Ondrej Štefánik szlovák

Ez is egy felirat, amit el tudnék képzelni a sírkövemen. Rögtön jövök.

340. oldal

Akhilleusz azért nem éri utol a teknőst, mert nincs mit mondaniuk egymásnak.

28. oldal

Attól vagyok rosszul, hogy minden stampóra annyit kell várnom, mint a magyaroknak az euróra.

25. oldal

A művészet popularitása ráadásul átalakult a minőségnek valamiféle fokmérőjévé. Az emberek mostanra hermetikusan elválasztották a művészet szeretetét a mögötte rejtőző gondolat megértésétől. A modernisták tömegével vonzzák a galériákba a gusztustalan társasutazások résztvevőit, minden hivatalnoknak pop-art lóg az irodája falán, és bármelyik posztópapucsos nyanyesz szitanyomtathat orosz avantgárdot a porcelánbögréire. Ez az eszme legyilkolása. Nézzük végig, hogyan erőszakolja meg a plebs a művészetet? A művészeknek újra vissza kell húzódniuk az enklávéjuk határai mögé. Legyenek alkotásaik rejtjelezettek, legyen titkos ábécé a beavatottak számára, és a művészet előbb minden második embernek, majd anblokk megszűnik tetszeni. A művészetnek más értéke van, mint a tömegtetszés, a művészetnek a nép tapsa nélkül kell léteznie. A művészet páncélszekrénybe zárt eszme. Láthatatlansága és elérhetetlensége, a tagadása lesz a legnagyobb értéke. Csak annak mond majd valamit, csak azt fogja tűzbe hozni, csak annak fogja kinyitni a szemét, aki megérdemli. Ebben rejlik a művész varázsereje. Hogy már most a dédunokái generációjában él, előregondol egész odáig, és nem enged magához bárkit…

403. oldal

A föld kerek, legmesszebbre akkor ér az ember, ha visszafelé indul; általában úgyis azt hajszolja, amije már rég megvan. A legjobb a rajtvonalnál maradni, a büfé közelében.

35. oldal

Nem egy új társadalmi modell eszméjét hozom,
hanem koncepció nélküli forradalmat hirdetek.
1. lépés: Megtagadni mindent és mindenkit
2. lépés: Nem tisztelni senkit és semmit
3. lépés: Szembeszállni mindennel és mindenkivel
A Cédulás

8. oldal

Hallgatta, hogyan fogy a szobából Beáta. Zajosan landoló vállfák. Egyévnyi élet ürül két nagy bőröndbe.

210-211. oldal

Edo rögtön kiszúrta, hogy az evőeszköz nem ezüst. Talán kaviárt fognak felszolgálni, és az nem kompatibilis az ezüsttel.

37. oldal

Sehogy sem értette Kristián előléptetését. Miféle cég lehet az, ahol ilyen disznóságok történnek? Szinte hihetetlen, hogy az ilyen felfújt hólyagot még feljebb lehet fújni a ranglétrán. Meddig szórakozik még a világ efféle ostoba kísérletekkel?

40. oldal

– Nem találja furcsának, hogy az utóbbi időben a maga környezetében lévő emberek nagy gyakorisággal az életüket vesztik? Vagy csak úgy eltűnnek? – A Bajuszos az istennek se hagyta abba a kérdezősködést. A Szőke figyelmét a teknős kötötte le.
– Amennyiben a holtak nem mászkálnak éjszaka fel-alá a lakásomban, akkor semmi különöset nem látok benne – felelte Edo.

208. oldal