Paul Feyerabend osztrák
Tudástár · 34 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv
Teljes név | Paul Karl Feyerabend |
---|---|
Katalógusnév | Feyerabend, Paul |
Nem | férfi |
Képek 1
Könyvei 4
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Horror Metaphysicae · Kísértések Atlantisz
Róla szóló könyvek 1
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
A XX. században a tudomány feladott minden filozófiai igényt, és nagy üzletté vált. Ma nem fenyegeti többé a társadalmat, hanem egyike legerősebb fenntartóinak. Messzemenően figyelmen kívül hagyja a humanitás megfontolásait, éppígy mindenfajta progresszivitást, amely kívül esik a helyi reformok keretein. Jó fizetés, jó viszony a főnökhöz és a kollégákhoz, akikkel az embernek közvetlenül dolga van – ezzel a legfontosabb céljai ezeknek az emberhangyáknak, akik felülmúlják magukat jelentéktelen problémák megoldásában, de a dolgok összefüggését – illetékességi körükön kívül – nem tudják megragadni. Az ilyenek, abban a hiszemben, hogy a Nagy Lépést teszik előre, habozás nélkül olyan furkósbottá változtatják a tudományt, amely alávetettségbe veri az embereket.
594. oldal
…a tudósok nézetei, kivált az alapvető kérdések tekintetében, gyakran éppúgy különböznek egymástól, mint az eltérő kultúrák ideológiái.
25. oldal Előszó a 3. angol kiadáshoz
[…] a nyugati tudomány ma már egyeduralkodó bolygónkon; ennek oka azonban nem „inherens racionalitásának” belátásában, hanem az erőfitogtatásban keresendő (a gyarmatosító rendszerek rákényszerítették saját életformájukat a leigázottakra), és a fegyverek iránt mutatkozó keresletben: eleddig a nyugati tudomány ölében születtek meg a halál leghatékonyabb eszközei.
34. oldal
A második világháború idején, amikor az amerikai hadseregnek hirtelen szüksége támadt orvosokra, egyszerre lehetségessé vált az orvosi képzést fél évre rövidíteni (de a megfelelő tankönyvek rég eltűntek megint. A háborúban leegyszerűsödött a tudomány. Békeidőben viszont megköveteli a presztízse, hogy bonyolult legyen.).
484. oldal
Viharos előadásai, meghökkentő megjelenése, s ugyanakkor gúnyos kisiklása a bármely alakjával való azonosításból csak megerősítették a szövegei keltette borzongást: ez a megjelenés – az a megjelenés. Bár a kezdetben tudományfilozófián belüli provokációt a tudományt vallásává tevő nyugati világ provokálásává eszkaláló nyolcvanas évekbeli zürichi fellépésein már nem hajította mankóját hanyagul az auditórium sarkába, mint egykor, forróbb időkben Nyugat-Berlinben, kétségkívül még mindig meglehetősen abszurd látvány volt ez a csavargó külsejű úr a légkondicionált egyetemi előadótermek jól öltözött tudósjelöltjei vagy a konferenciák csokornyakkendős professzorai között. Az ócska zöld trikóra húzott rózsaszín trikó, az égnek meredő hajszálak, az óriási mefisztói szemöldökök éppúgy a színpadi hatás részei voltak, mint a közönséggel folytatott szópárbajok jól uralt heves gesztusai s a publikum morajlása – tiltakozása-tetszése, ellenállása-odaadása. Nem akadémiai értelemben vett előadások mágusa-viadora volt Paul Feyerabend.
„Korunk legnagyobb filozófiai mulattatója” – írták róla, de ki mert nevetni a tréfáin? Hiszen az előadás után nem volt többé hova hazamenni.
603-604. oldal Egy régi ördög. Paul Feyerabend (Miklós Tamás)
[…] a racionalista vita az irányított eszmecsere speciális esete. Ezzel szemben a nyitott vita résztvevői megpróbálják megérteni egymás észjárását, viselkedését és észlelésmódját, s ezenközben olyannyira belehelyezkednek egymás világába, hogy tulajdon világfölfogásuk, eszméik, észleléseik akár teljes egészében átalakulhatnak – egy új tradíció részeseiként új emberekké válnak. A nyitott eszmecsere résztvevői tisztelik partnerüket, legyen bár az egyetlen személy egyén vagy egy egész kultúra, míg a racionális eszmecsere csak a racionalitás talaján folytatott vita keretein belül garantálja a tiszteletet. A nyitott vitának nincs szabálygyűjteménye, bár alkothat szabályokat, és nem követ semmiféle logikát, jóllehet előrehaladtával a logika új formái rajzolódhatnak ki.
586. oldal
A közoktatásnak az alapelvek közötti választásra kell felkészítenie a polgárt, és arra, hogy megtalálja a maga útját abban a társadalomban, amely különböző alaptételekre fölesküdött csoportokból áll: semmilyen körülmények között nem szabad azonban úgy megnyirbálnia a polgárok elméjét, hogy az immár csak egy bizonyos csoport alapelveit legyen képes befogadni.
367. oldal
És ez az egyik okom arra, hogy azt javasoljam, hogy az alapproblémákat – beleértve az episztemológiai problémákat és a módszertani kérdéseket is – vegyük ki a szakértők (orvosok, tudományfilozófusok stb.) kezéből, és adjuk azokat a polgárok kezébe, hadd oldják meg ők. A szakértők tanácsadói minőségben tevékenykednek majd, tanácsokat adhatnak, de a végső szó joga nem őket fogja illetni. Episztemológia helyett a polgárok vegyék kezükbe a dolgokat – ez a jelszavam.
174. oldal