Tudástár

>

Passuth Krisztina

Passuth László (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.) magyar író, műfordító, Passuth Krisztina művészettörténész édesapja.

Életpályája

Éber Antal

Passuth Ferenc József, Sáros vármegye főszolgabírája és Éber (Ellenberger) Emánuella Eugénia gyermekeként született. Nagybátyja Éber Antal közgazdasági író, politikus volt. 1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. „Kincses Kolozsvár” inspiráló szellemisége, gazdag kulturális és történelmi öröksége meghatározták mind emberi, mind írói pályája alakulását – több történelmi regénye helyszínéül is Erdélyt választotta.

Az impériumváltás után, 1920-ban került Budapestre. Édesanyja a rákospalotai Villasoron vásárolt házat, Passuth életének több szakaszában élt Rákospalotán, illetve Újpesten.

Passuth László: Eurázia

Passuth László: Eurázia

Jogi diplomát szerzett a szegedi egyetem jogtudományi karán. 1919 és 1950 között banktisztviselőként dolgozott, majd 1950-től 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Fordító Iroda szakfordítója volt. Kisebb írásai, tanulmányai és kritikái az 1920-as évek közepétől több mértékadó folyóirat: a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és Válasz hasábjain jelentek meg. Regényeinek sorát a két világháború közötti átláthatatlan, zűrzavaros időket megidéző Eurázia nyitotta meg 1937-ben. Ebben a korai művében még avantgárd stílusjegyek ismerhetők fel.

Ezután egyre inkább rátalált saját írói hangjára és arra a műfajra, amelyben írásművészete a legjobban ki tudott teljesedni. Alapos filológiai felkészültséggel, kivételesen kifinomult stílusban történelmi regényeket kezdett írni.

Móricz Zsigmond

Passuth László: Esőisten siratja Mexikót

Passuth László: Esőisten siratja Mexikót

Első nagy sikere az Esőisten siratja Mexikót című regénye volt 1939-ben. Ez a Móricz Zsigmond biztatására papírra vetett, monumentális, egyszersmind fordulatos, izgalmas mű nemcsak a hazai olvasókat hódította meg, hanem a világ legkülönbözőbb nyelvterületein közkedvelt olvasmány mind a mai napig. Mikor évtizedekkel később Passuth személyesen is eljutott Mexikóba, nagy ünneplésben volt része: úgy fogadták, mint a konkvisztádorok-elpusztította ősi azték civilizáció legjobb európai ismerőjét.

1945-ben a Magyar PEN Club főtitkárává választották. Ezt a tisztségét egészen 1960-ig töltötte be, ám 1948 és 1957 között csak formálisan, háttérbe szorítva, mivel 1948-ban kizárták a Magyar Írók Szövetségéből.

Kitűnő idegennyelv-tudásának hála számos nyelvből fordított (gyakorló tolmácsi szinten volt otthonos a gimnáziumban elsajátított latin mellett az angol, a francia, a német, az olasz, a görög, a spanyol és a portugál nyelvekben) – minthogy 1949-től 1956-ig a kedvezőtlen politikai klímában szilencium alatt állt, csakis fordításai jelenthettek meg. A mellőzés évei után 1956-tól visszatért a magyar irodalmi életbe, de csak a "tűrt" kategóriában; viszont a hatalom az elé nem gördített akadályokat, hogy művei külföldön megjelenhessenek.

Passuth László: Forgóajtó
Passuth László: Felhő és oázis

Passuth László: Forgóajtó · Passuth László: Felhő és oázis

Hiába nem pártolták az irodalom korifeusai, a szocializmus évtizedeiben történelmi és életrajzi regényei a legolvasottabb művek közé tartoztak, szinte minden család könyvtárában fellelhetők voltak. Társadalmi regényeket is írt (Forgóajtó, Felhő és oázis), ám ezek nem találták meg az utat az olvasók szívéhez.

Házastársa Békésy Lola Alojzia volt, akit 1936. június 25-én Budapesten vett feleségül. A házassággal Békésy György Nobel-díjas biofizikus sógora lett.

Óriási életművet hátrahagyva 1979. június 19-én hunyt el Balatonfüreden, 78 éves korában. Sírja a róla elnevezett balatonarácsi temetőben található.

Munkássága, értékelése

Jósika Miklós · Jókai Mór · Gárdonyi Géza

Passuth László elsősorban történelmi regényíróként vált ismertté. Elődei között Jósika Miklós, Jókai Mór és Gárdonyi Géza nevét szokás megemlíteni.

Passuth László: Tört királytükör
Passuth László: Nápolyi Johanna
Passuth László: Négy szél Erdélyben
Passuth László: Sárkányfog

Passuth László: Tört királytükör · Passuth László: Nápolyi Johanna · Passuth László: Négy szél Erdélyben · Passuth László: Sárkányfog

Rendkívül széles érdeklődési körébe beletartozott a középkori magyar történelem. Ennek köszönhetően született meg a II. Endréről szóló Hétszer vágott mező, a Luxemburgi Zsigmondról szóló Tört királytükör, valamint a Nápolyi Johanna, továbbá a Báthoryak-korabeli Erdély nagy sorskérdéseit témául választó Négy szél Erdélyben, illetőleg Sárkányfog, s a Wesselényi-összeesküvésről és Zrínyi Ilonáról szóló a Sasnak körmei között.

Passuth László: Ravennában temették Rómát
Passuth László: A bíborbanszületett
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Passuth László: Fekete bársonyban
Passuth László: A harmadik udvarmester

Passuth László: Ravennában temették Rómát · Passuth László: A bíborbanszületett · Passuth László: Esőisten siratja Mexikót · Passuth László: Fekete bársonyban · Passuth László: A harmadik udvarmester

A Nyugatrómai Birodalom bukásának zaklatott időszaka (Ravennában temették Rómát), és a bizánci udvar intrikái is megragadták írói képzeletét. (A Bíborbanszületett című regényének főhőse Szent László királyunk unokája, Komnénosz Mánuel. Az ennek, a Nyugat és a Kelet hatalmi ellentéteit a maga javára fordítani kívánó bizánci császárnak az életét feldolgozó grandiózus történelmi tabló sokak szerint a Passuth-életműben az opus magnum.) Passuth László regényes korrajzai közül talán a legismertebb, s a mai napig is a legkedveltebb az ún. „spanyol trilógia”, melyben a spanyol Habsburgok világuralmának, majd hanyatlásának koráról mesél. (Esőisten siratja Mexikót, Fekete bársonyban, A harmadik udvarmester)

Passuth László: Madrigál
Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa
Passuth László: Aranyködben fáznak az istenek
Passuth László: Medúzafej
Passuth László: Lagúnák

Passuth László: Madrigál · Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa · Passuth László: Aranyködben fáznak az istenek · Passuth László: Medúzafej · Passuth László: Lagúnák

Művészéletrajzai is jelentősek. Megihlette a késő-reneszánsz olasz zeneszerzőinek: Gesualdónak és Monteverdinek az élete (Madrigál, A mantuai herceg muzsikusa), Raffaello vatikáni korszaka (Aranyködben fáznak az istenek), akárcsak a másik festőóriás: Caravaggio kalandos élete. (Medúzafej) Lagúnák címmel Giorgione szerelmi életébe is elkalauzol.

Dan Brown

Passuth László: A lombard kastély

Passuth László: A lombard kastély

Művei sorából feltétlenül említést érdemel még A lombard kastély (1941), amelynek főhőse egy ragyogó tehetségű fiatal művészettörténész, aki itáliai tanulmányútján képhamisítási ügybe keveredik, ugyanis arra akarják felhasználni, hogy szakvéleményével bizonyos festményeket neves festők alkotásaként hitelesítsen. A művészettörténeti rejtvényfejtés krimiszerű izgalmát felkínáló regényt napjainkban „a magyar Da Vinci-kódként” tartják számon, hozzátéve azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy a Passuth-mű több, mint 60 évvel Dan Brown bestsellere előtt keletkezett.

Nagyívű, szélesen hömpölygő regényeinek becsülésreméltó erénye a gondos forrásfeldolgozói munkából adódó hitelesség, valamint az a törekvés, hogy a tárgyul választott eseményeket minél átfogóbb, európai perspektívából tárja a nagyközönség elé.

Kardos László

Passuth László: Esőisten siratja Mexikót

Passuth László: Esőisten siratja Mexikót

A Passuth-próza jellemzően hosszú mondatokból építkezik, amelyek többszörösen összetettek vagy mellérendelők. Nyelvi világára jellemző még az is, hogy képszerű, költői. A Nyugat folyóiratban a neves irodalomtörténész, Kardos László az Esőisten siratja Mexikót című regény kapcsán annak a véleményének ad hangot, hogy a regény nyelve egyszerre keresett és gazdag. „A mondatok hasonlóak azokhoz a titokzatos homályba hulló indián tájakhoz, amelyeknek iszalagos, fülledt és buja vegetációját oly nagy kedvvel festegeti az író.”

Passuth László: Kutatóárok
Passuth László: Rézkor
Passuth László: Gyilokjáró
Passuth László: Barlangképek
Passuth László: Tíz esztendő, tető alatt

Passuth László: Kutatóárok · Passuth László: Rézkor · Passuth László: Gyilokjáró · Passuth László: Barlangképek · Passuth László: Tíz esztendő, tető alatt

A történelmi regények mellett Passuth László írói működésének másik nagy területe az emlékiratírás volt. Kamaszkori élményeitől az 1960-as évekig terjedően vetette papírra emlékeit, elmélkedéseit öt kötetben. (Kutatóárok, Rézkor, Gyilokjáró, Barlangképek, Tíz esztendő tető alatt)

Hegedüs Géza · Homérosz

A milliós példányszámot elérő Passuth Lászlót a korabeli kritika lektűríróként kezelte. Hegedüs Géza a Magyar Irodalmi Arcképcsarnok Passuth Lászlóról szóló részében ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy miközben az irodalom művelői Homérosz óta az olvasóközönség tetszésére vágynak, minek folytán rá vannak szorítva arra, hogy érdekesen írjanak, a szakmában gyanakodva nézik azokat, akik birtokában vannak a siker receptjének.

Hegedüs Géza ezzel zárja Passuth ellentmondásos fogadtatására adott magyarázatát:

"Évtizedeken át ő volt a legtöbb kiadásban, legnagyobb példányszámban megjelenő magyar író. Ezt tulajdonképpen életében sem, halála óta sem bocsátották meg neki az irodalom bennfentesei."

Passuthnak a szocializmus időszakában nemcsak az olvasmányosságát vetették a szemére, de az állítólagos »kultúrpesszimisztikus« múltnosztalgiáját is.

A kritikusok Passuth-tal szembeni tartózkodásába alighanem az is belejátszott, hogy Passuth keresztény szellemiségű, azaz – ha nem is harcosan, de – rendszerellenes volt. Mindebből logikusan következett, hogy Passuth László az aczéli kultúrpolitika hármas fölosztásában (támogatott, tűrt, tiltott) a „tűrt” kategóriába tartozott. Kitüntetést, hivatalos elismerést soha nem kapott.

Érdekes jelenség, hogy míg életében azzal vádolták Passuthot, hogy túl könnyű kézzel ír, napjainkban egy ellentétes probléma merül fel. A ma olvasói, úgy tűnik, nehezebben birkóznak meg a Passuth-művekben lépten-nyomon felbukkanó veretes körmondatokkal, archaikus kifejezésekkel, hosszúra nyúló művelődéstörténeti kitérőkkel. Mivel Passuth írói módszere az volt, hogy hatalmas történelmi tablókat festett, a cselekménybonyolítása sem feltétlenül olyan „pörgős”, mint amit napjaink olvasója elvárna.

Bár Passuth Lászlóról mind a mai napig nem született átfogó monográfia, azt senki se vonja kétségbe, hogy európai műveltségű és kitekintésű író volt, aki missziójának tekintette, hogy olvasói látókörét szélesítse.

Passuth László érdemei a történelmi ismeretterjesztésben és az egymást követő generációk magyarságtudatának megőrzésében vitán felül állnak. A bámulatos termékenységet a kérlelhetetlen minőségérzékkel ötvöző íróban a 20. század klasszikus rangra emelkedett nagy alkotóművészét tisztelhetjük.

Híres mondása

Művei

Passuth László: Eurázia
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Passuth László: Nápolyi Johanna
Passuth László: A lombard kastély
Passuth László: A bíborbanszületett
Passuth László: Forgóajtó
Passuth László: Felhő és oázis
Passuth László: Fekete bársonyban
Passuth László: Idegenek
Passuth László: Sasnak körme között
Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa
Passuth László: Négy szél Erdélyben
Passuth László: Lagúnák
Passuth László: Megszólal a sírvilág
Passuth László: Édenkert az óceánban
Passuth László: A harmadik udvarmester
Passuth László: Ravennában temették Rómát
Passuth László: Aranyködben fáznak az istenek
Passuth László: Kutatóárok
Passuth László: Madrigál
Passuth László: Rézkor
Passuth László: Örök Hispánia
Passuth László: Nápoly
Passuth László: Találkoztam Esőistennel
Passuth László: Gyilokjáró
Passuth László: Tört királytükör
Passuth László: Emlék és folytatás
Passuth László: Tornyok árnyékában
Passuth László: Barlangképek
Passuth László: Medúzafej
Passuth László: Víz tükrére krónikát írni
Passuth László: Tíz esztendő, tető alatt
Passuth László: Anselmus
Passuth László: Perszephoné

Passuth László: Eurázia · Passuth László: Esőisten siratja Mexikót · Passuth László: Nápolyi Johanna · Passuth László: A lombard kastély · Passuth László: A bíborbanszületett · Passuth László: Forgóajtó · Passuth László: Felhő és oázis · Passuth László: Fekete bársonyban · Passuth László: Idegenek · Passuth László: Sasnak körme között · Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa · Passuth László: Négy szél Erdélyben · Passuth László: Lagúnák · Passuth László: Megszólal a sírvilág · Passuth László: Édenkert az óceánban · Passuth László: A harmadik udvarmester · Passuth László: Ravennában temették Rómát · Passuth László: Aranyködben fáznak az istenek · Passuth László: Kutatóárok · Passuth László: Madrigál · Passuth László: Rézkor · Passuth László: Örök Hispánia · Passuth László: Nápoly · Passuth László: Találkoztam Esőistennel · Passuth László: Gyilokjáró · Passuth László: Tört királytükör · Passuth László: Emlék és folytatás · Passuth László: Tornyok árnyékában · Passuth László: Barlangképek · Passuth László: Medúzafej · Passuth László: Víz tükrére krónikát írni · Passuth László: Tíz esztendő, tető alatt · Passuth László: Anselmus · Passuth László: Perszephoné

Emlékezete

Korcsmáros Pál

Passuth László – Korcsmáros Pál: Esőisten siratja Mexikót

Passuth László – Korcsmáros Pál: Esőisten siratja Mexikót

  • Világsikert kivívott műve, az Esőisten siratja Mexikót 1939-től napjainkig 112 kiadást ért meg – a magyaron kívül – 9 nyelven! (Spanyolországban különösen nagy népszerűségre tett szert ez a történelmi regény Cortez felfedező és hódító útjáról; a spanyol és a mexikói indián kultúra végzetes találkozásáról. A mai napig is kötelező olvasmány.)
  • Az irodalom klasszikusai képregényben című, a Képes Kiadó által gondozott sorozat keretében 2021-ben kiadták az Esőisten siratja Mexikót képregény-verzióját. (Korcsmáros Pál grafikus-könyvillusztrátor 1963-ban rajzolta meg a szóban forgó képregényváltozatot, amely heti folytatásokban, 17 héten keresztül jelent meg a Füles rejtvényújságban. A „vér-arany-szerelem” verhetetlen hármasát felkínáló mű ebben a formában is nagy sikert aratott.)
  • Az antikvárium.hu-n Passuth László a legolvasottabb magyar regényírók sorában a 7. helyet foglalja el az elmúlt tíz évben forgalmazott könyvek mennyisége alapján.
  • A Passuth László írásművészetét tisztelők külön honlapot hoztak létre.
  • Passuth László máig tartó népszerűségét jól jelzi, hogy több emléktáblát avattak föl a tiszteletére. Balatonfüreden, ahol elhunyt, utca viseli a nevét. Budapest XXIII. kerületében, azaz Soroksáron is van az íróról elnevezett utca.
  • Az a temető, ahol végső nyughelyre lelt Balatonarácson, a Passuth László Római Katolikus Temető nevet kapta. (Lásd alább, a képanyagban)

További információk