!

Paul Celan francia román

1920. november 23. (Chernivtsi, Románia) – 1970. április 20. (Párizs)

Tudástár · 62 kapcsolódó alkotó · 4 kapcsolódó könyv

Teljes névPaul Antschel
KatalógusnévCelan, Paul
Nemférfi

Könyvei 7

Paul Celan: Nyelvrács
Paul Celan: Halálfúga
Paul Celan: Paul Celan versei
Paul Celan: Voltak éjszakák
Paul Celan: Piesok z urien
Paul Celan: Lélegzetváltások
Paul Celan: Memory Rose Into Threshold Speech

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Napjaink Költészete Európa

Fordításai 1

E. M. Cioran: Lehre vom Zerfall

Antológiák 20

Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei
Várady Szabolcs (szerk.): Nagy a május hatalma
Kormos István (szerk.): Új szerelmes kalendárium
Baranyi Ferenc (szerk.): Száz szerelmes sóhaj
Ferencz Győző (szerk.): Hang szólít
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Csukás István (szerk.): Koncert
Hajnal Gábor (szerk.): Jelzések
Domokos Mátyás (szerk.): Kezek dicsérete

Róla szóló könyvek 4

J. M. Coetzee: Fogaskerekek
Bartók Imre: Paul Celan
Kántás Balázs: Nyelv / Rács / Törés
Kiss Noémi: Határhelyzetek

Népszerű idézetek

Kalmár_Melinda P>!

FONÁLNAPOK
a szürkesfekete pusztaság felett.
Egy fa-
magas gondolat,
amint fényhangot ragad: vannak
még dallamok az
emberen túl is.

76. oldal

Espresso>!

Szemed égszínével teríted szerelmünk asztalát: nyár s ősz között nyoszolyául.

10. oldal

Kalmár_Melinda P>!

Ahogy kihalsz belőlem:

Az utolsó
elnyűtt
lélegzetcsomóban
ott vagy,
szilánknyi
élet.

99. oldal, Ahogy kihalsz belőlem

Kalmár_Melinda P>!

Fonálnapok
a szürkesfekete pusztán.
Egy fa-
magas gondolat
fényhangot fog: van
még dalolnivaló
az emberen túl.

77. oldal, Fonálnapok

Kalmár_Melinda P>!

MENNYDÖRGÉS: maga
az igazság
szállt alá az emberek
közé,
a metafora-
kavalkádba.

86. oldal

vargarockzsolt>!

Corona

Kezemből tépi ki az ősz az avart: hisz barátok vagyunk.
Kihámozzuk héjából az időt és megtanítjuk járni:
s az idő visszatér magába.

A tükörben vasárnap van,
álom az álomban,
a száj igazat beszél.

Szemem lepillant szerelmemre:
egymásra nézünk,
sötétséget beszélünk,
annyira szeretjük egymást, akár a mák és az emlékezet,
úgy alszunk, akár a bor a kagylóhéjban,
akár a tenger a Hold áramló fényében.

16. oldal

1 hozzászólás
borongo>!

A HALÁLOM te voltál:
megtarthattalak,
miközben minden lefoszlott rólam.

96. oldal

verdeleth>!

Isszuk a reggelek szürke tejét
napeste is isszuk
délben is isszuk
hajnalban is isszuk
és éjszaka isszuk
isszuk és isszuk
sírt ásunk magunknak
a légben ott nem fekszünk
szorosan majd

Kígyókkal játszik egy ember a házban
és ír és ír ha sötétlik Németországnak
aranyhajad Margit
ír és a háza elé lép
ki villannak a csillagok
füttyszóval hívja a vérebeket
füttyszóval hívja zsidóit elrendeli
ássatok sírt a talajban
tánczene szóljon

Isszuk a reggel szürke tejét
azt isszuk az éjben
hajnalban is isszuk
és délben is isszuk
és este is isszuk
isszuk és isszuk

Egy ember lakik a házban
kígyóival játszik és ír
ír ha sötétlik Németországban
aranyhajad Margit
Hamuszürke hajad Szulamit
sírt ásunk a légben
ott nem fekszünk szorosan majd

Ordít ez az ember
nyomjátok mélyebbre az ásót
amott meg harsogjon az ének
tõre után nyúl pörgeti
germán kék szeme villan
nyomjátok mélyebbre az ásót
ti meg húzzátok a táncot

Isszuk a reggelek szürke tejét
éjszaka isszuk
délben is isszuk
és reggel is isszuk
és este is isszuk
isszuk és isszuk
a házban lakik egy ember
aranyhajad Margit
hamuszínû hajad
Szulamit kígyóival játszik

Húzzátok a halálhoz
vígabban üvölti a halál
német nagymester
szomorúbb hegedûket
üvölti füstnek
szálltok fel a légbe
nyughattok a fellegeken
ott majd nem kell
szorosan heverészni

Isszuk a reggelek
szürke tejét
éjszaka isszuk
délben is isszuk
német nagymester a halál
este is isszuk
hajnalban is isszuk és isszuk
német nagymester a halál
és két kék szeme villan
ólomgolyóival lõdöz ránk
célba talál velük mindig
egy ember lakik házadban
aranyhajú Margit
uszítja reánk a vérebeket
sírt bérel mindünknek a légben
kígyóival játszik
és képzeleg
német nagymester a halál
aranyhajú Margit
hamuszínhajú Szulamit

Halálfúga

sophie P>!

SZÁMOLD a mandulákat,
számold, ami keserű volt és ébren tartott,
számolj bele engem is:

Kutattam szemed, és amint kinyitottad, senki nem nézett rád,
én sodortam a titokzatos fonalat,
mentén az általad elképzelt harmat
lecsorgott a korsókba,
amelyekre senki szívéhez el nem érő példabeszéd vigyáz,

Ott léptél be először egészen a névbe, mely a tiéd,
biztos lábakon magadhoz igyekeztél,
hallgatásod harangtornyában lesújtottak a kalapácsok,
csatlakozott hozzád, akit kilestek,
a halott is köréd fonta karját,
így keltetek át közösen az estén.

Keseríts el.
Számolj engem is a mandulákhoz.

30. oldal

giggs85>!

Tenebrae (Magyar)
Közel vagyunk, Uram.
foghatóan közel.

Már fogva, Uram,
egymásba marva, mintha
mindőnk teste a te
tested volna, Uram.

Imádkozz, Uram,
imádkozz hozzánk,
közel vagyunk.

Kajlán mentünk oda,
mentünk oda, ráhajolni
katlanra, vályúra.

Az itatóra, uram.

Vér volt, a vért
te ontottad, Uram.

Csillogott.

A te képedet verte szemünkbe, Uram.
Nyitva s üres a szem, a száj, Uram.

Ittunk, Uram.
A vért és a képet a vérben, Uram.

Imádkozz, Uram.
Közel vagyunk.