, az elég ahhoz, hogy az emberölés kísérletének alapos gyanújával illessék.
– Még több képesmagazint és füzetes regényt adtak ki, még semmitmondóbbakat, és kihasználták az emberekben meglevő általános tendenciát.
– Milyen tendenciát?
– Azt, hogy az emberek inkább képeket néznek, mint olvasnak, és ha egyáltalán olvasnak, akkor inkább semmitmondó zagyvaságokat vesznek a kezükbe, mint olyasmit, ami gondolkozásra, agymunkára vagy állásfoglalásra késztet. Sajnos, ez már akkor is így volt.
81. oldal 18. fejezet
Nemdebár, a mi országunkban nincs hivatalos cenzura…Mégis…itt sokkal kegyetlenebb és következetesebb a cenzura, mint valaha is bármely rendőrállamban…Természetesen azért, mert magánosok gyakorolják akadálytalanul és jogilag megtámadhatatlan eszközökkel…Azért, mert….a cenzurának nem joga, hanem gyakorlati lehetősége olyanoknak a kezében van, akik…meg vannak arról győződve, hogy döntésük helyes és mindenki számára hasznos…mert az emberek többsége hisz ebben a visszájára fordított logikában, következésképpen amikor csak alkalmuk nyílik rá, maguk játszák meg a cenzort.
130. oldal
A rendőri munka alapja a józan gyakorlatiasság, a rutin, a szívósság és a rendszeresség. Igaz, hogy sok nehéz eset felderítését a véletlen segíti elő, de éppen ennyire igaz az is, hogy véletlen tágítható fogalom, amelyet nem szabad összetéveszteni a vak szerencsével. Bűnügyi nyomozás során a véletlenek hálóját a lehető legapróbb szeműre kell fonni. S a tapasztalatnak és a szorgalomnak ebben nagyobb szerepe van, mint a zseniális ötleteknek. a jó memória és a köznapi, paraszti ész értékesebb tulajdonság, mint az intellektuális sziporkázás.
Az intuíciónak nincs helye a gyakorlati rendőri munkában.
37. oldal