Tudástár

>

Pákolitz István (Paks, 1919. szeptember 18. – Pécs, 1996. május 14.) József Attila-díjas (1963) magyar író, költő, pedagógus.

Élete

A Tolna vármegyei Pakson született Pákolitz György és Homoki Magdolna gyermekeként.

1937–1942 között a kalocsai tanítóképző diákja volt. 1950–1952 között szaktanító, 1952–1954 között pedig szaktanár képesítést szerzett. 1965–1967 között az ELTE BTK magyar szakán tanult.

1942–1945 között Maglódon, 1945–1954 között pedig Pakson tanított. 1944–45-ben Felső-Ausztriában hadifogoly volt. 1954–55-ben járási népművelési vezetőként dolgozott. 1955–1968 között a Baranya Megyei Tanács művészeti főelőadója, 1968–1980 között a Jelenkor szerkesztője, 1976-tól az Írószövetség dél-dunántúli csoportjának elnöke volt.

Költészete

Pákolitz István: Koronák
Pákolitz István: Bögrésdiákok

Pákolitz István: Koronák · Pákolitz István: Bögrésdiákok

Verseit a harmóniára törő lírai realizmus jellemezte, majd az 1960-as évek világképváltozása megrendülést, elégikus rezignációt hozott. Igazi hangváltást Koronák című 1974-es kötete jelentett: kísérletezett a modernizált klasszicizmussal, a szabad verssel, a szatirikus megoldásokkal. Kiemelkedők a gyerek- és ifjúkori élményvilágot feldolgozó versei. Diákkori emlékeit az 1980-as Bögrésdiákok című kisregényében írta meg. Gyermekeknek szóló kötetei is megjelentek.

Magánélete

1943-ban házasságot kötött Pipellán Gabriellával. Három gyermekük született: Gabriella (1944, Pécsi Gabriella néven néhány verseskötete jelent meg), István (1948) és Éva (1954).

Művei

Petrovácz István

Pákolitz István: Pepitafüzetemből

Pákolitz István: Pepitafüzetemből

  • Három költő (versek, 1954) (Boda Istvánnal és Petrovácz Istvánnal)
  • Évgyűrűk (vers, 1955)
  • Szüret (versek, 1958)
  • Altató (gyermekversek, 1961)
  • Fény és árnyék (versek, 1962)
  • Esti dal (versek, 1963)
  • Messzenéző (versek, 1965)
  • Igazságos Mátyás (elbeszélő költemények, 1966)
  • Ami lehet (versek, 1969)
  • Jel (válogatott versek, 1971)
  • Zöldarany (versek, 1972)
  • Pitypang (gyermekversek, 1972)
  • Koronák (versek, 1974)
  • Vargabetűk (versek, 1978)
  • Kínálgató (gyermekversek, 1979)
  • Bögrésdiákok (kisregények, 1980)
  • Kikerics (versek, 1981)
  • Bagolytrombita (gyermekversek, 1984)
  • Tűzbenéző (versek, 1987)
  • Mandulavirág (versek, hangjáték, 1989)
  • Megváltatlan (versek, 1993)
  • Pepitafüzetemből. Próza és vers; Pro Pannonia, Pécs, 1996 (Pannónia könyvek)
  • Busófarsang; Alexandra, Pécs, 1997
  • Pákolitz István levelesládájából, 1947–1994; sajtó alá rend., jegyz., utószó Nagy Imre; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek)
  • „Ha mondod még”. Pákolitz István válogatott versei és kisprózái; vál., szerk. Véryné Pákolitz Éva; Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2016 (Hiador könyvek)

Műfordítása

  • Stuart Mária (drámafordítás, 1959)

Díjai

  • József Attila-díj (1963)
  • Szocialista Kultúráért (1972)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1979)
  • Kiváló Dolgozó (1981)
  • Janus Pannonius Művészeti Díj (1982)
  • Pro urbe Pécs (1984)
  • SZOT-díj (1984)
  • Aranytoll (1988)
  • Paks díszpolgára (1988)
  • A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1989)
  • Martyn Ferenc-díj (1994)
  • Pécs díszpolgára (1994)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)

Emlékezete

  • Pécsett utca viseli nevét.
  • A paksi városi könyvtár felvette a nevét.

További információk