!

Paula McLain

1965 (Fresno, Kalifornia) –

Nem
Honlaphttp://www.paulamclain.com
Facebookhttps://www.facebook.com/paulamclainauthor

Könyvei 7

Paula Mclain: A párizsi feleség
Paula McLain: Napkeringő
Paula McLain: Szerelmünk romjai
Paula McLain: The Paris Wife
Paula McLain: A Mind of Her Own
Paula McLain: Circling the Sun
Paula McLain: Love and Ruin

Népszerű idézetek

>!
Kókuszka

– Mindannyian számtalan dologtól félünk, ám ha az ember lebecsüli magát, vagy engedi, hogy a félelem börtönében éljen, akkor többé már nem önmaga, nem igaz? A valódi kérdés az, hogy vállaljuk-e a boldogsággal járó kockázatot.

177. oldal, 25.fejezet

Paula McLain: Napkeringő Egy megzabolázhatatlan és bátor nő története

>!
Annamarie P

Lehet, hogy egy idő után minden házasság a székek elfordításáról szól. A beszédes csendről és a félrenézésről.

260. oldal

3 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis P

– A bikákat és a vért elviselem – mondta nekem Don halkan. – Az emberektől fordul fel a gyomrom.

259. oldal

>!
Kókuszka

– Csak a saját határainkig tudunk elmenni, ha semmi egyebet, ezt kőkeményen megtanultam. Ha ennél többet teszünk, túl sokat áldozunk fel magunkból. És végül senkinek sem leszünk elég jók.

355. oldal, 57.fejezet

Paula McLain: Napkeringő Egy megzabolázhatatlan és bátor nő története

>!
Annamarie P

– Pokolba velük. Semmi sem fáj, ha az ember nem engedi.
– Ezt komolyan elhiszed?

308. oldal

>!
Annamarie P

Egyesek szerint keményebben és kitartóbban kellett volna küzdenem a házasságomért, de egy elmúlt szerelemért küzdeni olyan lett volna, mint élni próbálni egy elveszett város romjai között. Nem bírtam elviselni, így meghátráltam…

363. oldal

>!
Kókuszka

– Néha, amikor az embert fájdalom éri, segít, ha belevetheti magát valamibe, ami súlytalanná teszi, és megszabadítja a terhektől.

360. oldal, 58.fejezet

Paula McLain: Napkeringő Egy megzabolázhatatlan és bátor nő története

>!
Annamarie P

Csak hallgattam, ahogy beszél, és azt hiszem, így kezdődött, a csodálattal és irigységgel. Később azon kaptam magam, hogy a kezét bámulom, azután pedig a szemét és a száját.

31. oldal

>!
Véda MP

– Mindenki azt mondja, hogy az Ulysses remekmű – mondta Ernest. – Olvastam belőle néhány fejezetet, egy folyóirat közölte folytatásokban. Nem ehhez vagyok szokva, de valami fontos történik benne.
– Egészen zseniális – felelte Lewis. – Joyce mindent meg fog változtatni, ha hihetünk Poundnak. Járt már Pound lakásán?
– Hamarosan elmegyek hozzá – válaszolta Ernest, bár még oda sem küldte el az ajánlólevelet.
– Jóember, el kell mennie. Nem mindenki bírja elviselni Poundot, de kötelező találkozni vele.
– Mi olyan nehéz Pounddal kapcsolatban? – kérdezte Ernest.
– Az igazat megvallva, ő maga – nevetett Lewis. – Majd meglátja. Ha Joyce szakasztott olyan, mint egy halk szavú professzor a kopott kabátjában és a sétabotjával, Pound maga az ördög, arcátlan és félőrült, folyton a könyvekről és a művészetről magyaráz.
– Én találkoztam az ördöggel – felelte Ernest-, és az ördög nagy ívben tesz a művészetre.

105. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ezra Pound · James Joyce
>!
cassiesdream

– Mi a pasasod neve? – kérdezte Roland.
– Nem nevezném a pasasomnak, de a neve Ernest Hemingway.
– Hemingway? – szólalt meg Fonnie. – Ez meg miféle név?