!

Obrusánszky Borbála

Könyvei 17

Dzsingisz kán – Obrusánszky Borbála: A bölcsesség kulcsa
Obrusánszky Borbála: Szkíta-magyar múltunk ragyogása
Obrusánszky Borbála: Mongólia
Obrusánszky Borbála: Azerbajdzsán
Obrusánszky Borbála: Szkíták, hunok, magyarok
Obrusánszky Borbála: A hunok kultúrtörténete
Obrusánszky Borbála: Hunok a Selyemúton
Obrusánszky Borbála: Törvények és tanítások
Obrusánszky Borbála: A mongol népek története
Obrusánszky Borbála: A nesztoriánus kereszténység

Szerkesztései 2

Marácz László – Obrusánszky Borbála (szerk.): A szkíta népek hitvilága
Marácz László – Obrusánszky Borbála (szerk.): A hunok öröksége

Fordításai 2

Ucsiraltu: A hun nyelv szavai
Hatagin Gotov Akim: Atilla király utódai még mindig imádkoznak az Aranyló Naphoz

Népszerű idézetek

>!
Eszter01 P

Az Anonymus által írt Gesta Hungarorum-ban szerepel Bolgárfejérvár és Fejérvár neve is. A krónikában az szerepel, hogy a honfoglaló magyarok Árpád vezetésével a Pilisben megtalálták Attila hun uralkodó városát, amelyet nagy vigasság közepette birtokba vettek. A krónikás még azt is tudni véli, hogy Attila városában temették el Árpád fejedelmet. Sőt Kézai Simon arra is utal, hogy Attila király városa lett később a magyar királyok székhelye. Fehérvár Pilisben való elhelyezkedésével egyébként számtalan magyar kutató foglalkozott, néhány közülük bizonyítékokkal igazolta, hogy a Fehérvár városunk vagy Ős-Buda vára nem a mai Székesfehérvárott, hanem a Pilis erdei között lehetett. Legutóbb Lánszki Imre ökológus végzett kiterjedt kutatásokat, és komoly természettudományos és társadalomtudományi adatokkal támasztotta alá azt a feltevését, miszerint Fehérvár a mai Budakalász közelében lehetett.

60. oldal

>!
ppayter

Magyarországon nagyon kevés híradás szól Mongóliáról, ezért többségünk számára nem ismert, hogy ez a belső-ázsiai ország ma milyen helyzetben van, aki el akar oda jutni, annak mit kell magával vinnie, illetve hogyan készüljön fel az útra.

(első mondat)

Obrusánszky Borbála: Mongólia Hiánypótló útikönyv

>!
Eszter01 P

Mi magyarok azért is voltunk olyan tisztelt vendégek, mert szerintük mi a hunok egyenes ági utódai vagyunk. Úgy is hívnak bennünket Kínában, Hsziun-já-li, vagyis nagyfogú, haszonleső hunok.

93. oldal

2 hozzászólás
>!
Eszter01 P

A Fehérvár, mint főváros elnevezés gyakori a belső-ázsiai lovas nomád népek között, akik ezt a nevet elvitték Kelet-Európába is. Ismeretes, hogy a hunok, majd a pusztai örökséget továbbadó utódok a türkök, a dzsürcsik és a mongol népek, de kazárok, besenyők és a magyar törzseknél is gyakori a fővárosuk fehér színről való elnevezése. A mai Észak-Kelet-Kína területéről sok Fehérvár városról tudunk.

59. oldal

>!
Anton_Gorogyeckij P

Az azerbajdzsánoknál a mongol korszak idején, a 14. században ujgur-mongol írással jegyezték le az Oguznámét, melyben nagyon ősi mitológiai elemek őrződtek meg. Több orosz kutató a történet alapját a híres, Belső-Ázsiában máig fennmaradt Geszer-történettel tartja egykorúnak és annak elterjedését a szkíta népekkel hozzák kapcsolatba.

55-56. oldal (Püski / Masszi, 2011)

>!
Anton_Gorogyeckij P

A középkori Azerbajdzsánban nagy népszerűségnek örvendett a Nagy Sándor (Iszkender) regény. Eleinte furcsának tűnhet, hogy egy idegen hódító ilyen nagy „karriert” futott be keleten, de ha beleolvasunk a történetbe, kiderül, hogy Iszkender nem mint makedón, hanem mint közép-ázsiai hős jelenik meg. Létezik olyan elmélet, mely szerint Nagy Sándor nem más, mint a mitikus Geszer kán, mások viszont a sumér Gilgames eposszal találtak egyezéseket.

57. oldal (Püski / Masszi, 2011)