!

Paul Johnson brit

1928. november 2. (Manchester, Anglia) – 2023. január 12. (London)

Tudástár · 10 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv · 2 film

Teljes névPaul Bede Johnson
KatalógusnévJohnson, Paul
Nemférfi
Honlappauljohnsonarchives.org

Könyvei 15

Paul Johnson: Az amerikai nép története
Paul Johnson: Értelmiségiek
Paul Johnson: A modern kor
Paul Johnson: Szókratész
Paul Johnson: A zsidók története
Paul Johnson: A kereszténység története
Paul Johnson: A reneszánsz
Paul Johnson: Az ősi Egyiptom civilizációja
Paul Johnson: Hősök
Paul Johnson: Isten nyomában

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Természet- és Társadalomtudományi sorozat Európa · Európa tudományos diákkönyvtár Európa · Áttekintések Európa

Illusztrálásai 2

Neil Gaiman: Books of Magic – A mágia könyvei
John Byrne – Jeph York – Dan Jolley – Ian Edginton – James Woodring – Dave Gibbons – Kelley Puckett – Paul Guinan – Sarah Elizabeth Byam – Peter Milligan – Chris Warner – John Arcudi: Aliens: The Original Years Omnibus 2.

Népszerű idézetek

Kuszma>!

A Montaigu Egyetemet gúnyosan csak „Teológia Anya segglyuká”-nak nevezték a párizsiak. Az egyetem ódon volt, roskatag, nyirkos és koszos; az élelmezés felháborító, a hálótermek húgyszagúak, és mindennapos volt a verekedés. Erazmus már huszonhat esztendős volt, és mélységesen gyűlölte az egészet, akárcsak Rabelais, aki azt kívánta, bárcsak égne porig. Két másik alamnus – Loyolai Ignác és Kálvin János – azonban éppen ellenkezőleg: csodálták az intézmény szigorát és egyszerűségét, és nagyszerűen érezték magukat az egyetemen; íme egy igazi és komoly szakadék a 16. századi humanisták és puritánok között. Az egyetem a vallás mechanikus oldalát hangsúlyozta. A Louvain Egyetemen, ahol Erazmus szintén eltöltött némi időt, 1493-ban még hosszan vitázott arról a tanári kar és a diákság, hogy négy, egymást követő napon elmondott ötperces ima nagyobb eséllyel talál-e meghallgatást, mint egyetlen, húszperces fohász, meg arról, hogy egy tízperces, tíz emberért mondott ima hatékonyabb-e, mint tíz egyperces. A vita nyolc héten át tartott, tehát tovább, mint amennyi idő alatt Kolumbusz Kristóf 1492-ben, vagyis egy évvel korábban Amerikába ért.

357-358. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1492 · 1493 · Kolumbusz Kristóf
16 hozzászólás
Kuszma>!

A kereszténységnek, amely a hitet az igazsággal tekinti azonosnak, azt kell tanítania – és ha helyesen fogjuk fel, tanítja is –, hogy az igazsággal való mindennemű ellenkezés erkölcstelen. Egy hívő kereszténynek a tényektől semmi félnivalója nem lehet; egy keresztény történész, aki bármilyen okból és bárhol is, de meghúzza kutatásainak határait, egyben elismeri hitének határait is, és egyidejűleg megsérti az igazság folyamatos és mind teljesebb feltárására törekvő vallásának lényegét.

Előszó

6. oldal, Előszó (Európa, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység
18 hozzászólás
Kuszma>!

…egy igazi forradalomban a legnemesebb egyéniségek mindig háttérben maradnak. Az erőszakos forradalmat kezdetben szűk látókörű fanatikusok és zsarnokoskodó álszentek irányítják. Aztán a kor öntelt, sikertelen értelmiségére kerül sor. Ezek a vezetők és vezérek. A közönséges csirkefogókról, mint látja, nem beszélek. A lelkiismeretes, igazságos, nemes, emberies és őszinte szellemek: az önzetlenek és az intelligensek elindíthatnak egy mozgalmat, de a gyeplőt hamarosan kiveszik a kezükből. Nem ők a forradalom vezetői. Ők az áldozatai: az undor, a csalódottság és nemegyszer a lelkifurdalás áldozatai. Groteszkül megcsalt remények, eltorzított eszmék, ez a forradalmi siker megkoronázása.
Joseph Conrad

Paul Johnson: A modern kor A huszadik század igazi arca

6 hozzászólás
Kuszma>!

A fennmaradott dokumentumokban közösségellenes bűnöket elkövetett állatok kiátkozásáról (és akasztásáról is) gyakran olvashatunk. 1531-ben egy francia egyházjogász, Chassenée De Excommunicatione Animalium Insectorium című művében védelmébe vette ezt a gyakorlatot. Kijelentette, hogy a módszer gyakran eredményesnek bizonyult; említést tett tavakból kiűzött angolnák, templomokból elrémisztett verebek stb. eseteiről. A hernyók és más kártevők csak kacagnának, ha világi törvényszék elé idéznék őket, s ezért keményebben kell őket sújtani: „az egyházi átoktól sokkal jobban tartanak, mert a teremtmények félik Istent, aki megalkotta őket”. Mindenesetre – tette hozzá – a törvényt be kell tartani, és védőt is ki kell jelölni a vádlottak mellé.

304. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1531 · angolna · hernyó · veréb
9 hozzászólás
Kuszma>!

Az eredeti marxista tézis szerint a kapitalizmus össze fog omlani. Ez nem történt meg. Az első tartalékötlet (Hruscsové) az volt, hogy „a szocialista tömb” életszínvonalban fogja megelőzni a Nyugatot. De ez se valósult meg. A második tartalékötlet, amit a hetvenes évek elejétől folyamatosan hangoztattak, s melyet nemcsak a harmadik világnak sikerült eladni, hanem az ENSZ alapelve is lett, az volt, hogy a magas nyugati életszínvonal nem a hatékonyabb gazdasági rendszer következménye, hanem a világ többi részének szándékos és szisztematikus lezüllesztéséből származó erkölcstelen haszon.

Paul Johnson: A modern kor A huszadik század igazi arca

Kapcsolódó szócikkek: kapitalizmus
26 hozzászólás
Kuszma>!

(Hitler) Egyik utolsóként feljegyzett, 1945. április 27-ről eredő megjegyzése (három nappal az előtt, hogy megölte magát – vitatott, vajon méreggel vagy golyóval) ez volt: „Utólag az ember már nagyon bánja, hogy annyira kedves volt.”

Paul Johnson: A modern kor A huszadik század igazi arca

Kapcsolódó szócikkek: 1945 · Adolf Hitler
11 hozzászólás
Kuszma>!

Először a 7. században fordult elő, hogy emberek pénzért átvállalták mások bűneiért a penitenciát. A dolog tilos volt, az egyház eleinte az efféle bűnváltság minden formáját ellenezte. Az első egérút volt a fizetség nélküli helyettesítés. Valaki elvégezhette, elvállalhatta egy másik ember büntetését az iránta való szeretetből – esetleg félelemből, vagy eljövendő kegyek, kedvezmények reményében is. Az egyik korai eset volt, amikor egy tehetős ember 840 segítője jóvoltából három nap alatt teljesített hétévnyi böjtbüntetést.

305. oldal

Kapcsolódó szócikkek: VII. század
5 hozzászólás
Kuszma>!

Mint azt Hruscsov a maga jellegzetes stílusában megjegyezte a Szovjet Statisztikai Hivatal tisztviselőiről: „Ők abból a fajtából valók, akik a szarból is képesek puskagolyót önteni.”

Paul Johnson: A modern kor A huszadik század igazi arca

Kapcsolódó szócikkek: Nyikita Szergejevics Hruscsov
Kuszma>!

A nukleáris energia feltalálására irányuló erőfeszítés egy sor új technológiai eljárás megteremtését is magával hozta: az első teljesen automatizált gyárat, az első távirányítással működtetett műhelyt, az első teljesen steril ipari folyamatot – több mint 500 ezer négyzetméternyi szivárgásmentes gépezetet – és egy sor forradalmian új szerszámot. A pazarlás hatalmas volt, s utólag nagy része megbocsáthatatlannak látszott. De a háború a pazarlásról szól: a háború maga a pazarlás.

Paul Johnson: A modern kor A huszadik század igazi arca

49 hozzászólás
Kuszma>!

Politikai tevékenységgel ritkán lehet elősegíteni a gazdasági jólétet, ugyanakkor – ha elég intenzív és elég sokáig tart – alá lehet ásni. A kormány leghasznosabb funkciója, hogy védje a partvonalat, amelyen belül az egyén érvényre tudja juttatni a saját érdekeit, miközben hasznot húz a közérdekből is.

Paul Johnson: A modern kor A huszadik század igazi arca

9 hozzászólás