!

Paul Feyerabend osztrák

Paul Karl Feyerabend

Tudástár · 34 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv

Teljes névPaul Karl Feyerabend
KatalógusnévFeyerabend, Paul
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 4

Paul Feyerabend: A módszer ellen
Paul Feyerabend: Három dialógus a tudásról
Paul Karl Feyerabend: Farewell to Reason
Paul Feyerabend: Killing Time

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Horror Metaphysicae · Kísértések Atlantisz

Róla szóló könyvek 1

Beatrice Collina: Lakatos és Feyerabend

Kiemelt alkotóértékelések

Morpheus>!

Paul Feyerabend

Egyik szellemi mesteremnek tekintem. Többek között – ismeretelméleti anarchistának tartom magam, ami neki köszönhető.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kkatja>!

A XX. században a tudomány feladott minden filozófiai igényt, és nagy üzletté vált. Ma nem fenyegeti többé a társadalmat, hanem egyike legerősebb fenntartóinak. Messzemenően figyelmen kívül hagyja a humanitás megfontolásait, éppígy mindenfajta progresszivitást, amely kívül esik a helyi reformok keretein. Jó fizetés, jó viszony a főnökhöz és a kollégákhoz, akikkel az embernek közvetlenül dolga van – ezzel a legfontosabb céljai ezeknek az emberhangyáknak, akik felülmúlják magukat jelentéktelen problémák megoldásában, de a dolgok összefüggését – illetékességi körükön kívül – nem tudják megragadni. Az ilyenek, abban a hiszemben, hogy a Nagy Lépést teszik előre, habozás nélkül olyan furkósbottá változtatják a tudományt, amely alávetettségbe veri az embereket.

594. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tudomány · XX. század
3 hozzászólás
Kkatja>!

…a tudósok nézetei, kivált az alapvető kérdések tekintetében, gyakran éppúgy különböznek egymástól, mint az eltérő kultúrák ideológiái.

25. oldal Előszó a 3. angol kiadáshoz

2 hozzászólás
Morpheus>!

[…] a nyugati tudomány ma már egyeduralkodó bolygónkon; ennek oka azonban nem „inherens racionalitásának” belátásában, hanem az erőfitogtatásban keresendő (a gyarmatosító rendszerek rákényszerítették saját életformájukat a leigázottakra), és a fegyverek iránt mutatkozó keresletben: eleddig a nyugati tudomány ölében születtek meg a halál leghatékonyabb eszközei.

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fegyver · gyarmatosítás · halál · tudomány
Morpheus>!

A második világháború idején, amikor az amerikai hadseregnek hirtelen szüksége támadt orvosokra, egyszerre lehetségessé vált az orvosi képzést fél évre rövidíteni (de a megfelelő tankönyvek rég eltűntek megint. A háborúban leegyszerűsödött a tudomány. Békeidőben viszont megköveteli a presztízse, hogy bonyolult legyen.).

484. oldal

Kapcsolódó szócikkek: képzés · orvos · presztízs · tudomány
Kkatja>!

    Viharos előadásai, meghökkentő megjelenése, s ugyanakkor gúnyos kisiklása a bármely alakjával való azonosításból csak megerősítették a szövegei keltette borzongást: ez a megjelenés – az a megjelenés. Bár a kezdetben tudományfilozófián belüli provokációt a tudományt vallásává tevő nyugati világ provokálásává eszkaláló nyolcvanas évekbeli zürichi fellépésein már nem hajította mankóját hanyagul az auditórium sarkába, mint egykor, forróbb időkben Nyugat-Berlinben, kétségkívül még mindig meglehetősen abszurd látvány volt ez a csavargó külsejű úr a légkondicionált egyetemi előadótermek jól öltözött tudósjelöltjei vagy a konferenciák csokornyakkendős professzorai között. Az ócska zöld trikóra húzott rózsaszín trikó, az égnek meredő hajszálak, az óriási mefisztói szemöldökök éppúgy a színpadi hatás részei voltak, mint a közönséggel folytatott szópárbajok jól uralt heves gesztusai s a publikum morajlása – tiltakozása-tetszése, ellenállása-odaadása. Nem akadémiai értelemben vett előadások mágusa-viadora volt Paul Feyerabend.
„Korunk legnagyobb filozófiai mulattatója” – írták róla, de ki mert nevetni a tréfáin? Hiszen az előadás után nem volt többé hova hazamenni.

603-604. oldal Egy régi ördög. Paul Feyerabend (Miklós Tamás)

Kapcsolódó szócikkek: Nyugat-Berlin
Morpheus>!

Könyvem megírásában elsődlegesen humanitárius, és nem intellektuális megfontolások vezettek. Az embereket akartam segíteni, nem pedig a „tudást előbbre vinni”.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emberek · segítség · tudás
Kkatja>!

[…] a racionalista vita az irányított eszmecsere speciális esete. Ezzel szemben a nyitott vita résztvevői megpróbálják megérteni egymás észjárását, viselkedését és észlelésmódját, s ezenközben olyannyira belehelyezkednek egymás világába, hogy tulajdon világfölfogásuk, eszméik, észleléseik akár teljes egészében átalakulhatnak – egy új tradíció részeseiként új emberekké válnak. A nyitott eszmecsere résztvevői tisztelik partnerüket, legyen bár az egyetlen személy egyén vagy egy egész kultúra, míg a racionális eszmecsere csak a racionalitás talaján folytatott vita keretein belül garantálja a tiszteletet. A nyitott vitának nincs szabálygyűjteménye, bár alkothat szabályokat, és nem követ semmiféle logikát, jóllehet előrehaladtával a logika új formái rajzolódhatnak ki.

586. oldal

Kapcsolódó szócikkek: logika · tisztelet · tradíció · vita
Morpheus>!

A közoktatásnak az alapelvek közötti választásra kell felkészítenie a polgárt, és arra, hogy megtalálja a maga útját abban a társadalomban, amely különböző alaptételekre fölesküdött csoportokból áll: semmilyen körülmények között nem szabad azonban úgy megnyirbálnia a polgárok elméjét, hogy az immár csak egy bizonyos csoport alapelveit legyen képes befogadni.

367. oldal

Kapcsolódó szócikkek: alaptétel · elme · oktatás · társadalom · út · választás
3 hozzászólás
Morpheus>!

És ez az egyik okom arra, hogy azt javasoljam, hogy az alapproblémákat – beleértve az episztemológiai problémákat és a módszertani kérdéseket is – vegyük ki a szakértők (orvosok, tudományfilozófusok stb.) kezéből, és adjuk azokat a polgárok kezébe, hadd oldják meg ők. A szakértők tanácsadói minőségben tevékenykednek majd, tanácsokat adhatnak, de a végső szó joga nem őket fogja illetni. Episztemológia helyett a polgárok vegyék kezükbe a dolgokat – ez a jelszavam.

174. oldal

2 hozzászólás
Morpheus>!

Nehéz elhinni, hogy micsoda képtelenségekkel állt elő valamennyi Korszak Nagy Embere, no és nehéz megérteni, hogy mennyire rászedhető a nagy nyilvánosság.

176. oldal